Bálint Rezső
Bálint Rezső

2022. január 22. Szombat

Bálint Rezső

festőművész, grafikus

Névváltozatok

1909-ig Berger

Születési adatok

1885. október 14.

Budapest

Halálozási adatok

1945. november 18.

Budapest


Család

Sz: Berger Ármin, Singer Eleonóra. Testvére: Bálint Jenő (1889–1945) művészeti író, kritikus.

Iskola

A Franklin Társulat nyomdájában betűszedést tanult (1898–1902), Vesztróczy Manó tanítványa (1902-től). Vidéki vándorutakon stáció-képeket, feszületeket aranyozott (1902–1906), majd nyaranta Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly tanítványa volt a nagybányai művésztelepen (1906–1908), ill. Bp.-en Szablya-Frischauf Ferenc magániskolájában képezte magát (1907–1908).

Életút

A KÉVE művésztársulat tagjaként részt vett kiállításain, annak Nemzeti Szalonbeli (1909, 1911, 1912), ill. külföldi bemutatóin (1907–1908: Berlin, Düsseldorf és Drezda; 1910: Bécs). Münchenben élt (1909), majd Párizsban dolgozott (1910–1912), ahol a Grande Chaumiére-ben akt-stúdiumokat folytatott, ill. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasse-on. Rövid ideig a kecskeméti művésztelepen alkotott (1911–1912) és szerepelt a nagybányaiak jubileumi kiállításán (1912). Megjelentette a Formák– foltok–vonalak c., 10 litográfiát tartalmazó albumát (amelyhez Kosztolányi Dezső írt előszót, 1919). Szentendrén telepedett le (1919), ill. családjával Izbégen élt és alkotott (1920-tól). Élete utolsó éveiben szerepelt az OMIKE képzőművészeti kiállításain (1942, 1943). Pályája kezdetén művészetére a nagybányai fiatal művészek hatottak; festményein, pasztelljein (pl. tájképek, csendéletek, enteriőrök stb.) az erőteljes kontúrokkal, összefogott színfoltok dominálnak. Az I. vh. idején hadifestőként számos művén megörökítette a csatatereket, katonatársait és a hadifoglyokat. 1920 után erőteljesebb ecsetkezelésű, expresszív tájak, izbégi és párizsi részletek, jelenetek, enteriőrök kerültek ki ecsetje alól. Műveit (Anya gyermekével; Csendélet; Interieur; Kórházi jelenet; Olvasó nő; Parkban) a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), a Kecskeméti Képtár és több magángyűjtemény őrzi.

Szerkesztés

Számos esztétikai jellegű művészetkritikai tanulmánya jelent meg a Ház (1909–1911), A Kéve Könyve (1912–1913) és a Múlt és Jövő c. folyóiratokban (1936).

Kiállítások

F. kiállításai: Nemzeti Szalon – KÉVE-kiállítások (Bp., 1909, 1911, 1913)
Rue du Colonel Conbes (Párizs, 1911)
Budapesti Műhely (Bp., 1914)
Könyves Kálmán Szalon (Bp., 1916)
Alkotás Művészház (Bp., 1923)
Miskolci Gazdakör (1926)
Kereskedelmi Kaszinó (Kecskemét, 1927)
Nemzeti Szalon (Bp., 1928)
Galeria Miromeznil (Párizs, 1931)
Ernst Múzeum (Bp., 1934).

Főbb művei

F. m.: önéletrajzi írása: Egy festő elindul. (Népszava, 1934. dec. 25.)
írásai: Amadeo Modigliani. (Múlt és Jövő, 1936)
Művészek Párizsban. (Bp., 1941).

Irodalom

Irod.: B. R. litográfiái. (Az Ujság, 1913. febr. 2.)
Kosztolányi Dezső: B. R. képei. (Múlt és Jövő 1916)
Bálint Aladár: B. R. képei. (Nyugat, 1916)
B. R. Kat. Bálint Jenő előszavával. (Bp., 1923). Rózsaffy Dezső: B. R. (Ars Una 1923)
Bálint Aladár: B. R. kiállítása (Nyugat 1923)
Márffy Oszkár: A Nemzeti Szalon 60. csoportkiállítása. (Képzőművészet 1928)
Tersánszky J. Jenő: B. R. (Nyugat 1928)
B. J. Kat. Lázár Béla előszavával (Bp., 1934)
Plesznivy Edit: A KÉVE művésztársulat 1907–1914 közötti működése. (Művészettörténeti Értesítő 1982)
Pethő Németh Erika: Az elfelejtett festő. (Szentendre és Vidéke, 1996. jan. 1.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője