Balogh Lajos
Balogh Lajos

2022. augusztus 7. Vasárnap

Balogh Lajos, vitéz

atléta, edző, gépészmérnök

Születési adatok

1903. május 10.

Budapest

Halálozási adatok

1986. október 9.

Csákvár


Család

Sz: Mátékovits Kornélia. Apja (†1935) honvéd ezredes volt, akit posztumusz vitézzé avattak. F: Kael Anna (1908–1985) atléta, tornász. Leánya: Petőváryné Balogh Anikó atléta, gerelyhajító, válogatott. Unokája: Petőváry Attila vízilabdázó, válogatott, Petőváry Zsolt (1963–) vízilabdázó, válogatott, olimpiai helyezett. 

Iskola

A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1931), a SEKI-n atléta-szakedzői tanfolyamot végzett; atléta mesteredző (1953).

Életút

Az Óbudai Hídtervező Vállalat, a Salgótarjáni Kőszénbánya és a budapesti Elektromos Művek mérnöke (1931–1945), az Iparügyi Minisztérium Energiagazdasági Osztálya osztályvezető-helyettese (1946–1947). Az FKgP tagja, a Nagy Ferenc-féle köztársaság-ellenes összeesküvés koholt vádjával letartóztatták (1947). A Ganz Villamossági Gyár (1948–1949), a budapesti Vasas Szakszervezet (1950–1951), a Gheorghiu Dej Hajógyár tervezőmérnöke (1951–1956), a TF Atlétikai Tanszék főisk. docense (1956–1963). 

A MAFC (1937–1944), a MAC atlétája; tízpróbázó, távolugró és rövidtávfutó (1937–1944). Olimpiai résztvevő (1928); angol bajnok (1933: távol); főiskolai vb 2. (1930: távol, 4x 100 m), főiskolai vb 3. (1928: távol); 4-szeres magyar bajnok (1928–1933: távol); 5-szörös magyar csapatbajnok (1937, 1941, 1942: távol; 1942, 1944: kalapács). Országos csúcstartó (1929: távol: 7,43 m; 1933: 7,49 m), 12-szeres magyar válogatott (1924–1933).

 

A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke (1946), a Testnevelési Tudományos Tanács (TTT) tagja (1954-től).

Mérnökként elsősorban sportlétesítmények tervezésével és építésével foglalkozott: a Népstadion edzőpályáját (1951–1954), a Budapesti Honvéd sporttelepét (1952–1953) és a Budapesti Építők, ill. a MAFC sportpályáit tervezte (1954–1956). Edzőként a sportmozgások biomechanikáját vizsgálta, tanítványai közül Kádárné Csák Ibolya (1915–2006) magasugró, olimpiai bajnok. 

Irodalom

Irod.: Kozák Péter: A mérnök-edző. (Atlétika, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője