Bálint Aladár
Bálint Aladár

2022. január 29. Szombat

Bálint Aladár

író, újságíró, kritikus

Születési adatok

1881. december 2.

Nagypeszek, Hont vármegye

Halálozási adatok

1924. április 20.

Budapest


Család

Fia: Bálint Endre (1914–1986) festőművész, grafikus.

Életút

Gyári hivatalnokként dolgozott, majd az Országos Munkásbiztosító tisztviselője (1919-ig). A Népszava kulturális rovatának vezetője (1907–1924) és a Nyugat belső munkatársa, kritikusa (1909–1924). A 20. sz. elejének egyik legjelentősebb művészeti kritikusa. Igen nagy erőfeszítést fejtett ki azért, hogy a munkásosztályban felkeltse a művészetek iránti érdeklődést és előmozdítsa a különböző művészeti alkotások megértését. Írásaiban a nagyváros nyomorát ábrázolta erős szociális érzékkel. A Tanácsköztársaság idején a Corvina c. folyóirat könyvrovatának vezetője (1919).

Szerkesztés

A Népszava kulturális rovatának vezetője (1907–1924) és a Nyugat belső munkatársa, kritikusa (1909–1924). A Tanácsköztársaság idején a Corvina c. folyóirat könyvrovatának vezetője (1919). Írásai, zenei és művészeti kritikái a fentieken kívül még elsősorban az Ország-Világban (1903), a Budapesti Naplóban (1906–1907), a Szocializmusban (1908-tól), a Világban (1914-től), Az Ujságban (1916-tól) és a Múlt és Jövőben jelentek meg (1917-től).

Főbb művei

F. m.: Város. Novellák. Madarász Emillel. (Bp., 1906)
Képekről munkásoknak. Tanulmány. (Bp., 1907)
Éjfél. Magyar írók misztikus novellái. Összegyűjtötte (Gyoma, 1917)
Kernstok Károly életrajza. (Bp., é. n.)
ford.: Goethe: Utazás Itáliában. (Bp., 1922).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője