Család

Sz: Balogh János (1867–1937), Pintér Julianna (1873–1930). F: 1934-től Csonka Terézia (1915–1986). Leánya: Balogh Margit (1938–) és Balogh Teréz (1948–); fia: Balogh Árpád (1942–). Három leánytestvére: Balogh Rozália (1896–1985), Balogh Anna (1905–1986), Balogh Margit (1908–1943). Három fiútestvére: Balogh Ferenc (1898–1959), Balogh Antal (1902–1987), Balogh Máté (1915–1982).

Iskola

Nyolc elemit végzett.

Életút

A két vh. között gazdálkodó, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) helyi szervezetének vezetője. A II. vh.-ban a fronton szolgált, szovjet hadifogságba esett (1945), mivel belépett a szerveződő demokratikus hadseregbe, s részt vett a további harcokban, megmenekült az elhurcolástól. A II. vh. után szülőfalujában a földosztó bizottság elnöke (1945). A Demokrata Néppárt tagja (1947-től), a párt ogy.-i képviselője (Somogy vm. Kaposvár törvényhatósági jogú várossal, 1947–1948; a DNP önfeloszlatása után párton kívüli, 1948. jún.–1949. ápr.). Miután nem lépett be az MDP-be, családjával együtt Tedejpusztára (Hajdú-Bihar m.) internálták (1951–1953), majd a Hárosi Falemezművek fakitermelő és mészégető munkása (1954–1956), a MÁV nagykanizsai pályafenntartási szakaszparancsnokság pályamunkása (1956–1958), a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság barcsi kirendeltségének kubikosa (1958–1972). Hosszú évekig még rendőrségi megfigyelés alatt tartották.