Ballagi Mór
teológus, nyelvész
Névváltozatok
1848-ig Bloch
Születési adatok
1815. március 18.
Inóc, Zemplén vármegye
Halálozási adatok
1891. szeptember 1.
Budapest
Család
Testvére: Ballagi (1848-ig Bloch) Károly (1824–1888) pedagógus. Fia: Ballagi Géza (1851–1907) történész, jogász és Ballagi Aladár (1853–1928) történész. Unokája Ballagi István (1893–1955) orvos, bőrgyógyász, mikológus. 1843-ban Németországban tért át az evangélikus hitre, majd református lett.Iskola
A nagyváradi (1829–1831), a pápai jesivában (1831–1832), a pápai ref. kollégiumban (1836–1837), a pesti Institutum Geometricumban tanult (1837–1839). Párizsban mérnöki (1839–1840), Tübingenben teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott (1842–1843), Tübingenben bölcsészdoktori okl. szerzett (1843). Az MTA tagja (l.: 1840. szept. 5.; r.: 1858. dec. 15.).Életút
Móron és Surányban nevelő (1832–1836), majd tanulmányai befejezése után a szarvasi ev. líceum r. tanára (1844–1848). A forradalom és szabadságharc idején Görgei hadteste táborkari irodájának fogalmazója (hadnagyi, majd főhadnagyi rangban, 1848. okt.–1849. jún.), majd századosként a Hadügyminisztérium Elnöki Osztályának titkára (1849. jún.–szept.). A világosi fegyverletétel után Szarvasra internálták, s az osztrák hatóságok eltiltották a tanítástól, ezért kondorosi földjén gazdálkodott (1849–1851). A kecskeméti ref. teológiai intézetben a keleti nyelvek és a bibliamagyarázat (1851–1855), a pesti, ill. a bp.-i ref. teológiai akadémián a hittan és a bibliamagyarázat r. tanára (1855–1877). Az Ómoravicai választókerület ogy.-i képviselője (1861). Politikai szereplését a zsidóság emancipációjával kapcsolatos, még Párizsban írt röpirattal kezdte (1840). Később sokat vitatott álláspontja szerint a zsidóság emancipációjának, a magyarsággal való azonosulásának elengedhetetlen feltétele a kikeresztelkedés. Ref. teológusként az ún. szabadelvű teológiai irányzat egyik meghatározó vezetője. Kezdeményezte a protestáns egyházak egységesülését. Nyelvészként elsősorban nyelvtörténettel, jelentéstannal, összehasonlító nyelvészettel és etimológiával fogl. Szót emelt Bugát Pál túlzó nyelvújításai ellen, de amikor a Magyar Nyelvőr kártékonynak minősítette a nyelvújítást, a neológusok védelmére kelt. Gyűjtötte a m. példabeszédeket és közmondásokat, összeállította a magyar nyelv „teljes szótárát”, több német–magyar, ill. magyar– német szakszótárt szerkesztett, héber nyelvtankönyvet is írt. Feldolgozta a magyar nyelvfejlődés történetét.Emlékezet
Internálása emlékét a szarvasi Szabadság úton emléktábla őrzi. Bp.-en, a XI. ker.-ben utcát neveztek el róla.Szerkesztés
A Protestáns Naptár (1855-től), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1858–1889), a Házi Kincstár (1861–1864), a Család Lapja (1866) és a Protestáns Tudományos Szemle szerkesztője (1869–1872).Főbb művei
F. m.: Zsidókról. (Pest, 1840)Nyelvészeti nyomozások. Bloch Móric néven. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1840. dec. 28.
Buda, 1841)
A magyar szónyomozás és az összehasonlító nyelvészet. (Pest, 1846)
A szarvasi ev. főiskola rövid története. (Szarvas, 1847
hasonmás kiad. Békéscsaba, 1997)
A héber nyelv elemi tankönyve. (Prága, 1856
2. átd. kiad., átdolgozta: Goldziher Ignác. Pest, 1872)
Nyelvújítás és nyelvrontás. (Pest, 1857)
A magyar nyelvészkedés köre. Bevezetés sémi gyöknyomozásaihoz. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1859. máj. 2.
Akadémiai Értesítő, 1859)
Die Protestantenfrage in Ungarn und die Politik Oesterreichs. Név nélkül. (Hamburg, 1860)
Tájékozás a teológia mezején. (Pest, 1862)
Renaniana. (Pest, 1864)
Bibliai tanulmányok. I–II. (Pest, 1865–1868)
A protestantizmus harca az ultramontanizmus ellen. (Pest, 1867)
A tudomány fejlődése hajdan és most. (Pest, 1870)
Az újszövetségi iratok keletkezése. (Pest, 1872)
Brassai és a nyelvújítás. (Bp., 1876)
Nyelvünk újabb fejlődése. (Bp., 1881)
A nyelvfejlődés történelmi folytonossága és a Nyelvőr. (Bp., 1884)
Szókészletünk ortholog szabályozása és az iskola. (Budapesti Szemle, 1890)
szerk.: Mózes öt könyve. I–V. Ford., a jegyzeteket írta. (Buda, 1840–1841)
Magyar példabeszédek és közmondások. I–II. (Szarvas, 1850)
A magyar nyelv teljes szótára. I–II. (Pest, 1866
új kiad. 1871–1873
hasonmás kiad 1998)
Német–magyar kereskedelmi szótár. (Bp., 1887
hasonmás kiad. 1999)
Magyar–német kereskedelmi szótár. (Bp., 1887
hasonmás kiad. 1999)
Magyar német és német–magyar kéziszótár. (Bp., 1893–1894).
Irodalom
Irod.: György Aladár: B. M. (Paedagogiai Plutarch. I. Pozsony, 1886)Komáromy Lajos: B. M. (Magyar Tanítóképző, 1892)
Imre Sándor: Emlékbeszéd B. M. r. tagról. (Bp., 1893)
Szőts Farkas: Emlékezés B. M.-ról. (Protestáns Egyházi és Irodalmi Lap, 1899)
Szőts Farkas: Emlékezés B. M.-ra. (Protestáns Szemle, 1907)
Elek László: Emlékezés B. M. szarvasi tanári munkásságára. (Körösök Vidéke, 1990)
Waktor Andrea: A XIX. század működése és változásai a Ballagi család levelezésének tükrében. (Sic itur ad astra, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)