Balló Ede
Balló Ede

2024. június 19. Szerda

Balló Ede

festőművész, művészeti író, rajzpedagógus

Névváltozatok

Balló Eduárd 

Születési adatok

1859. december 17.

Liptószentmiklós, Liptó vármegye

Halálozási adatok

1936. október 30.

Budapest

Temetési adatok

1936. november 2.

Budapest

Kerepesi út


Család

Régi evangélikus családból származott.

Dédszülei, apai: Adrianÿ János, Krompecher Judith; Scherfel Pál (= Scherfel, Paul 1774. okt. 30. Hol?–1831. aug. 18. Hol?) tanító, Schuttag Mária (1779. jan. 8. Hol?–1836. okt. 18. Felka).

Nagyszülei, apai: Adriányi Sámuel/Samu (1807. márc. 7. Felka, Szepesi kerület–1875. ápr. 23. Felka), Scherfel Terézia (1813. aug. 14. Hol?–1862. jún. 7. Felka).

 

Szülei: Balló Eduárd (1830–1877), Adriányi Johanna Aurélia (= Adriányi Janka/Jeanette, 1840. szept. 2. Felka–1868. szept. 12. Liptószentmiklós).

Balló Eduárd második felesége, nevelőanyja: Lang Zsuzsanna.

Testvérei: Balló Arnold (1862. jan. 7. Liptószentmiklós), Balló Emil Sámuel (1864. okt. 16. Liptószentmiklós), Balló Kornélia Terézia (1866. júl. 16. Liptószentmiklós); féltestvére: Balló Aurél (1871. márc. 26. Liptószentmiklós) festőművész, az eperjesi állami gimnázium r. tanára. Balló Arnold és Balló Emil gyermekkorában meghalt.

Balló Aurél felesége: Ludmann Paula (= Ludmann Paulina, 1869. jún. 22. Eperjes, Sáros vm.–1957. okt. 14. Bp.) festőművész, Ludmann Ottó és Riedel Anna leánya.

 

Felesége:

1. 1906. júl. 17.–1918. dec. 29.: Fauser Ernesztina (= Fauser Erna, 1858. nov. 25. Pest–1918. dec. 29. Bp. Temetés: 1918. dec. 31. Kerepesi út) festőművész; Fauser Antal (Fauser, Anton Joseph, †1883. dec. 15. Bp. Temetés: 1883. dec. 17. Kerepesi út) gyógyszerész és Neuhoffer Mária (†1911. febr. 9. Bp. Temetés: 1911. febr. 11. Kerepesi út) leánya.

Fauser Ernesztina első férje: dr. győri Gschwindt György (= Gschwindt János György, 1854. aug. 11. Pest–1919. júl. 17. Bp.) jogász, ügyvéd; Gschwindt Mihály (1817. jún. 13. Győr, Győr vm.–1897. febr. 27. Bp. Temetés: 1897. márc. 1. Kerepesi út) szeszgyáros és Sartory Emília (1820. júl. 24. Pest–1900. máj. 29. Bp. Temetés: 1900. máj. 31. Kerepesi út) fia.

Gyermeke, fia: Gschwindt Ernő (1881. szept. 27. Bp.–1932. aug. 29. Bp. Temetés: 1932. aug. 31. Kerepesi út) nagytőkés, a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. vezérigazgatója, az FTC elnöke (1923–1931).

Fauser Ernesztina testvérei: Fauser Árpád, Fauser Aurél, Fauser Géza, Fauder Jenő, ill. Fauser Amália (†1921. dec. 5. Bp. Temetés: 1921. dec. 7. Kerepesi út) és Fauser Mária.

Fauser Amália férje: Kéler Napoleon (= Kehler Napoleon, 1845. aug. 13. Pest–1919. febr. 6. Bp. Temetés: 1919. febr. 8. Kerepesi út) építész. Fia: dr. Kéler Tibor (1883. ápr. 25. Bp.–1953. nov. 19. Bp. Temetés: 1953. nov. 28. Rákoskeresztúr) jogász, ítélótáblai bíró, úszó, az első magyar vízilabda-bajnokcsapat, a Balaton Úszó Egyesület tagja (1904), a Magyar Úszószövetség alapító főtitkára (1907).

A család leszármazottai a Fauser-Kéler kettős családnevet is használták.

2. 1922. aug. 15.–1936. okt. 30.: Vámossy Margit (1872. máj. 7. Bp.–1952. dec. 17. Bp.); Vámossy Mihály (1827. Máramarossziget, Máramaros vm.–1912. máj. 10. Leányfalu, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1912. máj. 12. Pócsmegyer-Leányfalu) középiskolai tanár, a budapesti református főgimnázium igazgatója és Végh Petronella (1842. ápr. 30. Gálospetri, Bihar vm.–1889. jan. 22. Bp. Temetés: 1889. jan. 24. Kerepesi út) leánya. Házassági tanúi Kozma Andor (1861–1933) költő, író, műfordító és Vámossy Zoltán voltak.

Vámossy Mihály első felesége: Végh Klementina (†1864. febr. 10. Pest. Temetése: 1864. febr. 12. Kerepesi út). Végh Klementina és Végh Petronella testvérek voltak.

Vámossy Margit féltestvére: dr. Radnai Jenőné Vámossy Ilona (1862. okt. 31. Pest–1948. máj. 6. Bp.) a budapesti Váci utcai leánygimnázium tanára, c. igazgató.

Vámossy Ilona férje: dr. Radnai Jenő fővárosi tanácsjegyző (†1894. okt. 1. Bp. Temetés: 1894. okt. 3. Kerepesi út).

Vámossy Margit testvérei: dr. Vámossy Zoltán (1868. dec. 15. Bp.–1953. dec. 26. Leányfalu. Temetés: 1953. dec. 30. Pócsmegyer, Református Temető) orvos, gyógyszerész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l.: 1920; kizárták: 1948; l. tagsága visszaállítva: 1991) és dr. Vámossy György (1875. ápr. 23. Pest–1918. aug. 16. Bp. Temetés: 1918. aug. 18. Kerepesi út) jogász, ügyvéd.

Vámossy György és Négler Irma leánya: Vámossy Ilona (1902. febr. 17. Bp.).

Vámossy Ilona férje: Szentiványi Jenő (1909. júl. 18. Ercsi, Fejér vm.–1986. szept. 7. Bp.) író, újságíró, szerkesztő.

Iskola

Középiskoláit Iglón (1871–1872) és Lőcsén végezte (1872–1877), a budapesti Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézetben tanult (1877–1881), rajztanári okl. szerzett (1881). Egyéves önkéntesi szolgálata idején a bécsi festészeti akadémián Christian Griepenkerl (1881–1882), a müncheni akadémián Otto Seitz növendéke (1882–1884), végül Benczúr Gyula budapesti mesteriskolájának hallgatója.

Életút

A budapesti V. kerületi állami reáliskola rajztanára (1884–1891) A szünidőket rendszeresen Párizsban töltötte, 1891-ben Párizsba költözött, ahol Adolphe William Bouguereau és Jean-Paul Laurens növendékeként a Julian Akadémián aktfestészetben képezte magát.

A budapesti Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet, ill. az ebből megalakult Képzőművészeti Főiskola r. tanára (1894–1923).

Művészi pályafutásának kezdetén elsősorban életképeket festett, ám 1891-ben végleg felhagyott a középiskolai rajztanítással egy évig Párizsban élt (1891–1892), majd Spanyolországba költözött, ahol nagy mesterek (pl. Diego Velazquez, Frans Hals, Jan van Eyck, Salomon van Ruysdael stb.) ismert alkotásait másolta. Másolatai nagy feltűnést keltettek, megismerkedett több ismert kortárs művésszel és mindenekelőtt gr. Viktor Dubsky (1834–1915) osztrák–magyar nagykövettel, aki életnagyságú arcképének elkészítésével bízta meg. A kép sikere után több arcképet vállalt, utóbb spanyolországi ajánlásokkal hosszabb időt töltött Rómában (1892–1894). Rómában készítette el, ill. fejezte be legfontosabb műveit (Pietà, Sírbatétel előtt; Szoldatics Ferenc arcképe), 1893-ban pedig három portréjával vett részt az olasz királyi pár házasságának huszonöt éves jubileuma alkalmából rendezett nagy nemzetközi művészeti kiállításon (műveivel nagy aranyérmet nyert; a kiállított képek: Hohenlohe-Schillingsfürst herceg, elzász-lotharingiai helytartó, Wittgenstein hercegnő és Szoldatics Ferenc arcképe). A nemzetközi elismerés után az egyik legfoglalkoztatottabb olaszországi portréfestő lett, 1894-ben Keleti Gusztáv, a Mintarajziskola igazgatója hazaszólította: ny. r. tanári állást kínált fel neki. Hazatérése után elsősorban arcképfestőként alkotott, neves kortársait megörökítő, realisztikus, jellemábrázolásra törekvő portréi közül többet a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) őriz. Különösen értékes művészetpedagógiai tevékenysége, közel harminc éves tanári pályafutása alatt művészgenerációkat nevelt fel. Szakkönyve (Az olajfestés mestersége, 1917) több kiadást is megért és német nyelvre is lefordították.

Emlékezet

Balló Ede Liptószentmiklóson született régi evangélikus családban. A család egy távoli rokona Balló Mátyás vegyész, az MTA rendes tagja (Balló Mária/Mariska festőművész azonban nem Balló Ede, hanem Balló Mátyás leánya, Balló Edének két házasságából nem voltak gyermekei!). Gyermekéveit szülővárosában, majd édesanyja halála (1868) után nagyapjánál, Adriányi Samunál, Felkán töltötte. Nemsokára édesapját és nagyapját is elvesztette, 1877-től Budapesten élt, tanulmányait maga fedezte. Külföldi elismertsége után 1894-ben végleg a fővárosban telepedett le. Több mint 100 képből álló másolatgyűjteményét a budapesti Nemzeti Szalonban állította ki (Balló-gyűjtemény, 1908; majd a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta: 1932). Vagyonából fiatal festők támogatására alapítványt létesített (1917), amely később évente Balló Ede-díjat adott ki. Balló Ede a fővárosban hunyt el, a Szépművészeti Múzeum márványtermében ravatalozták fel, a Kerepesi úton, díszsírhelyen nyugszik, a sírt Pásztor János szobra díszíti. Ravatalánál, a Szinyei Merse Pál Társaság nevében Meller Simon búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004). Halála után a Szépművészeti Múzeumban műveiből emlékkiállítást rendezett Csánky Dénes (1885–1972) festőművész (A Szépművészeti Múzeumben, 1938-ban). Kéziratos naplóját és levelezését a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi, kéziratos hagyatékát Ybl Ervin (1890–1965) művészettörténész gondozta.

Elismertség

A Magyar Arcképfestők Társasága elnöke (1929–1936).

Az Országos Művészeti Tanács tagja, ill. az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács alelnöke (1934).

A Magyar Nemzeti Múzeum tanácsa és a Szinyei Társaság t. tagja.

Az Országos Ösztöndíjtanács tagja.

Elismerés

Az országos kiállítás bronzérme (Budapest, 1885), a római nemzeti kiállítás aranyérme  és Róma város nagy aranyérme (1893), az ezredéves országos kiállítás (= Millenniumi Kiállítás) nagy érme (Budapest, 1896), a nemzetközi kiállítás állami kis aranyérem (Budapest, 1897), a Párizsi Világkiállítás bronzérme (1900), a Barcelonai Világkiállítás diplomája (Diplôme de Honor, 1929), állami nagy aranyérem (Horthy Miklós arcképéért, 1931).

Magyar Érdemrend középkeresztje (1928) és a Magyar Érdemrend középkeresztje  a csillaggal (1931), Corvin-koszorú (1930).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Műcsarnok (Budapest, 1914 és 1928–1929)
Válogatás Balló Ede képmásolat-gyűjteményéből. Klapka György Múzeum (Komárom, 1987)

emlékkiállításai: Szépművészeti Múzeum (Budapest, 1938)
A realizmus nagy mesterei. Balló Ede festőművész másolatai. Damjanich János Múzeum (Szolnok, 1956)
„Eredeti másolat.” Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és a barokk festészet remekművei után. Barcsay Terem (Budapest, 2004)

csoportos: az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tárlatai. Műcsarnok (Budapest, 1883–1914 őszi és téli kiállítások)
Nemzeti kiállítás (Róma, 1893), Ezredéves országos kiállítás (Budapest, 1896)
Párizsi Világkiállítás (1900)
Nemzetközi grafikai kiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1909).

Főbb művei

F. m.: írásai: Stílszerű rajzminták gyűjteménye. Összeáll. B. E. (Bp., Posner, 1890)
Az olajfestés mestersége. Könyvkötői papírkötés. (Bp., Szerző kiadása, 1917
2. bőv. és jav. kiad. 1918
3. bőv. és jav. kiad. 1925
németül: Hiersemanns Handbücher 11. Technik der Ölmalerei. Mit einem Anhang über Kopieren und Restaurieren der Ölgemälde. Leipzig, 1924
2. német nyelvű kiad. 1935)
Az olajfestés nagymestereinek alkotásai után készült tanulmányaink tájékoztatója. (Bp., 1932).

kézirat: Balló Ede naplója és levelei. Szerk., bevezető jegyzetekkel ellátta és a katalógust szerk. Ybl Ervin. (MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MDK-CII-87, 1950).

F. m.: festményei: A szájhős (1883)
Tanulmányfő (1884)
A budai oldal látképe (1884)
Elmélkedő remete (1885)
Szeret, nem szeret? (1886)
Várakozás (1888)
Arcképtanulmány (1888)
Pietà (1892), Sírbatétel előtt (1892)
Ave Maria (1892)
Tanulmány 1630-ból való holland viselet után (1898)
Konyha belseje (1904)
Szegfűtanulmány (1904)
Virágtanulmány (1904)

arcképei: Karlovszky Bertalan (1885)
Erkel Ferenc (1886)
Lutter Nándor (1891–1892)
Szoldatics Ferenc (1892)
Lechner Ödön (1896)
Than Mór (1896)
Apponyi Albert (1896)
Tisza Kálmán (1898)
Lotz Károly (1898)
Wartha Vince (1899)
Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter (1900)
Chorin Ferenc (1901)
Hieronymi Károly (1901)
Szilágyi Dezső (1901)
Szmrecsányi Miklós (1902)
Tisza István (1902)
Korányi Frigyes (1903)
Telepy Károly (1903)
Than Károly (1903)
Darányi Ignác (1904)
Fejérváry Géza (1904)
dr. Hetzka Tivadar (1909)
Tauffer Miklós (1912)
Petz Samu (1913)
Szalay Imre (1914)
Petrovics Elek (1928)
Horthy Miklós (1930).

Irodalom

Irod.: családi források: Vámossy Mihályt, a pesti ref. iskola egyik közkedvelt tanárát súlyos csapás érte. Folyó hó 10-én elvesztette élettársát, Végh Klementinát. (Pesti Napló, 1864. febr. 14.–Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864. febr. 21.)
Kéler Napoleon építész tegnap esküdött meg Fauser Amália kisasszonnyal, Fauser Antal gyógyszerész leányával. (Pesti Hírlap, 1876. nov. 14.)
Fauser Antal gyászjelentése. (Pester Lloyd, 1883. dec. 17.)
Radnai Jenő fővárosi tanácsjegyző eljegyezte Vámossy Ilona kisasszonyt. (Ország–Világ, 1886. júl. 10.)
Elhunyt Vámossy Mihályné Végh Petronella, Vámossy Mihálynak, a budapesti ref. főgimnázium igazgatójának neje. (Budapesti Hírlap–Fővárosi Lapok, 1889. jan. 23.)
dr. Radnai Jenő székesfővárosi tanácsjegyző elhunyt. (Pesti Hírlap, 1894. okt. 3.)
Gschwindt Mihály gyászjelentése. (Magyar Hírlap–Pester Lloyd, 1897. febr. 28.)
Balló Ede nagyhírű és kiváló festőművészünk e hó 17-én vezette oltárhoz Fauser Erna úrnőt. (Az Újság–Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1906. júl. 18.)
Vámossy Mihály kir. tanácsos, a református főgimnázium ny. igazgatója 85 éves korában elhunyt. (Az Újság, 1912. máj. 12.)
  A legöregebb tanár halála. [Leányfalun eltemették Vámossy Mihályt.] (Pesti Hírlap, 1912. máj. 14.)
Vámossy György dr. ügyvéd, népfölkelő hadnagy 44 éves korában elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1918. aug. 18.)
Balló Edéné sz. Fauser Erna e hó 29-én elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1918. dec. 31.–Pesti Hírlap, 1919. jan. 1.)
Kéler Napoleon fővárosi műépítő e hónap 6-án váratlanul elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1919. febr. 8.)
Kéler Napoleon. Meghalt az öreg építőmester. (Vállalkozók Lapja, 1919. fer. 19.)
özv. Kéler Napoleonné Fauser Amália 67 éves korában hirtelen elhunyt. (Pesti Hírlap, 1921. dec. 7.)
Meghalt Balló Ede. (8 Órai Újság–Budapesti Hírlap–Magyarország [napilap]–Pesti Hírlap, 1936. okt. 31.)
Balló Ede halála. (Pesti Napló, 1936. okt. 31.)
Balló Ede temetése. (Budapesti Hírlap, 1936. nov. 1.)
A Szépművészeti Múzeum márványterméből eltemették Balló Edét. (Az Est, 1936. nov. 3.)
Eltemették Balló Edét. (Friss Újság– Magyarország [napilap]–Magyarság, 1936. nov. 3.)
Balló Edéné [Vámossy Margit]: Balló Ede emlékezete. Visszaemlékezés. (Bp., Pátria ny., 1938).

Irod.: egyéb források,  megemlékezések, tanulmányok: Farkas Zoltán: Balló Ede másolatai a Szépművészeti Múzeumban. (Napkelet, 1929. 1.)
Ybl Ervin: Balló Ede gyűjteménye. Világhírű remekek másolatai a Szépművészeti Múzeumban. (Budapesti Hírlap, 1934. máj. 15.)
Ferenczy József: Balló Ede. (A Képzőművészeti Főiskola Évkönyve, 1936)
Herman Lipót: Balló Ede. (Pesti Napló, 1936. nov. 13.)
In memoriam Balló Ede. – Lyka Károly: Emlékezés Balló Edéről. (Magyar Művészet, 1936)
Ybl Ervin: Balló Ede. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1936. 12.)
Kovács Sándor Iván: Balló Ede Velázquez-utánzata mint Zrínyi-portré. (Zrínyi-dolgozatok, 1988. 5.)
Turok Margit: A Szépművészeti Múzeum másolatgyűjteménye. Balló Ede képei. (Magyar Művészeti Fórum, 1999. 5.)
Radnóti Sándor: Eredeti másolat. Balló Ede és 19. századi magyar kortársainak művészi másolatai. (Új Művészet, 2004. 11.)
Tatai Erzsébet: „Eredeti másolat.” Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és a barokk festészet remekművei után. (Ars Hungarica, 2005. 1.)
Várnai Vera: Balló Ede. (Budapest [folyóirat], 2005. 10.)
Gosztola Annamária: Balló Ede másolói tevékenységéről. Festőóriások bűvöletében. (Élet és Tudomány, 2010. 28.)
Szakácsné Pirint Andrea: Vissza a barokkhoz. [Balló Ede festőművész másolatairól.] (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, Miskolc, 2015).

Irod.: lexikonok, feldolgozások, katalógusok: Szendrei János–Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. I. Abádi–Günther. (Bp., 1915)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
Ezer kortárs. Az 1936-os év lexikona. (Bp., 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Balló Ede-emlékkiállítás. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Csánki Dénes. (Bp., Hornyánszky ny., 1938)
Pallai István: A realizmus nagy mesterei. Balló Ede festőművész olajmásolatai. A szolnoki Damjanich János Múzeum kiállítása. 1956. ápr. 15.–máj. 3. Kat. (A Damjanich János Múzeum kiállításai 4. Szolnok, 1956)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
„Eredeti másolat.” Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és a barokk festészet remekművei után. Kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében. 2004. szept. 30.–nov. 20. Kat. Szerk. Révész Emese. (A Magyar Képzőművészeti Egyetem kiadűsa. Bp., 2004).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXSX-7FS (Fauser Ernesztina születési anyakönyve, 1858)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9G-87C (Balló Eduárd születési anyakönyve, 1859)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9G-HPP (Balló Arnold születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9G-NXV (Balló Emil születési anyakönyve, 1864)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9G-NGF (Balló Kornélia születési anyakönyve, 1866)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9G-85V (Balló Aurél születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V5Q6-253 (Vámossy Margit születési anyakönyve, 1872)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/224201 (Fauser Antal gyászjelentése, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-Z6LF (Kéler Tibor születési anyakönyve, 1883)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/279470 (Gschwindt Mihály gyászjelentése, 1897)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/279471 (Gschwindt Mihályné Sartory Emília gyászjelentése, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:621G-7ZZR (Balló Ede és Fauser Ernesztina házassági anyakönyve, 1906)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/224203 (Fauser Antalné Neuhoffer Mária gyászjelentése, 1911)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/320103 (Balló Edéné Fauser Erna gyászjelentése, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:CV7J-7CMM (Balló Edéné Fauser Ernesztina halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MZS-GTV?i=15 (Kéler Napoleon halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:689Z-GJWS (Balló Ede és Vámossy Margit házassági anyakönyve, 1922)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/279468 (Gschwindt Ernő gyászjelentése, 1932)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/320102 (Balló Ede gyászjelentése, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT1Q-B86?i=172 (Balló Ede halotti anyakönyve, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W672-SGW2 (Balló Edéné Vámossy Margit halotti anyakönyve, 1952)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/159748 (Kéler Tibor gyászjelentése, 1953)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Z79S-H26Z (Kéler Tibor halotti anyakönyve, 1953)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/590449 (Vámossy Zoltán gyászjelentése, 1953)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:83FK-RDW2 (Balló Aurélné Ludmann Paulina halotti anyakönyve, 1957)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője