Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1922), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az egyetemes orvostörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931).

Életút

Az I. vh.-ban egészségügyi katonai szolgálatot teljesített, a vh. végén a csepeli hadikórházban működött (1914–1918). A Pázmány Péter Tudományegyetem Fülgyógyászati Intézetében Krepuska Géza asszisztense, egyúttal a Ferenc József Kereskedelmi Kórház orvosa (1920–1922), a Makói Közkórház fül-orr-gégész főorvosa (1923–1931); közben a bécsi Collegicum Hungaricum és a Neuburger Orvostörténeti Intézet állami ösztöndíjasa (1928–1929). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1931). 1922. nov. 5-én átvette a Makói Ujság főszerkesztését (Makói Reggeli Ujság néven). Az átvétel után egy héttel (nov. 12.) rögtön három József Attila-verset is közölt (Tél, Ó zordon szépség, Koldus), egyúttal a lap Különfélék rovatában közzétette, hogy megjelenik „a poétalelkű gimnazistának” első önálló kötete is (A Szépség Koldusa címmel). Gége- és nyelőcsődaganatok, ill. a gégetébécé műtéti megoldásaival, könnytömlőműtétekkel, a szájsebészet bakteriológiai vonatkozásaival fogl. Különösen értékesek orvostörténeti munkái: feldolgozta a Csanád vármegyei kolerajárványok történetét, gyűjtötte a népi gyógyításmódokat, vizsgálta azok orvosi jelentőségét. Egy gégerákos betege operálása közben egyik ujja megsérült, az ebből keletkező szövődményes szepszisben halt meg.

Szerkesztés

A Makói Reggeli Ujság főszerkesztője (1922–1931). Írásai, tud. dolgozatai elsősorban a Szövétnek (1908–1912), a Makói Független Ujság (1912–1913), a Sárospataki Közlöny (1913–1914), a szegedi Színházi Élet (1915–1917), a Délmagyarország (1916–1917), a Marosvidék (1924), az Orvosi Hetilap (1926–1931) és a Gyógyászat c. lapokban jelentek meg (1927).