Bálint Ágnes
Bálint Ágnes

2024. szeptember 9. Hétfő

Bálint Ágnes

író, szerkesztő

Névváltozatok

Németh Sándorné 

Születési adatok

1922. október 23.

Adony, Fejér vármegye

Halálozási adatok

2008. október 24.

Vecsés, Pest megye

Temetési adatok

2008. november 5.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Bálint Lajos, Müller Sarolta. F: 1944-től dr. Németh Sándor (†1989). Két leánya: Németh Ágnes és Németh Anna.

Iskola

Iskoláit a Székesfehérvári Leánygimnáziumban és az Angolkisasszonyoknál végezte; rajzolni a bécsi Frauenakademie nevű intézetben tanult. Külkereskedelmi levelezői (1951) és fordítói képesítést szerzett (1958). Négy nyelven – angol, francia, német, orosz – beszélt.

Életút

Budapesten egy külkereskedelmi vállalat levelezője (1951–1958), a Magyar Televízió (MTV) Gyermek- és Ifjúsági Osztályának munkatársa (1958. febr. 1.–1965), főmunkatársa, szerkesztő-dramaturgja (1965–1986). 

Már öt éves korában megtanult írni, s ahogy megtanult írni már rendszeresen meséket is írt. Első meséje, a Miért nőtt ormánya az elefántnak? a Magyar Úriasszonyok Lapja gyermekmellékletében jelent meg (saját rajzaival illusztrálva, 1934); első folytatásos meseregénye a Fánni, a modern tündér (uo., 1937) volt. Az MTV gyermek- és ifjúsági műsorainak kialakítója. Az ő ötlete alapján született meg az Esti mese a tévémacival, ill. a Cicavízió a világ egyetlen gyermekmonoszkópja. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott meséket az ő elképzelései alapján apránként felváltotta apróbb bábjelenetekkel, ill. 1961-től kezdetben havonta jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában? c. bábfilmsorozat. A sorozat sikere nyomán számos további népszerű báb- és rajzfilm — Mazsola, Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme, Vízipók stb. — forgatókönyvírója, írója és dramaturgja. A bábok nagy részét Lévai Sándor (1930–1997); Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera (1924–) alkotta, Böbe baba „szinkronja“ Major Ida (1920–2005) – Kellér Dezső felesége– volt. Nevéhez fűződik továbbá a Magyar népmesék (1982) első sorozatának összegyűjtése. Nemzetközileg is az egyik első környezetvédelmi gyermekműsor, a Kuckó szerkesztője (1967-től). 

A Magyar Rádió számára is több mesét írt – onnan indult el a később könyvben is megjelent, valamint mozifilmen is nagy sikert arató Szeleburdi család (1981; folytatása: Szeleburdi vakáció, 1988; mindkettőt Palásthy György rendezte). Kevésbé ismert az újszerű technikával, a Karsai pantomimegyüttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült Szimat Szörény (1988) c. sorozat (amelynek zenéjét Oroszlán Gábor és Oroszlán György szerezte). Műfordítóként számos népszerű külföldi mesesorozatot (pl. Rumcájsz, a rabló; Állatolimpia; Garfield stb.) tolmácsolt, ill. a Babar mesekönyvek fordítója.

 

Legutóbb a Budapest Bábszínház kétfelvonásos bábjátékot készített Mi újság a Futrinka utcában? c. regényéből (bem.: 2003. febr. 15.) és az Egy egér naplója c. meséjéből (bem.: 2007. okt. 18.). A Holnap Kiadó megkezdte életműsorozata kiadását (2006-tól). 

Emlékezet

Adonyban született Budapesten, majd több mint hatvan éven át Vecsésen élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Adonyban, a Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola emlékére, évente Bálint Ágnes-olvasóversenyt rendez (I. 2008. máj. 21-én volt). Nevét vette fel az Objektív Filmstúdión belül megalakult Bálint Ágnes Műhely (2010. máj.-ban). Vecsésen emlékét őrzi a Bálint Ágnes Emlékház (2010-től) és szintén Vecsésen, róla nevezték el a Bálint Ágnes Kulturális Központot (2013. máj. 24-én). 

Elismerés

Vecsés (1998) és Adony díszpolgára (posztumusz, 2010), Adonyért Emlékérem (2000).

 

Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Munka Érdemrend (arany, 1981), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996).

 

Szocialista Kultúráért Díj (1961), a Művelődési Minisztérium Nívódíja (1969, 1982, 1983), József Attila-díj (1975), Szocialista Televízióért (1985), Szent Imre-díj (2000), az Év Gyermekkönyve (a Lepke az írógépen c. művéért, 2005). 

Szerkesztés

A Kuckó zsebkönyvek szerkesztője (1983-tól).

Főbb művei

F. m.: Az elvarázsolt egérkisasszony. Mese. Biczó András rajzaival. (Bp., 1941)
Cimborák. Ifjúsági regény. A szerző rajzaival, a címlapot Biczó András tervezte. (Bp., 1942)
A késői vendég. Színmű. (Tomcsányi visszazökken és más színdarabok. Bp., 1960)
Az elvarázsolt egérkisasszony. Mese. Ill. Reich Károly. (2. kiad. Bp., 1961
3. kiad. 1975
4. kiad. 2001
5. kiad. 2006
6. kiad. 2009
oroszul: Moszkva, 1978)
Foltoskönyökű. Mese. Gábor Éva rajzaival. (Kispajtások mesekönyve. 139. Bp., 1962)
Mi újság a Futrinka utcában? Meseregény az azonos című tévé-mesejáték alapján. Ill. Kende Márta, a bábokat tervezte Bródy Vera és Lévai Sándor. (Bp., 1964
2. kiad. 1966
3. kiad. 2001)
Mazsola. Képes mesekönyv a Magyar Televízió azonos című mesesorozata alapján. Bródy Vera bábfiguráival és rajzaival. Megjelent hanglemezfelvétellel is. (Bp., 1965
2. bőv. kiad. 1968
3. kiad. 1976
4. kiad. 1980
5. kiad. 1997
6. kiad. 2000
7. kiad. 2003
és új lenyomatok 2004-től évente, részben az életműkiadás részeként
oroszul: Moszkva, 1978
2. orosz nyelvű kiad. 1988
németül: Rosinchen. Aus dem Leben eines Schweinchens. Donauwörth, 1983
szlovákul: Bratislava, 1983)
Megint Mazsola. Képes mesekönyv a Magyar Televízió azonos című mesesorozata alapján. Bródy Vera bábfiguráival és rajzaival. (Bp., 1966
2. kiad. 1976
3. kiad. 2000
4. kiad. 2003 és új lenyomatok 2004-től évente, részben az életműkiadás részeként
szlovákul: Bratislava, 1983)
A Futrinka utca lakói. Képes mesekönyv a Magyar Televízió azonos című mesesorozata alapján Bródy Vera és Lévai Sándor bábfiguráival. (Bp., 1966
3. kiad. 2011)
Szeleburdi család. Ifjúsági. regény. A szerző rajzaival, a borítót Varga László tervezte. (Sirály Könyvek. Bp., 1968)
A szitakötők szigetén. Mesék. Ill. Reich Károly. (Bp., 1969)
Brúnó kapitány. Képes mesekönyv. Ill. Tankó Béla. (Bp., 1968
2. kiad. 1999
3. kiad. 2008)
Jó éjszakát Maci! Leporelló. A bábot Kőber Tibor tervezte, fényképezte Varga Zoltán. (Bp., 1970
2. kiad. 1972
3. kiad. 1975
4. kiad. 1978
5. kiad. 1981
6. kiad. 1983
új kiad. 2009)
Mit üzen a TV Kuckó? Ismeretterjesztő képeskönyv. A Magyar Televízió Kuckó c. műsorából vál. és szerk. Ill. Varga Imre. (Bp., 1971)
Mazsola és Tádé. Képes mesekönyv a Magyar Televízió azonos című mesesorozata alapján. Bródy Vera bábfiguráival és rajzaival. (Bp., 1971
2. kiad. 2000
3. kiad. 2003 és új lenyomatok 2004-től évente, részben az életműkiadás részeként
németül: Robbi und Rosinchen. Donauwörth, 1986)
Frakk, a macskák réme. Gyermekregény az azonos című rajzfilmsorozat alapján. Ill. Várnai György. (Bp., 1973
németül: Frakk, der Katzenschreck. Donauwörth, 1986)
Hajónapló. Ifjúsági regény. A Szeleburdi család folytatása. A borítót Sajdik Ferenc tervezte. (Bp., 1974
2. kiad. 1978
3. kiad. 1990
5. kiad. 2003
6. kiad. 2010
7. kiad. 2013)
Iskola a faliszekrényben. Mese. Ill. Várnai György. (Bp., 1975)
Labdarózsa. Meseregény. Ill. Reich Károly. (Bp., 1976
2. kiad. 2002)
Szeleburdi család. Ifjúsági regény. A borítót Sajdik Ferenc tervezte. (Sirály Könyvek. 2. kiad. Bp., 1977
3. kiad. 1989
4. kiad. 1999
5. kiad. 2002
8. kiad. 2004
11. kiad. 2008
14. kiad. 2011
17. kiad. 2014)
A repülő dívány. Ifjúsági regény. Sajdik Ferenc rajzaival. (Pöttyös Könyvek. Bp., 1977
2. kiad. 2002
3. kiad. 2006
4. kiad. 2009)
Koránkelő Darázs. Ifjúsági regény. Kondor Lajos rajzaival. (Bp., 1978
2. kiad. 1979)
Frakk és a foci. Gyermekregény az azonos című rajzfilmsorozat alapján. Ill. Várnai György. (Bp., 1979
3. kiad. 1999)
Labdarózsa lámpája. Meseregény. Ill. Reich Károly. (Bp., 1981
2. kiad. 2002)
Hol a cica? Leporelló. Fényképezte: Kapocsy György. (Bp., 1982)
Lepke az írógépen. Gyermektörténetek. Ill. Orosz István. (Bp., 1982)
Bari, bari, bárány… Leporelló. Fényképezte: Kapocsy György. (Bp., 1983)
Egy egér naplója. Gyermekregény az azonos című rajzfilmsorozat alapján. Ill. Szabó Szabolcs. (Bp., 1983
új kiad. Ill. Péter Alpár. 2009)
Én vagyok a Tévé-Maci. Képes mesekönyv. A bábot Koch Aurél tervezte, fényképezte: Buzás Péter. (Bp., 1983
2. felújított kiad. 2008)
Kukori és Kotkoda. Képeskönyv az azonos című rajzfilmsorozat alapján. B. Á. és Mata János rajzfilmje nyomán írta B. Á. rajzolta Radvány Zsuzsa. (A Pannónia Filmstúdió kiadványa. Bp., 1985)
Micsoda pók a vízipók! Gyermekregény az azonos című rajzfilmsorozat alapján. Ill. Szabó Szabolcs. (Bp., 1985)
Tündér a vonaton. Meseregény. Ill. Árva Ilona. (Bp., 1986)
Frakk. Az irigy kutya karácsonya. Mese a Frakk, a macskák réme c. filmsorozatból. Ill. Cseh András, Várnai György. (Bp., 1987)
Zöld erdőben jártam. Mese a Frakk, a macskák réme c. filmsorozatból. Ill. Cseh András, Várnai György. (Bp., 1987)
Madárfürdő. Ifjúsági regény. Ill. Mészáros Márta. (Pöttyös Könyvek. Bp., 1988
2. kiad. 2011)
Gücülke és cimborái. A Cimborák c. regénye új kiadása. Ill. Szabó Szabolcs. (Bp., 1989)
Szimat Szörény, a szupereb. 1. A fejedelmi sonkacsont. 2. Aranybolhák. Két fényképes füzet. Fényképezte: Garaguly István és Zih Zsolt. (Bp., 1989)
Duruzsoló. Ifjúsági regény. Ill. Árva Ilona. (Bp., 1989)
Frakk és a macskák. Frakk, a macskák réme. – Frakk és a foci. Ill. Várnai György. (2. kiad. Bp., 1990)
Frakk, a macskák réme. (3. kiad. Bp., 1998
4. kiad. 2000
5. kiad. 2002
6. kiad. 2005
7. kiad. 2008
8. kiad. 2011
9. kiad. 2013)
Frakk és a foci. (3. kiad. Bp., 1999
6. kiad. 2011)
Vízitündér, vízimanó. Mesék. Ill. Radvány Zsuzsa. (Bp., 2000)
A szitakötők szigetén. Meseregény. Ill. Radvány Zsuzsa. (2. kiad 2000
3. kiad. 2003)
Kukori és Kotkoda. A végtelen giliszta és más történetek. Ill. Mata János. (Bp., 2009
2. kiad. 2010)
Kukori és Kotkoda. Születésnapi szemétdomb és más történetek. (Bp., 2010)
Foltoskönyökű. Mese. Ill. Tóth Zoltán. (Bp., 2011)

 

életműsorozatában megjelent művei: Az elvarázsolt egérkisasszony. (Bp., 2006)
Mi újság a Futrinka utcában? (Bp., 2006)
Lepke az írógépen. (Bp., 2006
2. kiad. 2013)
Mazsola. (Bp., 2006-tól évente)
Megint Mazsola. (Bp., 2006-tól évente)
Mazsola és Tádé. (Bp., 2006-tól évente)
Cimborák. A szerző rajzaival. (Bp., 2007)
Egy egér naplója. (Bp., 2007
4. kiad. 2014)
Tündér a vonaton. Ill. Pásztohy Panka. (Bp., 2008
3. kiad. 2010
4. kiad. 2012)
Labdarózsa. (Bp., 2010
2. kiad. 2012)
Labdarózsa lámpája. (Bp., 2010
2. kiad. 2012)
A szitakötők szigetén. (Bp., 2012
2. kiad. 2014)

 

ford.: Tudoras, Ana: Cirkusz az erdőben. Verses mese. (Bp., 1957)
Brunhoff, Jean de: Babar otthon. Képes mesekönyv. (Bp., 1972
2. kiad. 1977
3. kiad. 2000
4. kiad. 2003)
Brunhoff, Jean de: Babar és a Télapó! Képes mesekönyv. (Bp., 1973
2. kiad. 1976
3. kiad. 1980
4. kiad. 2002
5. kiad. 2003)
Brunhoff, Jean de: Babar király. Képes mesekönyv. (Bp., 1980
2. kiad. 1988
3. kiad. 2004)
Brunhoff, Jean de: Babar, a kis elefánt. Képes mesekönyv. (Bp., 1994
2. kiad. 2003)
Grafalco, S. A.: Grimm mesék. (Bp., 1994)
Brunhoff, Jean de: Babar családi körben. Képes mesekönyv. (Bp., 1994)
Brunhoff, Jean de: Babar utazása. Képes mesekönyv. (Bp., 2003).

F. tv meséi: Mi újság a Futrinka utcában? Bábfilm. (I. 1962
II. 1967
III. 1979)
Mazsola. Bábfilm. (I–III. 1964–1966)
Cinci kandúr. Élő mese. (1968)
Egy egér naplója. Papírkivágás. (1968–1969)
Gabi és Dorka. Élő mese. (1969)
Mazsola és Tádé. Bábfilm. (I. 1969–1970
II. 1971)
Kukori és Kotkoda. Rajzfilm. (I–II. 1971–1972)
Frakk, a macskák réme. Papírkivágás. (I. 1971–1972
II. 1973
III. 1979
IV. 1984)
Szimat Szörény. Pantomim. (1988)
Kék egér. Rajzfilm. (1994)
 

 

ismeretterjesztő műsorai: Bagolyvár (1965–1967)
Kuckó (1967–1990 és 1994–1995)
 

 

bábszínművei: Az elvarázsolt egérkisasszony. A bábokat Bródy Vera tervezte. (Bem.: Állami Bábszínház, 1968. nov. 16., 1979. nov. 18. és 1982. aug. 15.)
 

 

színműve: Kukori és Kotkoda. (Bem.: Szabad Ötletek Színháza, 2009. okt. 4.). 

Irodalom

Irod.: Sulyok Magda: B. Á. (Óvodai Nevelés, 1982)
Zay László: B. Á. mazsolái. (Élet és Irodalom, 1982. 43.)
honlap: www.balintagnes.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője