Család

Sz: Bálint (Bergsmann) Ignác, Berger Mária.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1920), a berlini tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1924), a manchesteri egyetemen Master of Sciences-fokozatot szerzett (1945).

Életút

Harcolt az I. vh.-ban, háborús érdemeiért több kitüntetést kapott (1914–1918). A Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1924–1931), a berlini egyetem Belgyógyászati Klinika, majd az Állatorvosi Főiskola Szerves Kémiai Intézet tud. munkatársa (1931–1933). A bp.-i Pszichoanalitikai Intézet egyik megalapítója (1931), igazgatóhelyettese (1933– 1935), igazgatója (1935–1939). Nagy-Britanniába emigrált (1939), Manchesterben két klinika tanácsadó pszichiátere (1942–1945), a londoni Tavistock-klinika konzultáns pszichiátere (1950–1961); közben a cincinnati egyetem orvostudományi karán a pszichiátria vendégprofesszora (1957–1958). A londoni városi kórház orvos-pszichiátere és a Brit Pszichoanalitikai Intézet kiképző analitikusa (1961–1970). Tud. pályafutásának kezdetén a különböző szervi betegségekben szenvedők pszichoterápiájával fogl., később érdeklődése a pszichoanalízis felé fordult. A pszichoanalitikus orvostudomány, a tud. pszichoanalízis és a modern neurózistan alkalmazásának egyik úttörője, megindította a gyakorló orvosok pszichoterápiai képzését, az ún. Bálint-csoportok megszervezője és a Bálint- módszer kidolgozója. Az 1930-as években kutatásai a szexualitás fejlődésére és az emberközi kapcsolatok kialakítására irányultak. Nevéhez fűződik az ún. megkapaszkodási elmélet továbbfejlesztése; Ferenczi Sándor szellemében az indulatáttétel követését tartotta a kontrollanalízis lényegének.

Elismertség

A Brit Pszichoanalitikai Társaság tud. titkára (1950–1953), elnöke (1968–1970); a Brit Pszichológiai Társaság Orvosi Szakosztályának titkára (1955–1957).

Elismerés

A római egyetem t. doktora.