Család

Sz: Balogh Sándor folyamőr. F: 1919-től Nagy Eta.

Iskola

Elemi és középiskoláit Sárospatakon, Beregszászon és Ungvárott végezte, az ungvári r. k. főgimnáziumban éretts. (1913), a bp.-i Református Teológiai Akadémián lelkészképesítő vizsgát tett (I.: 1932; II.: 1934).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), majd a Horthy-féle nemzeti hadseregben hivatásos katona (1919–1924; 1924-ben szerelt le). A dunaharaszti, az ábrándi, a sárkeresztúri, a váci, a bugyi és törökbálinti gyülekezet segédlelkésze, ill. lelkipásztora (1930–1943). Később Bp.-en élt, rendelkezési állományban volt (1943–1948). A II. vh. után az FKgP tagja (1945-től), a párt bp.-i V. ker.-i szervezetének elnöke (1945–1948) és a bp.-i törvényhatósági bizottság tagja (1945–1948). Az FKgP ngy.-i pótképviselője (Nagy-Bp., az elhunyt Eckhardt Emil mandátuma helyén, 1946. márc. 11.–1947. júl. 25.). Visszavonult a közélettől, az alsódabasi, az adorjáni, majd a drávaszabolcsi gyülekezet lelkipásztora (1948–1955 és 1958–1965). Közlekedési baleset áldozata lett.

Szerkesztés

A dunaharaszti Magyar Dunavidék c. lap kiadója és felelős szerkesztője (1931–1933).