Balogh László
Balogh László

2024. december 9. Hétfő

Balogh László

író, költő, irodalomtörténész

Születési adatok

1919. május 24.

Debrecen

Halálozási adatok

1997. július 8.

Budapest


Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar–angol szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1942).

Életút

A nagykőrösi ref. gimnázium r. tanára (1943–1946), a debreceni Szabadművelődési Felügyelőség felügyelő-helyettese (1946–1949), a debreceni gyakorlógimnázium r. tanára (1949–1952), a bp.-i Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Magyar Irodalom Tanszék főisk. docense (1952–1955), a bp.-i gyakorlógimnázium r. tanára (1955–1960), a Magyar Rádió irodalmi rovatvezetője (1960–1971), az Irodalmi Osztály főmunkatársa (1971–1979). 1940 körül írta első verseit, amelyekben a népdalforma az uralkodó, s kedves, olykor játszi sorokban idézi a mind jobban magára maradó, a világ ellentétei között riadtan tájékozódó ember kiszolgáltatottságát. Irodalomtörténészként 19–20. sz.-i magyar irodalommal, elsősorban Arany János, Ady Endre és József Attila munkásságával fogl. Kodolányi János több művének rádióváltozatát készítette el. Számos népszerű irodalomkönyv szerzője és szerkesztője.

Szerkesztés

Írásai a Kortársban (1964-től), a Magyartanításban (1965-től), az Alföldben (1967-től), a Jelenkorban (1967-től), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1977-től) és a Forrásban (1978-tól) jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Szász Károly angol irodalmi kapcsolatai. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1942)
József Attila. (Debreceni Szemle, 1943)
A megszerkesztett harmónia. Vázlat József Attila művészi alkatáról. (Bp., 1965)
Asztalos István. (Bp., 1969)
József Attila. Monográfia. (Nagy magyar írók. Bp., 1969
4. kiad. 1988)
Irodalom és kommunikáció. 1–2. (Bp., 1975)
Mag hó alatt. Bevezetés Ady költészetének jelképrendszerébe. (Bp., 1976
3. kiad. 1983)
A kilencedik vízesés. Versek (Bp., 1977)
József Attila Ady- képéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
Az ihlet perce. A lírikus Arany. Verselemzések. (Bp., 1980
2. kiad. 1983
3. kiad. 1987)
Arany János nagykőrösi lírája. (Bp., 1982)
tankönyvei: Magyar könyv az általános iskolák 5. osztálya számára. Szablyár Ferenccel. (Bp., 1956)
Magyar könyv az általános iskolák 6. osztálya számára. Szablyár Ferenccel. (Bp., 1956)
Magyar irodalmi olvasókönyv az általános iskola 6. osztálya számára. (Bp., 1958
5. kiad. 1962). F. rádió: Búcsú a sólyomszárnyú szép ifjúságtól. (1962)
József Attila költészete. (1965)
Fekete tó, fekete ég (1967)
Jelképek erdején át. (1971–1975)
Kodolányi János: Julianus barát (1972)
Kodolányi János: A Vas fiai. (1972)
Kodolányi János: Boldog Margit. (1972)
Versek világa (1975–1978).

Irodalom

Irod.: I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya. Irodalomtudomány. Irodalomtörténet. II. Filozófia- és Történettudományok Osztálya. Neveléstudomány. Irodalomtanítás. XIII. Szépirodalom. Költészet.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője