Bálint Sándor
etnográfus, politikus
Születési adatok
1904. augusztus 1.
Szeged
Halálozási adatok
1980. május 10.
Budapest
Család
Paprikatermesztő törpebirtokos parasztcsaládból származott. Sz: Bálint Sándor, Kónya Anna. F: 1935-től Németh Sára tanítónő. Nevelt fia: Péter (1945).Iskola
A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1926), magyar–történelem szakos tanári okl. (1927), majd a Szegedi Tanítóképző Intézetben tanítóképző tanári okl. szerzett (1931), az Alföld néprajza tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1934), az irodalom (néprajz) tudományok kandidátusa (1962).Életút
A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Néprajz Intézetének gyakornoka, tanársegéde (1930–1934), magántanára (1934–1944), c. ny. rk. tanára (1944); egyúttal a r. k. tanítóképző intézet óraadó tanára (1931–1936), helyettes tanára (1936–1940), r. tanára (1940–1944). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen a szellemi néprajz előadó tanára (1939–1940). A II. vh. után a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Néprajz Tanszék ny. rk. tanára (1944–1947), ny. r. tanára (1947–1952), egy. tanára (1952–1965) és a tanszék vezetője (1947–1952 és 1957–1965), egyúttal a BTK dékánhelyettese (1948–1949); közben a professzori szolgálat alól felmentették, ekkor a szegedi egyetemi könyvtár tud. kutatója (1951–1956). Mivel a szovjet csapatok bevonulását követően is katedráján maradt, a nyilasok távollétében (in effigie) halálra ítélték, és jelképesen kivégezték. A II. vh. után a Pálffy József vezette Keresztény Demokrata Néppárt, ill. a Demokrata Néppárt (DNP) szegedi szervezetének alapító tagja, az országos választmány tagja (1945), a pártszakadás után Barankovics Istvánhoz csatlakozott. Az 1945. nov.-i nemzetgyűlési választásokon – mivel a DNP önálló pártként nem indult – az FKgP Csongrád-Csanád választókerületi listáján szerzett mandátumot (1945–1947), de már dec.-ben bejelentette a parlamentben, hogy attól kezdve a DNP-t képviseli. Az 1947. aug.-i választásokon pártja országos lajstromának első helyén jutott be a parlamentbe, 1948. dec.-ben lemondott mandátumáról, és visszavonult a politikától. Rendszerellenes izgatás koholt vádjával (többek között Méray Tibor Nagy Imre- könyvének terjesztése miatt) 6 havi (3 évre felfüggesztett) börtönbüntetésre ítélték (1965). A magyar néprajztudomány kiemelkedő tudósaként elsősorban Szeged és környéke, a szegedi nagytáj népének életével, szokásaival, hagyományaival, művelődéstörténetével fogl. Több alapvető jelentőségű monográfiát írt a lakodalmi szokásokról, a búcsújárásokról, az évhez kapcsolódó népszokásokról, a nagyobb katolikus ünnepekről. Összeállította a Szegedi szótárt (1957). A magyar szakrális katolikus néprajz kutatása során vizsgálatát az egész magyar nyelvterületre és Kelet-Közép-Európára is kiterjesztette. Közlekedési baleset áldozata lett.Emlékezet
Gyulay Endre megyéspüspök 2005. jan. 3-án hivatalosan is megindította a Vatikánnál boldoggá avatási eljárását. Szegeden, a Havi Boldogasszony-templom mellett, a Földmíves utcában avatták fel szobrát (Kalmár Márton alkotása, 1985), ill. mellszobrát elhelyezték a Szegedi Pantheonban is (a Dóm téren). A szegedi ferences templom 2005-ben avatott harangja az ő nevét viseli. A szegedi Pálfy u. 72. sz. alatti szülőháza emlékhely volt (lebontották, 2004-ben).Elismerés
Ortutay Gyula-emlékérem (1988), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1998).Szerkesztés
A Korunk Szava és a Jelenkor c. radikális katolikus lapok (1936–1944) és a baloldali napilap, a Délmagyarország munkatársa (1941–1944). Tud. dolgozatai, néprajzi írásai elsősorban az Ethnographiában (1926–1979), a Népünk és Nyelvünkben (1926– 1934), az Izenetben (1934-től), az Új Életben (1934–1937), a Korunk Szavában (1937–1938), a Magyar Tanítóképzőben (1937– 1939), a Nouvelle Revue de Hongrie-ban (1937–1944), a Jelenkorban (1939–1944), a Katolikus Szemlében (1939–1944), a Magyar Kultúrában (1939), a Magyar Lélekben (1939), a Magyar Nyelvben (1939–1976), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1941), a Délmagyarországban (1942–1965), a Délvidéki Szemlében (1942–1944), az Erdélyi Iskolában (1942-től), a Kalangyában (1942–1943), a Magyarságtudományban (1942), a Sorsunkban (1942–1944), a Szegedi Hídban (1942–1944), a Nevelésügyi Szemlében (1943), a Regnum Egyháztörténeti Évkönyvben (1943), a Szegedi Népszavában (1945), az Új Emberben (1945–1980), a Délszigetben (1947), a Kortársban (1947–1969), a Magyar Technikában (1947), a Tiszatájban (1947–1980), a Magyar Nyelvőrben (1953–1979), a Vigiliában (1954–1980), a Néprajzi Közleményekben (1956-tól), a Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében (1957– 1975), az Acta Universitatis Szegediensisben (1961–1963), a Jászkunságban (1961), a Művészetben (1961–1973), a Néprajzi Értesítőben (1968), a Teológiában (1968–1976), A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményeiben (1970–1973), az Orvostörténeti Közleményekben (1972–1974), a Cumaniában (1974–1978) és a Somogyi-Könyvtári Műhelyben jelentek meg (1976–1977).Főbb művei
F. m.: Szilády Áron pályája. Egy. doktori értek. (Szeged, 1926)Lakodalmi szokások Szeged-Alsóvároson. (Szeged, 1933)
Szeged népe. Új gyűjtés. (Szeged, 1933)
Néprajz és nevelés. (Szeged, 1934)
Irodalomtörténeti tanulmányok. (Szeged, 1935)
A szegedi tanyák népe. (Válasz, 1936)
Húsvéti vallásos népszokásaink. (Ethnographia–Népélet, 1937)
Népünk imádságai. (Regnum Egyháztörténeti Évkönyv, 1937)
Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza. (Bp., 1938)
Úr és paraszt a magyar élet egységében. Többekkel. (Bp., 1941)
Az esztendő néprajza. (Bp., 1942)
Móricz Zsigmond Szegeden. (Délvidéki Szemle, 1943)
Boldogasszony vendégségében. (Bp., 1944)
Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből. (Bp., 1944)
A magyar népballada. (Szeged, 1947)
A magyar folklór. Jegyz. (Szeged, 1951)
A szegedi papucs. (Szeged, 1955)
A szegedi galambászat. (Néprajzi Közlemények, 1956)
A szegedi népélet. (Szeged, 1958)
Szegedi szótár. 1–2. (Bp., 1957)
Szeged városa. (Bp., 1959)
A szegedi bőrművesség. Tímár, szíjjártó és szűcsipar. (Cipőipari Dokumentáció, 1961)
A szegedi paprika. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1962)
Az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei (Bp., 1963)
A szegedi tanyavilág benépesedése helyneveink tükrében. (Szeged, 1963)
A szegedi táj dohánykultúrája. (Acta Universitatis Szegediensis, 1964)
A szegedi táj dohánykultúrája. (Néprajz és Nylevtudomány, 1964)
Tápé. Falutörténet és népélet. (Tápé, 1965)
A Szeged-alsóvárosi templom. (Bp., 1966)
A szegedi nép. (Bp., 1968)
A szegedi gombkötőmesterség. Juhász Nagy Antallal. (Néprajzi Értesítő, 1968)
Szegedi világ Debrecenben. (Déri Múzeum Évkönyve, 1968)
Szegedi példabeszédek és jeles mondások. (Bp., 1972)
Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. (Bp., 1973)
Szeged reneszánsz kori műveltsége. (Bp., 1975)
A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. 1–3. (Bp., 1976–1980)
A szegedi nagytáj epikai hagyományai. (Szeged, 1977)
Ünnepi kalendárium a Mária ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. 1–2. (Bp., 1977
2. kiad. 1998)
Beszélgetések a Bibliáról. Mítoszok és legendák a Bibliában. Többekkel (Bp., 1978)
A hagyomány szolgálatában. Összegyűjtött dolgozatok. (Bp., 1981)
Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom. (Bp., 1983)
Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Barna Gáborral. (Bp., 1994)
Breviárium. Naplórészletek. (Szeged, 1997)
szerk.: Orosz István: Egy magyar szentember önéletrajza. Sajtó alá rend. (Bp., 1942)
In memoriam Gedeon Mészöly. Többekkel. (Szeged, 1961)
Történetek a szegedi betyárvilágból. Vál. (Szeged, 1961)
Tombácz János meséi. Gyűjtötte. (Bp., 1975)
Kovács István: Egy szegény pórfiú önéletrajza. Visszaemlékezések. Sajtó alá rend. (Bp., 1981).
Irodalom
Irod.: B. S. magántanár. (Délmagyarország, 1934. júl. 13.)Új néprajzi egyetemi tanár. (Ethnographia, 1947)
Csanád Béla: B. S. hatvan éves. (Új Ember, 1964. okt. 4)
Ilia Mihály: B. S. köszöntése (Tiszatáj, 1964)
Túri T. András: Egy nagy néprajztudós nyugdíjas napjai. (Szövetkezet, 1969. ápr. 30)
Péter László: B. S. munkássága. Bibl. (Szeged, 1974)
Balogh Lajos: B. S. (Magyar Nyelvőr 1980)
Tálasi István: Búcsú B. S.-tól. (Ethnographia, 1981)
Scheiber Sándor: B. S. emlékezete. (Forrás, 1981)
Tüskés Tibor: B. S. és a magyar vallási néprajz (Katolikus Szemle, 1981)
Erdélyi Zsuzsanna: B. S. idézése. (Vigilia 1981)
A kultúra és az emberiség biztonsága. B. S. válaszol Csapody Miklós kérdéseire. (Forrás, 1981)
Gyuris György: B. S. munkássága. 1973– 1981. Bibl. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1981)
Kilián István: Búcsú B. S.-tól. (Ethnographia, 1981)
Tüskés Tibor: B. S. és a magyar vallási néprajz. (Katolikus Szemle, 1981)
Komoly Pál: B. S. magántanári képesítése. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1983)
Erdélyi Zsuzsanna: In memoriam B. S. (Vigilia, 1984)
Sőtér István: B. S. emléke. (Élet és Irodalom, 1984)
Lele József: Emlékeim B. S.-ról. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1984)
Péter László: B. S. szakrális néprajzi munkái. Vál. bibl. (“Mert ezt Isten hagyta…” Tanulmányok a népi vallásosság köréből Bp., 1986)
B. S.-emlékszám. (Tiszatáj, 1987)
Apró Ferenc: A vádlott: B. S. (Szegedi Műhely, 1990)
Gyuris György: B. S. munkássága. 1981–1990 és kiegészítések. Bibl. (Szegedi Műhely, 1990)
Paksa Katalin: B. S. és a népzenekutatás. (Ethnographia 1990)
Essays on Religious Ethnology. Commemoration on the 90th Anniversary of the Birth of Sándor Bálint. (Acta Ethnographica, 1994)
Ifj. Lele József: „Az Úr készen találta őt”. B. S. élete. (Kecskemét, 1996)
Az idő élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon. 1944–1949. Szerk. Kovács K. Zoltán és Rosdy Pál (Bp., 1996)
Csapody Miklós: B. S. élete és politikai működése. (Bp., 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)