Baloghy Dezső
Baloghy Dezső

2022. július 6. Szerda

Baloghy Dezső, baloghi

történész, levéltáros, író

Születési adatok

1843. november 29.

Ipolybalog, Hont vármegye

Halálozási adatok

1916. január 31.

Balassagyarmat


Család

Sz: Baloghy Lajos földbirtokos, Prónay Jozefa. Szülei hamar meghaltak, gyámja farádi Veres Istvánné nevelte Szügyön.

Iskola

Középiskoláit Losoncon, Rimaszombatban, Pesten és Nagykőrösön végezte.

Életút

Olaszországban katonai szolgálatot teljesített, s mint huszárhadnagy részt vett a custozzai csatában (1866). Innét a magyar határokat megkerülve negyedévig tartó lovasmarssal a galíciai Brzezanba jutott (1866–1867), miután megvált a hadseregtől ún. mezei gazda lett (1867–1875). Salgótarjánban és Füleken segédszolgabíró (1875–1886), Nógrád vm. levéltárnoka (1886–1908). A magyarság őstörténetével, az ősi magyar hitvilággal, az első magyar nyelvtörténeti dokumentumok vizsgálatával fogl. Kutatásai közben kb. 150 db magyar nyelvtörténeti ritkaságra bukkant és másolta le, ill. küldte el az MTA-nak. Egy regényt is írt, és több verseskötetet is kiadott.

Szerkesztés

Cikkei a Borászati Füzetekben (1871–1872) és a Közigazgatási Lapokban is megjelentek (1877–1878).

Főbb művei

F. m.: Az Ordaskeőy család. I–II. Reg. (Miskolc, 1879)
Az ember őstörténete nyomozva a magyar nyelvben. (Bp., 1881)
Újabb felolvasások az ember őstörténetéről nyomozva a magyar nyelvben. (Bp., 1882)
Legújabb felolvasások. Az ember őstörténete. (Bp., 1883)
Szerelmek. Költemények. (Bp., 1884)
Észrevételek a Miklosich Ferenc úr: Die slavischen Elemente im Magyarischen czímű könyvére. (Salgótarján, 1887)
100 eredeti magyar népdal. (Balasssagyarmat, 1889)
Új költemények. (Balassagyarmat, 1890)
Versek, dalok. (Balassagyarmat, 1893)
Tudományos portyázások. (Balassagyarmat, 1905)
Magyar napimádás. (Balassagyarmat, 1910)
Legújabb költemények. (Balassagyarmat, 1911)
Utolsó eszmék. (Balassagyarmat, 1912)
Új eszmék a nyelvészet ligeteiből. (Balassagyarmat, 1913).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője