Balázs Péter
Balázs Péter

2025. február 9. Vasárnap

Balázs Péter

levéltáros, történész

Születési adatok

1922. november 9.

Kiskunhalas

Halálozási adatok

1991. október 23.

Budapest


Család

Sz: Halász Mária. Apja földműves napszámos volt. F: 1954-től Dobszay Ida középiskolai tanár. Fia: Balázs Péter (1958. nov. 11.) és Balázs Győző (1963. szept. 2.). Testvére: Balázs János (1921–) könyvtáros és Balázs Irén (1931–).

Iskola

A kiskunhalasi gimnáziumban éretts. (1942), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1948), az ELTE BTK-n levéltáros okl. szerzett (1950), a történelemtudományok kandidátusa (1979).

Életút

A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium r. tanára (1948–1949), a Magyar Országos Levéltár gyakornoka (1949–1950), a Győr-Sopron Megyei Közlevéltár igazgatója (1950–1952). A Levéltárak Országos Központjában, ill. a Levéltári Igazgatóságon a dunántúli levéltárak szakreferense (1952–1978), a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa és a Reprográfiai Osztály vezetője (1978–1979), az Új Magyar Központi Levéltár főigazgató-helyettese (1979–1984). Helytörténettel, elsősorban Győr és környéke újkori történetével, társadalom-, gazdaság- és ipartörténetével, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc és az 1918-as forradalmak győri vonatkozásaival, ill. általános levéltári kérdésekkel fogl. Többször végzett hungarica-gyűjtéseket külföldi levéltárakban: a Vatikáni Titkos Levéltár anyaga alapján kiadta Viale Prelà bécsi pápai nunciusnak az 1848–1849-es magyarországi eseményekkel kapcsolatos jelentéseit. Részt vett a magyar levéltárügy szakmai- metodikai irányításában, jelentős szerepet vállalt fejlesztési elveinek kidolgozásában.

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányának tagja (1975-től). A Levéltári Tanács titkára (1974-től).

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1971), Munka Érdemrend (ezüst, 1976).

Szerkesztés

A Levéltári Szemle felelős szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: A területi levéltárakban található feudáliskori összeírások katalógusának elkészítése. (Levéltári Híradó, 1957)
Győr társadalma a polgári forradalom előtt. (Történeti statisztikai évkönyv, 1960)
A „magyar Marseille”. Társadalmi harcok Győrött és Győr megyében. (Arrabona, 1961)
Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban. – A „vérvörös csütörtök” győri eseményei. (Arrabona, 1962)
Az első győri iparműkiállítás 1846-ban. (Arrabona, 1963)
Les archives d’état de Hongrie en 1962. (Bp., 1963)
Győr város történetének kérdései. Győr a feudalizmus végén. (Levéltári Szemle, 1964)
Egy kereskedőcsalád élete és üzleti tevékenysége Győrött a 19. század közepén. (Történeti Statisztikai Évkönyv, 1965–1966)
A magyar levéltárügy. 1945–1969. Adatok a huszonöt éves fejlődés történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1970)
Lukács Sándor. (Petőfi és kora. Bp., 1970)
Viale Prelà bécsi pápai nuncius jelentései az 1848-as magyar forradalomról. (Levéltári Közlemények, 1974)
A céhrendszer problémái Győrött a XIX. század első felében. (Arrabona, 1976)
Guide to the Archives of Hungary. Szerk. (Bp., 1976)
Zichy Ottó és liberális társai a győri és a mosoni megyegyűléseken. 1843–1847. (Győr, 1979)
Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Kand. értek. is. (Bp., 1980)
Magyarország levéltárai. Szerk. (Bp., 1983)
A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején. 1–2. (Levéltári Szemle, 1988)
Teleki Pál miniszterelnök kezdeményezése 1939-ben a magánlevéltárak helyzetének rendezésére. Dokumentumok az 1947. évi XXI. tc. előkészítésének történetéhez. (Levéltári Szemle, 1990)
A VKM „repülő bizottságának” szemleútja 1945 augusztusában a nyugat-dunántúli könyvtári, levéltári és muzeális értékek kárának felmérésére és védelmének megszervezésére. (Levéltári Szemle, 1991)
A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig. (Levéltári Közlemények, 1993).

Irodalom

Irod.: Dóka Klára: B. P. (Levéltári Szemle, 1992)
Bélay Vilmos: B. P. (Levéltári Közlemények, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője