Bálint Tibor
Bálint Tibor

2024. december 8. Vasárnap

Bálint Tibor

író, műfordító, szerkesztő

Születési adatok

1932. június 12.

Kolozsvár

Halálozási adatok

2002. január 28.

Kolozsvár

Temetési adatok

2002. február

Kolozsvár

Házsongárd


Család

Külvárosi környezetben, nehéz családi körülmények között nőtt fel. F: 1962-től Kovács Júlia. Leánya: Bálint Nóra (1965) és Bálint Ágnes Júlia (1967).

Iskola

A kolozsvári ref. kollégiumban éretts., a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója, tanulmányait nem fejezte be.

Életút

Az Igazság (1953–1955), a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás munkatársa (1956–1959), a Napsugár szerkesztője (1967-től). Az erdélyi magyar irodalom egyik megújítója. Íróként az 1950-es évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal, első megjelent kötete, a Csendes utca (1963) ezeket gyűjtötte össze. Novelláinak egy részében hétköznapi témákról, emberekről, s leginkább saját élményeiről írt rövid történeteket Kosztolányi Dezső, Gelléri Andor Endre és Krúdy Gyula nyomdokain járva. A kolozsvári magyar külváros mozgalmas életét írta meg apró villanásnyi történetekkel, sorstragédiákban. Novelláinak másik részét bibliai történetek, a mítoszt átértelmező ábrázolásmód adják. Epikájának csúcsa a Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája c. regénye (1969). Az önéletrajzi műben a külvárosi környezetből jött gyermek életútját követi nyomon az újságíróvá válásig. A 19. sz.-i realista hagyományok és a 20. sz.-i modern irányzatok eredeti keverékének számító regény a magyar prózatörténet egyik mérföldköve lett; akárcsak a folytatása: a Zarándoklás a panaszfalhoz (1978). A két nagy regény utóbb trilógiává bővült a Bábel toronyházával (1996). Legismertebb művét, a Zokogó majmot Sánta angyalok utcája címmel a Kolozsvári Magyar Színház mutatta be (1972), ill. az MTV többrészes tévéfilm-sorozatot készített (1978).

Emlékezet

Születésének 75. évfordulóján kétnapos emlékkonferenciát rendeztek Kolozsvárott (A zokogó majom könnyei címmel, 2007. máj. 22.). Az emlékkonferencián az írói hagyaték őrzésére és ápolására alakult meg a Bálint Tibor Baráti Társaság (Egyed Emese költőnő elnökletével az író egykori otthonának kertjében).

Elismerés

A Román Írószövetség Prózadíja (1969 és 1979), Kritikusok Díja (1978), Pezsgő Díj (1978), Déry Tibor-jutalom (1992), a Krúdy Alapítvány Díja (1992), a Soros-alapítvány alkotói díja (1995), József Attila-díj (1998), Márai Sándor-díj (2002).

Szerkesztés

Az Igazság (1953–1955), a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás munkatársa (1956–1959), a Napsugár szerkesztője (1967-től). Jegyzetek a köröm hátán címmel íróportékat alkotott a kolozsvári Szabadság c. lapban. Az 1990-es években rendszeresen jelentek meg novellái a Mozgó Világban, a Forrásban, a Tiszatájban és a kolozsvári Szabadság c. lapban.

Főbb művei

F. m.: Csendes utca. Elb.-ek, karcolatok. (Bukarest, 1963)
Búcsú a rövidnadrágtól. Reg. (Bukarest, 1964
románul: 1968)
Cérnakáplár. Ifj. elb.-ek. (Bukarest, 1964)
Angyaljárás a lépcsőházban. Elb.-ek. (Bukarest, 1966)
Fekete Péter. Ifj. elb.-ek. (Bukarest, 1967)
Önkéntes rózsák Sodomában. Tud.-fantasztikus kisreg. (Bukarest, 1967
románul: 1970)
Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája. Reg. (Bukarest, 1969
románul: 1972
lengyelül: Warszawa, 1973
németül: Bukarest, 1973)
Császár és kalaposinas. Elb.-ek. (Bukarest, 1971)
Nekem már fáj az utazás. Elb.-ek. (Bukarest, 1973)
Robot Robi kalandjai. Fantasztikus reg. (Bukarest, 1973)
Kenyér és gyertyaláng. Arcképek, vallomások, tanulmányok. (Kolozsvár, 1975)
Kifli utca zsemle szám. Karcolatok. (Bukarest, 1978)
Látomás mise után. Elb.-ek. (Bp., 1979)
Mennyei romok. Tanulmányok, karcolatok, elb.-ek. (Kolozsvár, 1979)
Zarándoklás a panaszfalhoz. Reg. (Bukarest–Bp., 1979)
Mese egy őrült kakaduról. Elb.-ek. (Bukarest, 1982)
Én voltam a császár. Mesék, történetek. (Bukarest, 1984
Bp.–Bukarest, 1984)
Családi ház kerttel. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1986)
A háromszáz esztendős pacsirta. Elb.-ek. (Bukarest, 1986)
Nyargaló ihlet. Cikkek, karcolatok. (Bukarest, 1988)
Égi és földi kvártély. Vál. elb.-ek. (Bp., 1989)
Marci kalandjai. (Bukarest, 1990)
Véggyulavár ostroma. 1566. Történelmi elbeszélőköltemény. (Gyula, 1989)
Bábel toronyháza. Reg. (Kolozsvár, 1996)
Végtelen világbajnokság. Ifj. történetek. Ill. Benedek Virág. (Bp., 1999
Csíkszereda, 2001)
Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája. Reg. (Kriterion Kincses Könyvtár. Kolozsvár, 2001)
Könyörgés kétségbeesés ellen. Elb.-ek. (Csíkszereda, 2002)
ford.: Zamfirescu, G. M.: Városszéli szerelem. Reg. (Bukarest, 1964)
Barbu, E.: A gödör. Reg. (Bp., 1967)
Minulescu, I.: Román nyelvből elégtelen. Reg. (Bukarest, 1970)
Caragiale, I. L.: Az élettelen Cnut. Reg. (Bukarest, 1972)
Barbu, E.: Világteremtés. (Bukarest, 1973)
Petrescu, R.: Rendhagyó szerelem. Reg. (Bukarest, 1986).

Irodalom

Irod.: Marosi Péter: Néhány novelláról. (Utunk, 1963. 20.)
Páskándi Géza: Légy nagyságú hintó. (Utunk, 1966. 38.)
Réz Pál: Atomfej zokog. (Élet és Irodalom, 1966. 47.)
Láng Gusztáv: Világtalan éleslátás. (Korunk, 1967)
Szőcs Géza: Költőiség és pontosság. (Korunk, 1975)
Kovács János: Visszafogott végletesség. (Igaz Szó, 1979. 5.)
Ács Margit: Bibliai fejezetek a huszadik század közepéről. (Tiszatáj, 1979)
Cs. Gyímesi Éva: Változatok az esendőségre. (Utunk, 1987. 22.)
Reinhart Erzsébet: Az élet titkai felé. (Igaz Szó, 1987)
Bertha Zoltán: B. T. Kismonográfia. (Bp., 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője