Család

Külvárosi környezetben, nehéz családi körülmények között nőtt fel. F: 1962-től Kovács Júlia. Leánya: Bálint Nóra (1965) és Bálint Ágnes Júlia (1967).

Iskola

A kolozsvári ref. kollégiumban éretts., a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója, tanulmányait nem fejezte be.

Életút

Az Igazság (1953–1955), a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás munkatársa (1956–1959), a Napsugár szerkesztője (1967-től). Az erdélyi magyar irodalom egyik megújítója. Íróként az 1950-es évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal, első megjelent kötete, a Csendes utca (1963) ezeket gyűjtötte össze. Novelláinak egy részében hétköznapi témákról, emberekről, s leginkább saját élményeiről írt rövid történeteket Kosztolányi Dezső, Gelléri Andor Endre és Krúdy Gyula nyomdokain járva. A kolozsvári magyar külváros mozgalmas életét írta meg apró villanásnyi történetekkel, sorstragédiákban. Novelláinak másik részét bibliai történetek, a mítoszt átértelmező ábrázolásmód adják. Epikájának csúcsa a Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája c. regénye (1969). Az önéletrajzi műben a külvárosi környezetből jött gyermek életútját követi nyomon az újságíróvá válásig. A 19. sz.-i realista hagyományok és a 20. sz.-i modern irányzatok eredeti keverékének számító regény a magyar prózatörténet egyik mérföldköve lett; akárcsak a folytatása: a Zarándoklás a panaszfalhoz (1978). A két nagy regény utóbb trilógiává bővült a Bábel toronyházával (1996). Legismertebb művét, a Zokogó majmot Sánta angyalok utcája címmel a Kolozsvári Magyar Színház mutatta be (1972), ill. az MTV többrészes tévéfilm-sorozatot készített (1978).

Emlékezet

Születésének 75. évfordulóján kétnapos emlékkonferenciát rendeztek Kolozsvárott (A zokogó majom könnyei címmel, 2007. máj. 22.). Az emlékkonferencián az írói hagyaték őrzésére és ápolására alakult meg a Bálint Tibor Baráti Társaság (Egyed Emese költőnő elnökletével az író egykori otthonának kertjében).

Elismerés

A Román Írószövetség Prózadíja (1969 és 1979), Kritikusok Díja (1978), Pezsgő Díj (1978), Déry Tibor-jutalom (1992), a Krúdy Alapítvány Díja (1992), a Soros-alapítvány alkotói díja (1995), József Attila-díj (1998), Márai Sándor-díj (2002).

Szerkesztés

Az Igazság (1953–1955), a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás munkatársa (1956–1959), a Napsugár szerkesztője (1967-től). Jegyzetek a köröm hátán címmel íróportékat alkotott a kolozsvári Szabadság c. lapban. Az 1990-es években rendszeresen jelentek meg novellái a Mozgó Világban, a Forrásban, a Tiszatájban és a kolozsvári Szabadság c. lapban.