Balázs Sándor
Balázs Sándor

2024. július 16. Kedd

Balázs Sándor, kászonfeltizi

író, műfordító

Születési adatok

1830. december 26.

Kolozsvár, Kolozs vármegye

Halálozási adatok

1887. augusztus 1.

Budapest

Temetési adatok

1887. augusztus 3.

Budapest

Kerepesi út


Család

Régi unitárius nemesi családból származott.

Nagyszülei, anyai: kiscsávási Csávási Mihály, Nagy Katalin.

Szülei: Balázs József szűcsmester, Csávási Rozália (1803. aug. Kolozsvár–1875. máj. 7. Kolozsvár. Temetés: 1875. máj. 9. Kolozsvár, családi sírbolt).

Balázs József testvérei: Balázs Sámuel (†1869. ápr. 14. Bánffyhunyad, Kolozs vm. Temetés: 1869. ápr. 16. Bánffyhunyad) földbirtokos és dr. Bakonyi Józsefné Balázs Erzsébet. (†1888. febr. 29. Kolozsvár. Temetés: 1888. márc. 3. Kolozsvár).

Balázs Sámuel leszármazotta: Balázs Samu (1906. máj. 18. Bánffyhunyad–1981. szept. 25. Bp.) színész.

 

Testvére: Balázs Gábor (1841. Kolozsvár–1887. dec. 3. Bp. Temetés: 1883. dec. 5. Németvölgyi Sírkert) honvédelmi minisztériumi tisztviselő, utazó, ill. Balázs Anna (1820. dec. 19. Kolozsvár), Balázs Boldizsár (1839. aug. 10. Kolozsvár) és Balázs Albert (1842. aug. 28. Kolozsvár). Négy testvére gyermekkorában elhunyt.

Balázs Gábor 1875-ben Dél-Amerikába hajózott, Argentínában és Brazíliában járt, utazásairól először a Hölgyfutárban számolt be úti levelek formájában (majd Utazásom Dél-Amerikában címmel könyve jelent meg Kolozsvárott, 1876-ban).

Felesége: Bognár Vilma (1845. okt. 5. Pest–1904. jún. 3. Bp. Temetés: 1904. jún. 4. Kerepesi út) operaénekes, énekművész; Bognár Ignác (1810. márc. 18. Csepreg, Sopron vm.–1883. nov. 1. Bp. Temetés: 1883. nov. 3. Kerepesi út) zeneszerző és Miskolczy Júlia leánya.

Bognár Vilma testvére: temesrékási Vaszilievits Vazulné Bognár Adél (1842. Hol?–1931. ápr. 13. Bp. Temetés: 1931. ápr. 15. Kerepesi út) színésznő.

Bognár Adél férje: Vaszilievits Vazul (1834. jún. 8. Temesvár, Temes vm.–1912. máj. 25. Bp. Temetés: 1912. máj. 27. Kerepesi út) jogász, kúriai bíró. Vaszilievits Vazulnak Bognár Adél a második felesége volt.

Vaszilievits Vazul első felesége: nemes Milassin Eulália (1838. márc. 6. Kula, Bács-Bodrog vm.–1861. márc. 25. Pest. Temetés: 1861. márc. 26. Kerepesi út), Milassin Károly (1804. okt. 20. Szabadka, Bács-Bodrog vm.–1847. febr. 25. Hercegszántó, Bács-Bodrog vm.) és nemes Paukovics Julianna leánya.

Vaszilievits Vazul és Milassin Eulália fia, Bognár Adél nevelt fia: dr. Vaszilievits János (1857. aug. 25. Pest–1913. jún. 29. Bp. Temetés: 1913. júl. 2. Kerepesi út) Budapest székesfőváros alpolgármestere.

 

Gyermeke, leánya: Balázs Róza (1864. ápr. 13. Kolozsvár–1874. nov. 5. Bp.).

Iskola

Iskoláit Kolozsvárott végezte, majd részt vett az 1848–1849-es forradalomban és szabadságharcban, utóbb Pesten, a mérnöki tanfolyamon tanult (1850–1851). Tanulmányait azonban nem fejezte be, első sikerei után csak irodalommal foglalkozott.

Életút

A Hölgyfutár (1852–1853), a Budapesti Visszhang segédszerkesztője (1853–1854), a Divatcsarnok szerkesztője (1854–1855). Az Ország Tükre (1862–1864 és 1865), a Magyarország és a Nagyvilág (1865–1866), az Omnibusz (1871), a Házibarát (1872), a Magyar Tisztviselő (1874–1875), a Magyar Posta c. napilap (1884) és a Petőfi Társaság Lapja szerkesztője (Szana Tamással, 1877–1878).

A Nemzeti Színház könyvtárnoka (1881–1887).

Balázs Sándor első írása, Színházi kaland c. humoros verse a Hölgyfutárban jelent meg, s itt közölték első „beszélyét” is (Első szerelmem címmel, mindkettőt 1851-ben); első írásainak sikere után felhagyott tanulmányaival, s elvállalta a Hölgyfutár c. lap segédszerkesztését. Az 1850-es évektől sorra jelentette meg rendkívül népszerű humoros elbeszéléseit, később regényt és népszínműveket, ill. vígjátékokat is írt. Rendkívül termékeny szerző volt, szinte valamennyi jelentős fővárosi és nagyobb vidéki lap rendszeresen közölte munkáit. Műfordítóként elsősorban Augustin Eugène Scribe (1791–1861) színdarabjait és William Makepeace Thackeray (1811–1863) regényeit tolmácsolta.

Szigligeti Edével (1814–1878) közösen írt színműve a sztrájk első irodalmi ábrázolása magyar színpadon (A strike, 1871; bem.: Nemzeti Színház, 1871). Az égben c. vígjátéka (bem.: Nemzeti Színház, 1864) a női emancipációt gúnyolta. Mindkét darabról Mikszáth Kálmán többször is elismerően nyilatkozott. Arcképe az Arczkép-Albumban (Barabás Miklós rajza, Pest, 1855), ill. a Hölgyek Lapja munkatársai között (Elischer Lajos rajza, Pest, 1881) jelent meg.

Emlékezet

Balázs Sándor kászonfeltizi előnevű régi nemesi családban született Kolozsvárott. Iskoláit Kolozsvárott végezte, majd részt vett a forradalomban, ill. a szabadságharc bukása után Petőfi özvegyével, Szendrey Júliával együtt járta az erdélyi harctereket, segített keresni az eltűnt költő nyomait. Lelkesedett Petőfiért, az ő stílusában kezdett el verseket, majd kisebb prózai műveket írni. Megszakította mérnöki tanulmányait, a fővárosban telepedett le, s csak az irodalommal foglalkozott. Az 1850-es–1860-as évek népszerű szerzője volt, nevéhez fűződik a Mandello Károly kőnyomdásszal megindított Ország Tükre c. képes magazin szerkesztése, a nagy alakú, finom papíron megjelent, sok kőnyomatú képpel illusztrált lap a korszak legnépszerűbb kiadványa lett. Vezető szerepet játszott az 1876. jan. 1-jén megalakult Petőfi Társaság szervezésében, amelynek célja a Petőfi-kultusz terjesztése, a költő műveinek és életének feltárása, valamint a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése. Későbbi írásai már kevésbé voltak sikeresek, találmányokon (pl. különös betűszedő gép, kormányozható léghajó stb.) törte a fejét és sajátos vállalkozásokba fogott, amelyek mind megbuktak és sok pénzét emésztették fel. Utolsó éveiben az Országos Antiszemita Párt tagjaival sikertelen kísérletet tett egy Auróra Társaság megalapítására, majd a párt képviselőjelöltje volt az 1887. évi választásokon (Mohács körzetében, csúfos kudarcot vallott). Tragikus körülmények között elhunyt kislánya sírjánál öngyilkos lett, megmérgezte magát. Temetésén a gyászszertartást Klincsik József segédlelkész végezte, a Petőfi Társaság nevében Komócsy József, a Kisfaludy Társaság nevében Ábrányi Emil búcsúztatta. Balázs Sándor feleségével együtt a Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben).

Néhány elbeszélését német és finn (!) nyelvre is lefordították (Balázs, Alexander néven).

Elismertség

A Petőfi Társaság alapító tagja (1876-tól).

Elismerés

Az MTA (1864) és a Nemzeti Színház pályadíja (1872).

Szerkesztés

Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Családi Lapokban (1855), a Délibábban (1856), a Nővilágban (1857), a Vasárnapi Ujságban (1858-tól), a Napkeletben (1858–1860), a Családi Körben (1860, 1865–1879), a Nefelejtsben (1860–1868), a Fővárosi Lapokban (1864–1887), a Nemzeti Hírlapban (1877), az Alföldben (1879), a Koszorúban (1879–1881), a Hölgyek Lapjában (1880), a Függetlenségben (1882) és a Nemzetben jelentek meg (1883).

Főbb művei

F. m.: B. S. beszélyei. I–II. köt. (Pest, 1855)
Erdélyi Múzeum Almanach. Szerk. Szabó Richárddal. (Pest, 1857)
Nayad. Fürdő-album. – Balatonfüred és a Császárfürdő leírása. – Elbeszélések. Szerk. Huszár Imrével és Rózsaági Antallal. Ludwig Rohbock 3 acélmetszetével, színes, illusztrált kiadói kartonkötésben. (Pest, 1863)
Az égben. Eredeti vígjáték 2 felvonásban. (Pest, 1864)
Tükördarabok. Beszélygyűjtemény. I–II. köt. (Pest, 1865)
Beszélyek. (Pest, 1866)
A régi szép napok. Regény. (Magyar Hölgyek Könyvtára. 9. Pest, 1868)
Miért nem házasodik meg a sógor? Eredeti vígjáték 1 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 11. Pest, 1871)
A strike. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Szigligeti Edével. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 26. Pest, 1871)
Víg elbeszélések. (Petőfi Társaság Könyvtára. 23–25. Bp., 1878)
Tarka képek. Beszély- és rajzgyűjtemény. I–II. köt. (A Petőfi Társaság kiadványa. Bp., 1880)
A mama tyúkszeme. Polgári, de azért regényes történet. (Mulattató Zsebkönyvtár. 1. Esztergom, 1881)
Ráró és Csillag. (Mulattató Zsebkönyvtár. 11. Esztergom, 1882)

elbeszélései németül: Heitere Lebensbildern. Humoresken von Alexander Balázs. Ford. Kohut Adolph. (Leipzig, 1892)

finn nyelven: Yö ja aammu. Novelleja. (Hämeenlinna, 1910)

F. m.: színművei: Az égben. Vígjáték 2 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1864. jan. 4.)
A strike. Népszínmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1879. ápr. 14.)
Amerikai párbaj. Dráma 4 felvonásba. (Bem.: Nemzeti Színház, 1881. okt. 14.)
A kőrösi lány. Népszínmű 3 felvonásban. (Bem.: Debreczeni Színház, 1883. ápr. 1.).

F. m.: ford.: Carlo Broschi. Scribe regénye. (Pest, 1852)
Thackeray víg elbeszélései. I–II. köt. (A Kisfaludy Társaság kiadványa. Pest, 1869–1870)
Wegmann, Ercolani: A holttestek elégetése, mint a legokszerűbb temetési mód. Ford. 2 táblával. (Bp., 1874).

Irodalom

Irod.: források: Elhunyt kászonfeltizi Balázs Sámuel. (Magyar Polgár, 1869. ápr. 18.)
Balázs Róza, Balázs Sándor író és Bognár Vilma opera-énekesnő egyetlen leánya, 11 éves korában Budapesten elhunyt. (Nefelejts, 1874. nov. 29.)
Egy régi magyar énekesről. Bognár Ignácz [halála]. Tárcza. (Pesti Hírlap, 1883. nov. 2.)
Bognár Ignácz meghalt. (Fővárosi Lapok, 1883. nov. 3.)
Egy kötet dalt hagyott hátra Bognár Ignácz. (Fővárosi Lapok, 1883. nov. 3.)
Bognár Ignácz. (Ország–Világ, 1883. nov. 10.)
Balázs Sándor öngyilkossága. (Budapesti Hírlap, 1887. aug. 2.)
Balázs Sándorról. (Fővárosi Lapok, 1887. aug. 3.)
Balázs Sándor. [Nekrológok.] (Ország–Világ, 1887. aug. 6.–Vasárnapi Ujság, 1887. aug. 7.)
Kármán Zoltán: Balázs Sándor. (Egyenlőség, 1887. aug. 7.)
Balázs Sándor temetése. (Székely Nemzet, 1887. aug. 7.)
Elhunyt Balázs Gábor. Testvére, Balázs Sándor sírja mellett halántékon lőtte magát. (Pesti Hírlap, 1887. dec. 4.)
Elhunyt dr. Bakonyi Józsefné kászonfeltizi Balázs Erzsébet. (Magyar Polgár, 1888. márc. 1.)
Elhunyt magyar opera-énekesnő. Balázs Sándorné Bognár Vilma. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1904. jún. 4.)
Bognár Vilma halála. (Az Újság, 1904. jún. 4.)
Bognár Vilma temetése. (Pesti Hírlap, 1904. jún. 5.)
Elhunyt Bognár Adél, néhai Vaszilievits Vazul kúriai bíró özvegye. (Budapesti Hírlap–Magyar Hírlap–Pesti Hírlap, 1931. ápr. 15.)
Kisgyörgy Zoltán: A két csíkkászoni Balázs. [kászonfeltizi Balázs Gáborról és kászonimpéri Balázs Dénesről, a Földrajzi Múzeum megalapítójáról.] (Háromszék, 2016. júl. 29.).

Irod.: lexikonok és feldolgozások: Danielik József–Ferenczy Jakab: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
Magyar
színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Szinnyei Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YK-YH2 (Csávási Rozália születési anyakönyve, 1803)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N34-7TGR (Balázs József és Csávási Rozália házassági anyakönyve, 1819)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6Y2-4NM (Balázs Anna születési anyakönyve, 1820)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6Y2-VFY (Balázs Sándor születési anyakönyve, 1830)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKK6-GN5 (Balázs Boldizsár születési anyakönyve, 1839)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKK6-J5K (Balázs Albert születési anyakönyve, 1842)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/597357 (Milassin Eulália gyászjelentése, 1861)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJRD-CGB (Balázs Róza születési anyakönyve, 1864)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/318191 (Balázs Józsefné Csávási Rozália gyászjelentése, 1874)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351036 (Bognár Ignácz gyászjelentése, 1883)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/317933 (Balázs Gábor gyászjelentése, 1887)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/318390 (Balázs Sándor gyászjelentése, 1887)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WC7T-GT3Z (Balázs Sándorné Bognár Vilma halotti anyakönyve, 1904)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/318414 (Balázs Sándorné Bognár Vilma gyászjelentése, 1904)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/597354 (Vaszilievits Vazul gyászjelentése, 1912)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/597352 (Vaszilievits János gyászjelentése, 1913)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/597356 (Vaszilievits Vazulné Bognár Adél gyászjelentése, 1931)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője