Ballagi Mór
Ballagi Mór

2024. december 7. Szombat

Ballagi Mór

teológus, nyelvész

Névváltozatok

1848-ig Bloch

Születési adatok

1815. március 18.

Inóc, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1891. szeptember 1.

Budapest


Család

Testvére: Ballagi (1848-ig Bloch) Károly (1824–1888) pedagógus. Fia: Ballagi Géza (1851–1907) történész, jogász és Ballagi Aladár (1853–1928) történész. Unokája Ballagi István (1893–1955) orvos, bőrgyógyász, mikológus. 1843-ban Németországban tért át az evangélikus hitre, majd református lett.

Iskola

A nagyváradi (1829–1831), a pápai jesivában (1831–1832), a pápai ref. kollégiumban (1836–1837), a pesti Institutum Geometricumban tanult (1837–1839). Párizsban mérnöki (1839–1840), Tübingenben teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott (1842–1843), Tübingenben bölcsészdoktori okl. szerzett (1843). Az MTA tagja (l.: 1840. szept. 5.; r.: 1858. dec. 15.).

Életút

Móron és Surányban nevelő (1832–1836), majd tanulmányai befejezése után a szarvasi ev. líceum r. tanára (1844–1848). A forradalom és szabadságharc idején Görgei hadteste táborkari irodájának fogalmazója (hadnagyi, majd főhadnagyi rangban, 1848. okt.–1849. jún.), majd századosként a Hadügyminisztérium Elnöki Osztályának titkára (1849. jún.–szept.). A világosi fegyverletétel után Szarvasra internálták, s az osztrák hatóságok eltiltották a tanítástól, ezért kondorosi földjén gazdálkodott (1849–1851). A kecskeméti ref. teológiai intézetben a keleti nyelvek és a bibliamagyarázat (1851–1855), a pesti, ill. a bp.-i ref. teológiai akadémián a hittan és a bibliamagyarázat r. tanára (1855–1877). Az Ómoravicai választókerület ogy.-i képviselője (1861). Politikai szereplését a zsidóság emancipációjával kapcsolatos, még Párizsban írt röpirattal kezdte (1840). Később sokat vitatott álláspontja szerint a zsidóság emancipációjának, a magyarsággal való azonosulásának elengedhetetlen feltétele a kikeresztelkedés. Ref. teológusként az ún. szabadelvű teológiai irányzat egyik meghatározó vezetője. Kezdeményezte a protestáns egyházak egységesülését. Nyelvészként elsősorban nyelvtörténettel, jelentéstannal, összehasonlító nyelvészettel és etimológiával fogl. Szót emelt Bugát Pál túlzó nyelvújításai ellen, de amikor a Magyar Nyelvőr kártékonynak minősítette a nyelvújítást, a neológusok védelmére kelt. Gyűjtötte a m. példabeszédeket és közmondásokat, összeállította a magyar nyelv „teljes szótárát”, több német–magyar, ill. magyar– német szakszótárt szerkesztett, héber nyelvtankönyvet is írt. Feldolgozta a magyar nyelvfejlődés történetét.

Emlékezet

Internálása emlékét a szarvasi Szabadság úton emléktábla őrzi. Bp.-en, a XI. ker.-ben utcát neveztek el róla.

Szerkesztés

A Protestáns Naptár (1855-től), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1858–1889), a Házi Kincstár (1861–1864), a Család Lapja (1866) és a Protestáns Tudományos Szemle szerkesztője (1869–1872).

Főbb művei

F. m.: Zsidókról. (Pest, 1840)
Nyelvészeti nyomozások. Bloch Móric néven. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1840. dec. 28.
Buda, 1841)
A magyar szónyomozás és az összehasonlító nyelvészet. (Pest, 1846)
A szarvasi ev. főiskola rövid története. (Szarvas, 1847
hasonmás kiad. Békéscsaba, 1997)
A héber nyelv elemi tankönyve. (Prága, 1856
2. átd. kiad., átdolgozta: Goldziher Ignác. Pest, 1872)
Nyelvújítás és nyelvrontás. (Pest, 1857)
A magyar nyelvészkedés köre. Bevezetés sémi gyöknyomozásaihoz. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1859. máj. 2.
Akadémiai Értesítő, 1859)
Die Protestantenfrage in Ungarn und die Politik Oesterreichs. Név nélkül. (Hamburg, 1860)
Tájékozás a teológia mezején. (Pest, 1862)
Renaniana. (Pest, 1864)
Bibliai tanulmányok. I–II. (Pest, 1865–1868)
A protestantizmus harca az ultramontanizmus ellen. (Pest, 1867)
A tudomány fejlődése hajdan és most. (Pest, 1870)
Az újszövetségi iratok keletkezése. (Pest, 1872)
Brassai és a nyelvújítás. (Bp., 1876)
Nyelvünk újabb fejlődése. (Bp., 1881)
A nyelvfejlődés történelmi folytonossága és a Nyelvőr. (Bp., 1884)
Szókészletünk ortholog szabályozása és az iskola. (Budapesti Szemle, 1890)
szerk.: Mózes öt könyve. I–V. Ford., a jegyzeteket írta. (Buda, 1840–1841)
Magyar példabeszédek és közmondások. I–II. (Szarvas, 1850)
A magyar nyelv teljes szótára. I–II. (Pest, 1866
új kiad. 1871–1873
hasonmás kiad 1998)
Német–magyar kereskedelmi szótár. (Bp., 1887
hasonmás kiad. 1999)
Magyar–német kereskedelmi szótár. (Bp., 1887
hasonmás kiad. 1999)
Magyar német és német–magyar kéziszótár. (Bp., 1893–1894).

Irodalom

Irod.: György Aladár: B. M. (Paedagogiai Plutarch. I. Pozsony, 1886)
Komáromy Lajos: B. M. (Magyar Tanítóképző, 1892)
Imre Sándor: Emlékbeszéd B. M. r. tagról. (Bp., 1893)
Szőts Farkas: Emlékezés B. M.-ról. (Protestáns Egyházi és Irodalmi Lap, 1899)
Szőts Farkas: Emlékezés B. M.-ra. (Protestáns Szemle, 1907)
Elek László: Emlékezés B. M. szarvasi tanári munkásságára. (Körösök Vidéke, 1990)
Waktor Andrea: A XIX. század működése és változásai a Ballagi család levelezésének tükrében. (Sic itur ad astra, 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője