Balogh Sándor
Balogh Sándor

2024. december 13. Péntek

Balogh Sándor

történész, politikus

Születési adatok

1926. július 31.

Pereszlény

Halálozási adatok

2004. december 15.

Budapest


Család

Sz: Balogh István, Bátovszky Mária. Fia: Balogh Ernő (1952) és Balogh Sándor (1958).

Iskola

Az ELTE BTK-n történelem szakos tanári okl., a Magyar Közgazdasági Egyetemen politikai gazdaságtanból végbizonyítványt szerzett (1950), MDP Párfőiskolát végzett (1952), a történelemtudományok kandidátusa (Moszkva, 1958), doktora (1973).

Életút

Az MDP Központi Vezetősége (KV) Agitációs Propaganda Osztály alosztályának vezetője (1952–1954), a TIT országos titkára (1958– 1960), az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Alosztályának vezetője (1960–1964), egyúttal az ELTE BTK Újkori Magyar Történeti Tanszék egy. docense (1961–1967), egy. tanára (1967. márc. 1.-jétől); közben az egyetem oktatási rektorhelyettese (1964–1967). Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete (1988–1989), a Politikatörténeti Intézet igazgatója (1990-1991). A moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1954–1958). Az MSZP Országos Egyeztető Bizottságának elnöke (1989–1994), az ún. Baloldali Platform, ill. a Baloldali Tömörülés vezetője (1994– 2001), tb. elnöke (2001-től). Tudományos pályafutásának kezdetén a Horthy-korszak kulturpolitikájával fogl., a Klebelsberg-féle ún. neonacionalizmust vizsgálta. Később érdeklődése Magyarország 1945 utáni története felé fordult; először foglalta össze a II. vh. utáni parlamenti harcok történetét, az 1945. évi ogy.-i választásokat, a Baloldali Blokk és az FKgP viszonyát. 2000).

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997), a Történettudományi Bizottság tagja. A Magyar Történelmi Társulat elnöke (1986– 1991). A Politikatörténeti Alapítvány elnöke (1989–1994). A Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom tagja (1946–1949).

Elismerés

Bugát Pál-emlékérem (1968), Madách-emlékérem (1973), Akadémiai Díj (1976), a Magyar Történelmi Társulat Emlékérme (1995), MSZOSZ Díj (1998), Demény Pál-emlékérem (2000).

Főbb művei

F. m.: Az MKP harca a szocialista értelmiség megteremtéséért. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1958)
A bethleni konszolidáció és a magyar „neonacionalizmus”. (Bp., 1962)
A Magyar Kommunista Párt értelmiségi politikájának felszabadulás utáni történetéből. (Századok, 1965)
A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak. 1947 tavasza. (Századok, 1973)
Az ellenzéki pártok megjelenése és programjuk 1947 nyarán. (Párttörténeti Közlemények, 1973)
A magyar népi demokrácia története. I. 1944–1948. Izsák Lajossal. (Bp., 1974)
Parlamenti és pártharcok Magyarországon a felszabadulás után. 1945–1947. Doktori értek. (Bp., 1975)
Pártok és pártprogramok Magyarországon. 1944–1948. (Bp., 1977)
A magyar népi demokrácia története. 1944–1962. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., 1978)
A magyar munkásmozgalom története. 1945–1962. Többekkel. (Bp., 1980)
A magyar munkásmozgalom rövid története. Többekkel. (Bp., 1981)
A népi demokratikus Magyarország külpolitikája. 1945–1947. A fegyverszünettől a békeszerződésig. (Bp., 1982)
Béketörekvések 1946-ban Magyarországon. (A Politikai Főiskola Közleményei, 1982)
Választások Magyarországon. 1945. A fővárosi törvényhatósági és nemzetgyűlési választások. (Bp., 1984)
Magyarország a XX. században. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., 1985, 2. kiad. 1986)
The History of Hungary after the Second World War. 1944–1980. Jakab Sándorral. (Bp., 1986)
Az új Magyarország és a magyarországi németek. (Bp., 1988)
A nemzeti, a nemzetiségi kérdés és a kollektív felelősség Közép- és Délkelet-Európában az 1940-es években. (Múltunk, 1990)
Magyarország és szomszédai. 1945–1947. (Bp., 1995)
Erdély és a második világháború utáni békerendezés. 1945–1946. (Századok, 1995)
szerk.: Pedagógusok a két világháború között. 1919–1945. Összeáll. Szabolcs Ottóval. (Bp., 1963)
Nógrád megye története. 1–4. Főszerk. (Salgótarján, 1969–1973)
Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon a felszabadulás után. Pölöskei Ferenccel. (Bp., 1975)
Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1–2. Izsák Lajossal, Mészáros Károllyal. (Bp., 1976)
Földet, köztársaságot, állami iskolát! Viták a magyar parlamentben. 1944–1948. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1980)
Nehéz esztendők krónikája. 1949–1953. Dokumentumok. (Bp., 1986)
A felszabadulás utáni történelmünkről. 1–2. (Bp., 1987)
Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. 1–4. Sorozatszerk. (Bp., 1993–1994)
A magyar jóvátétel és ami mögötte van. Vál. dokumentumok. 1945–1949. Földesi Margittal. (Bp., 2001)
A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai. 1848–1993. Sipos Leventével. (Bp., 2003).

Irodalom

Irod.: Vissza a történelemhez… Emlékkönyv B. S. 70. születésnapjára. Szerk. Izsák Lajos, Stemler Gyula. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1996).

Megjegyzések

História, 2005. 9.; téves halálozási adat: 2004. dec. 15.!.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője