Bálint Nagy István
Bálint Nagy István

2024. október 11. Péntek

Bálint Nagy István

orvos, fül-orr-gégész, szerkesztő

Névváltozatok

1912-ig Bálint István

Születési adatok

1893. január 1.

Makó

Halálozási adatok

1931. december 2.

Makó


Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1922), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az egyetemes orvostörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931).

Életút

Az I. vh.-ban egészségügyi katonai szolgálatot teljesített, a vh. végén a csepeli hadikórházban működött (1914–1918). A Pázmány Péter Tudományegyetem Fülgyógyászati Intézetében Krepuska Géza asszisztense, egyúttal a Ferenc József Kereskedelmi Kórház orvosa (1920–1922), a Makói Közkórház fül-orr-gégész főorvosa (1923–1931); közben a bécsi Collegicum Hungaricum és a Neuburger Orvostörténeti Intézet állami ösztöndíjasa (1928–1929). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1931). 1922. nov. 5-én átvette a Makói Ujság főszerkesztését (Makói Reggeli Ujság néven). Az átvétel után egy héttel (nov. 12.) rögtön három József Attila-verset is közölt (Tél, Ó zordon szépség, Koldus), egyúttal a lap Különfélék rovatában közzétette, hogy megjelenik „a poétalelkű gimnazistának” első önálló kötete is (A Szépség Koldusa címmel). Gége- és nyelőcsődaganatok, ill. a gégetébécé műtéti megoldásaival, könnytömlőműtétekkel, a szájsebészet bakteriológiai vonatkozásaival fogl. Különösen értékesek orvostörténeti munkái: feldolgozta a Csanád vármegyei kolerajárványok történetét, gyűjtötte a népi gyógyításmódokat, vizsgálta azok orvosi jelentőségét. Egy gégerákos betege operálása közben egyik ujja megsérült, az ebből keletkező szövődményes szepszisben halt meg.

Szerkesztés

A Makói Reggeli Ujság főszerkesztője (1922–1931). Írásai, tud. dolgozatai elsősorban a Szövétnek (1908–1912), a Makói Független Ujság (1912–1913), a Sárospataki Közlöny (1913–1914), a szegedi Színházi Élet (1915–1917), a Délmagyarország (1916–1917), a Marosvidék (1924), az Orvosi Hetilap (1926–1931) és a Gyógyászat c. lapokban jelentek meg (1927).

Főbb művei

F. m.: Székelyföld szíve. (Makó, 1912)
Tapasztalatok a nyelőcső lúgmérgezés okozta szűkületének korai és késői kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1927)
A boszorkányok gyógyító és rontó kuruzslásairól. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1928)
Kolerajárványok Csanád vármegyében. (Makó, 1928).

Irodalom

Irod.: B. N. I. (Orvosi Hetilap, 1931)
Győry Tibor: Megemlékezés B. N. I.-ról. (Acta Biologica Szegediensis, 1932).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője