Baló László
Baló László

2024. december 8. Vasárnap

Baló László

újságíró, műfordító

Születési adatok

1908. április 26.

Budapest

Halálozási adatok

1987. augusztus 7.

Budapest


Család

Fia: Baló György (1947–); leánya: Baló Júlia újságírók.

Iskola

Bp.-en éretts. (1926), a Sorbonne-on szociológiát tanult (1930-as évek).

Életút

Bp.-en rövid ideig tisztviselő, majd őszi László néven több bp.-i napilapban jelentek meg karcolatai, glosszái, rövid írásai (1926–1929). Ezután Törökországba ment, ahol alkalmi munkákból élt (1929–1933), Hollandiában az amszterdami Telegraf c. napilap munkatársa (1933–1935), majd Párizsban a Francia Kommunista Párt magyar nyelvű hetilapja, a Szabad Szó belső munkatársa, szerkesztője (1935–1939). Az illegális KMP tagja (1939), a megszállt Franciaországban az ellenállási mozgalom résztvevője (1940–1942), a KMP utasítására illegálisan visszatért Magyarországra (1942), a határon elfogták, a bp.-i toloncházba, majd internálótáborba zárták, az országból való kitoloncolásra ítélték. A határról visszaszökött, s Bp. szovjet megszállásáig illegalitásban élt (1942–1945. jan.). A II. vh. után a bp.-i Szabadság c. lap munkatársa (1945. jan.–márc.), a Szabad Nép olvasószerkesztője (1945–1948), a Magyar Nép c. képes hetilap szerkesztője (1948), a Magyar Távirati Iroda (MTI) felelős szerkesztője (1948–1950), a Friss Újság, majd a Népszava munkatársa (1950–1956). Az Esti Hírlap alapító főszerkesztője (1956. dec.–1958), a Hétfői Hírek főszerkesztője (1958– 1977). Az 1950-es évek és a Kádár-rendszer egyik ismert újságírója, az Esti Hírlap és a Hétfői Hírek alapító főszerkesztője. Műfordítóként elsősorban kortárs angol és francia irodalmat tolmácsolt, az ő fordításában mutatta be a Madách Kamara Színház M. Achard A bolond lány c. színdarabját.

Szerkesztés

Hollandiában az amszterdami Telegraf c. napilap munkatársa (1933–1935), majd Párizsban a Francia Kommunista Párt magyar nyelvű hetilapja, a Szabad Szó belső munkatársa, szerkesztője (1935–1939). A II. vh. után a bp.-i Szabadság c. lap munkatársa (1945. jan.–márc.), a Szabad Nép olvasószerkesztője (1945–1948), a Magyar Nép c. képes hetilap szerkesztője (1948), a Magyar Távirati Iroda (MTI) felelős szerkesztője (1948–1950), a Friss Újság, majd a Népszava munkatársa (1950–1956). Az Esti Hírlap alapító főszerkesztője (1956. dec.–1958), a Hétfői Hírek főszerkesztője (1958–1977).

Főbb művei

F. m.: A bíráló cikkek nyomában. (Bp., 1954)
ford.: Petersen, J.: A Wagner-ügy. Reg. (Bp., 1959)
Stil, A.: Omlasztás. Reg. (Bp., 1961)
Achard: A bolond lány. Dráma. (bem.: Madách Kamara Színház, 1964).

Irodalom

Irod.: Barabás Tamás: B. L. (Esti Hírlap, 1987. aug. 10.)
B. L. (Népszabadság, 1987. aug. 10.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője