Balogh Sándor
történész, politikus
Születési adatok
1926. július 31.
Pereszlény
Halálozási adatok
2004. december 15.
Budapest
Család
Sz: Balogh István, Bátovszky Mária. Fia: Balogh Ernő (1952) és Balogh Sándor (1958).Iskola
Az ELTE BTK-n történelem szakos tanári okl., a Magyar Közgazdasági Egyetemen politikai gazdaságtanból végbizonyítványt szerzett (1950), MDP Párfőiskolát végzett (1952), a történelemtudományok kandidátusa (Moszkva, 1958), doktora (1973).Életút
Az MDP Központi Vezetősége (KV) Agitációs Propaganda Osztály alosztályának vezetője (1952–1954), a TIT országos titkára (1958– 1960), az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Alosztályának vezetője (1960–1964), egyúttal az ELTE BTK Újkori Magyar Történeti Tanszék egy. docense (1961–1967), egy. tanára (1967. márc. 1.-jétől); közben az egyetem oktatási rektorhelyettese (1964–1967). Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete (1988–1989), a Politikatörténeti Intézet igazgatója (1990-1991). A moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1954–1958). Az MSZP Országos Egyeztető Bizottságának elnöke (1989–1994), az ún. Baloldali Platform, ill. a Baloldali Tömörülés vezetője (1994– 2001), tb. elnöke (2001-től). Tudományos pályafutásának kezdetén a Horthy-korszak kulturpolitikájával fogl., a Klebelsberg-féle ún. neonacionalizmust vizsgálta. Később érdeklődése Magyarország 1945 utáni története felé fordult; először foglalta össze a II. vh. utáni parlamenti harcok történetét, az 1945. évi ogy.-i választásokat, a Baloldali Blokk és az FKgP viszonyát. 2000).Elismertség
Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997), a Történettudományi Bizottság tagja. A Magyar Történelmi Társulat elnöke (1986– 1991). A Politikatörténeti Alapítvány elnöke (1989–1994). A Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom tagja (1946–1949).Elismerés
Bugát Pál-emlékérem (1968), Madách-emlékérem (1973), Akadémiai Díj (1976), a Magyar Történelmi Társulat Emlékérme (1995), MSZOSZ Díj (1998), Demény Pál-emlékérem (2000).Főbb művei
F. m.: Az MKP harca a szocialista értelmiség megteremtéséért. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1958)A bethleni konszolidáció és a magyar „neonacionalizmus”. (Bp., 1962)
A Magyar Kommunista Párt értelmiségi politikájának felszabadulás utáni történetéből. (Századok, 1965)
A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak. 1947 tavasza. (Századok, 1973)
Az ellenzéki pártok megjelenése és programjuk 1947 nyarán. (Párttörténeti Közlemények, 1973)
A magyar népi demokrácia története. I. 1944–1948. Izsák Lajossal. (Bp., 1974)
Parlamenti és pártharcok Magyarországon a felszabadulás után. 1945–1947. Doktori értek. (Bp., 1975)
Pártok és pártprogramok Magyarországon. 1944–1948. (Bp., 1977)
A magyar népi demokrácia története. 1944–1962. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., 1978)
A magyar munkásmozgalom története. 1945–1962. Többekkel. (Bp., 1980)
A magyar munkásmozgalom rövid története. Többekkel. (Bp., 1981)
A népi demokratikus Magyarország külpolitikája. 1945–1947. A fegyverszünettől a békeszerződésig. (Bp., 1982)
Béketörekvések 1946-ban Magyarországon. (A Politikai Főiskola Közleményei, 1982)
Választások Magyarországon. 1945. A fővárosi törvényhatósági és nemzetgyűlési választások. (Bp., 1984)
Magyarország a XX. században. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., 1985, 2. kiad. 1986)
The History of Hungary after the Second World War. 1944–1980. Jakab Sándorral. (Bp., 1986)
Az új Magyarország és a magyarországi németek. (Bp., 1988)
A nemzeti, a nemzetiségi kérdés és a kollektív felelősség Közép- és Délkelet-Európában az 1940-es években. (Múltunk, 1990)
Magyarország és szomszédai. 1945–1947. (Bp., 1995)
Erdély és a második világháború utáni békerendezés. 1945–1946. (Századok, 1995)
szerk.: Pedagógusok a két világháború között. 1919–1945. Összeáll. Szabolcs Ottóval. (Bp., 1963)
Nógrád megye története. 1–4. Főszerk. (Salgótarján, 1969–1973)
Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon a felszabadulás után. Pölöskei Ferenccel. (Bp., 1975)
Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1–2. Izsák Lajossal, Mészáros Károllyal. (Bp., 1976)
Földet, köztársaságot, állami iskolát! Viták a magyar parlamentben. 1944–1948. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1980)
Nehéz esztendők krónikája. 1949–1953. Dokumentumok. (Bp., 1986)
A felszabadulás utáni történelmünkről. 1–2. (Bp., 1987)
Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. 1–4. Sorozatszerk. (Bp., 1993–1994)
A magyar jóvátétel és ami mögötte van. Vál. dokumentumok. 1945–1949. Földesi Margittal. (Bp., 2001)
A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai. 1848–1993. Sipos Leventével. (Bp., 2003).
Irodalom
Irod.: Vissza a történelemhez… Emlékkönyv B. S. 70. születésnapjára. Szerk. Izsák Lajos, Stemler Gyula. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1996).Megjegyzések
História, 2005. 9.; téves halálozási adat: 2004. dec. 15.!.Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
