Balázs Béla
Balázs Béla

2021. június 23. Szerda

Balázs Béla

író, költő, műfordító, esztéta

Névváltozatok

1913-ig Bauer Herbert 

Születési adatok

1884. augusztus 4.

Szeged, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1949. május 17.

Budapest

Temetési adatok

1949. május 20.

Budapest

Kerepesi út


Család

Szülei: Bauer Simon (1851. ápr. 12. Pest–1897. júl. 18. Lőcse. Temetés: 1897. júl. 20. Lőcse, Izraelita Temető) filozófus, pedagógus, műfordító, Lewy Eugénia (= Lévi Jenny, †1913), tanítónő.

Testvére: Bauer Ervin (1890. okt. 19. Lőcse–1938. jan. 11. Moszkva) biológus és Bauer Hilda (1887. okt. 27. Szeged–1965. ápr. 29. Bp.) emlékiratíró. Bauer Ervin felesége: Kaffka Margit (1880. jún. 10. Szatmár–1918. dec. 1. Bp. Temetés: 1918. dec. 3. Farkasrét) írónő. Bauer Hilda férje: Schilling Oszkár (1880. okt. 23. Kolozsvár–1960. máj. 11. Bp.) festőművész.

Felesége: 1. 1913. márc. 29.–1918. máj. 5.: Hajós Edit (= Bone, Edith 1889. jan. 28. Bp.–1975. febr. 14. Bp.), orvos, emlékiratíró, dr. Hajós (Hirsch) Zsigmond (1858–1922. jún. 15. Bp.) ügyvéd és Stein Eugénia Mária (= Stein Jeanette, Stein Jenny, Stein Janka, 1860–1945. júl. 2. Bp.) leánya. Elvált. 2. 1919. ápr. 29.–1949. máj. 17.: Hamvassy Anna (1876. jún. 5. Bp.–1958. jan. 4. Bp. Temetés: 1958. jan. 11. Farkasrét), dr. Hamvassy Tihamér (1843. nov. 6. Székesfehérvár–1885. jan. 5. Újpest) ügyvéd és Kilényi Kornélia (†1917. nov. 13. Nagyvárad. Temetés: 1917. nov. 15. Nagyvárad) leánya. Hamvassy Anna első férje: dr. Schlamadinger Jenő (1871. nov. 7. Székesfehérvár–1933. nov. 25. Székesfehérvár. Temetés: 1933. nov. 27. Székesfehérvár) jogász, m. kir. közigazgatási bíró

Iskola

Születése után hat évvel a család Lőcsére költözött (1890–1898), édesapja halála után azonban visszaköltöztek Szegedre. Középiskoláit Lőcsén és Szegeden végezte, a szegedi főreáliskolában éretts. (1902), a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–német szakos középiskolai tanári (1906) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1909); közben a berlini és párizsi egyetemen ösztöndíjjal tanult (1906–1907).

Egyetemista korában – többekkel együtt – megalapította a Thália Társaságot (1904). Az Eötvös Collegiumban Kodály Zoltán szobatársa volt.

Életút

A budapesti VIII. kerületi felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1909–1910), a budapesti Wesselényi utcai polgári iskola r. tanára (1912–1913); közben beutazta Nyugat-Európát (1911–1912), a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár őre (1913–1914). Az I. világháború kitörése után önként jelentkezett frontszolgálatra (1914. szept.), súlyos megbetegedése miatt Szabadkára helyezték át szolgálatra (1914. okt.), majd leszerelték (1915. aug.). Az összeomlásig a Vasárnapi Társaságban (1915–1918) és a Szellemi Tudományok Szabadiskolájában tevékenykedett (1917–1918). A Tanácsköztársaság idején az Írói Direktórium tagja, a Közoktatásügyi Népbiztosság Irodalmi és Művészeti Ügyosztályának vezetője, egyúttal a budapesti Nemzeti Színház és Operaház kormánybiztosa (1919. márc.–1919. júl.); közben egy ideig vöröskatonaként is szolgált. A bukás után Bécsbe menekült (1919. nov.).

A Bécsi Magyar Újság, majd a Der Tag c. újság munkatársa (1919–1926). Berlinben élt (1927–1931), ahol a Németországi Munkásszínház Szövetség művészeti vezetője (1927–1929). A Szovjetunióban telepedett le, a moszkvai Filmművészeti Főiskola r. tanára (1931–1941), a német támadás után Alma-Atába evakuálták (1941–1944). Rövid moszkvai visszatérés után (1944–1945) utolsó éveiben hazatelepült Magyarországra (1945 nyara). A II. világháború után a Színművészeti Akadémia, ill. a Színház- és Filmművészeti Főiskola r. tanára és a Filmtudományi Intézet alapító igazgatója (1945–1949).

Első verse a Szegedi Naplóban jelent meg (1900. dec. 25-én), szegedi gyermekkori barátja, Juhász Gyula által szervezett Négyessy-szeminárium lett első irodalmi érvényesülésének színtere; ismert költővé azonban A Holnap (1906) c. irodalmi antológia tagjaként vált. Egyetemistaként barátja volt Lukács György (1885–1971), Bartók Béla (1881–1945) és Kodály Zoltán (1882–1967). Balázs Béla ismertette meg egymással a két zenei géniuszt, elkísérte Kodályt első, Szeged környéki népdalgyűjtő útjára (1905), majd Bartókot első, apátfalvi népdalgyűjtő útjára (1906). Első műve, a Halálesztétika (1909) az egyik első magyar művészetfilozófiai munka, amelyben a művészetet az életre eszmélő öntudat egyik formájaként határozta meg, továbbá az álom jelenségét vizsgálta mint az öntudat megkettőződését, valamint ennek Ibsen és Maeterlinck drámáiban való kifejeződését.

A pályakezdő Balázs Béla a Nyugat alapító munkatársa (1908–1919) és Ady Endre (1877–1919) barátja is volt. A Nyugatban jelent meg első novellája (A csend címmel, 1908-ban). De szinte minden műfajban kipróbálta magát: versesköteteket adott ki (A vándor énekel, 1911; Tristan hajóján, 1916), drámákat írt (Doktor Szélpál Margit, 1909; Az utolsó nap, 1913; Halálos fiatalság, 1917); meséket, kisebb prózai írásokat, publicisztikákat, esztétikai tanulmányokat jegyzett. Első drámája, a több ízben megírt, majd újraírt Doktor Szélpál Margit igen nagy feltűnést keltett: az első magyarországi színmű volt, amely a modern nő (egy tudósnő) problémájával foglalkozott, de hasonló témát vizsgált a Halálos fiatalság is. Rokonszenvvel figyelte a kibontakozó magyarországi feminista mozgalmat, barátság fűzte vezetőikhez (Glücklich Vilmához és különösen Bálint Arankához).

A korai Balázs Béla sok műfajú, öntörvényű alkotó volt, akinek művei – köztük a librettójából készült A kékszakállú herceg vára (1911; bemutató: 1918. máj. 24.) c. opera és a A fából faragott királyfi (1912; bemutató: 1917. máj. 12.) c. táncjáték – akárcsak Bartók Béla zenéje megosztotta, felkavarta a közönséget. A harcostárs, a korai Lukács György azonban nagyon hamar felismerte az életmű különösségét és egyediségét, elsőként egész kötetet szentelt munkásságának (Balázs Béla és akiknek nem kell, 1918). Ideológiai fejlődésében az 1910-es évekre eljutott a marxizmushoz, a Tanácsköztársaság idején végleg a kommunista eszmék hívévé vált; szorosabb-lazább kapcsolatok fűzték baloldali formális és informális szervezetekhez. Életművét később is kényszeresen szocialista és kommunista jelzőkkel méltatták, ami kétes hitelű és pontatlan megítélések forrásává vált. Írásaiban szívesen merített a keleti kultúrák misztikumából: főleg meséi (Hét mese, 1917) bizonyítanak ilyen érdeklődést, ami annál jelentősebb, mivel ez a műfaj – a bábművészetek különböző irányzatain át – végül a mozgókép kidolgozandó esztétikájához vezette.

Balázs Bélát 1904-től foglalkoztatta az idő és a tér színházművészeti problematikája, vizsgálódásainak állandó tárgya a beszéd és a szó, ill. a pantomimika viszonyrendszere. A futuristák 1912-es nagy párizsi kiállítása döbbentette rá a mozgófilm ábrázolási lehetőségeire: írásait az 1910-es évektől a látás, a láthatás és az ún. panvizualitás gondolatrendszere uralta. Míg emigrációja (1919) előtt elsősorban verseket, novellákat, színműveket írt, Bécsben a film kérdéseivel kezdett el foglalkozni (1916–1926). Míg Berlinben főként filmeket rendezett, forgatókönyveket írt (1927–1931), Moszkvában elsősorban a film- és színházművészet elméleti és esztétikai kérdései foglalkoztatták (1931–1941), de több film rendezésében is közreműködött. Balázs Béla az elméleti filmtudomány (= filmelmélet) megalapítója, első filmelméleti könyve, A látható ember (1924) igazi bestseller lett; két év alatt csaknem minden európai nyelvre lefordították; látás- és filmszociológiai alapvetést dolgozott ki. Filmkultúra c. könyve (1948) először oroszul jelent meg (1945) az első marxista filmelmélet kísérleteként. 

Az 1930-as évek második felétől filmesztétikai cikkei mellett ismét írt verseket és drámákat. Magyarországra való visszatérése után a filmművészet egyik irányítója (1945). Az új magyar filmgyártás első, nemzetközileg is elismert, kultikussá vált filmjeinek (Valahol Európában, 1947; Ének a búzamezőkről, 1947; Talpalatnyi föld, 1948) művészeti tanácsadója. A II. világháború után a Duna-völgy népeinek sorsközösségét bemutató nemzetközi filmvállalkozást igyekezett megvalósítani, sikertelenül. Utolsó éveiben sorra jelentek meg korábbi munkái: kiadta ifjúsági regényeit (Karcsi kalandjai, 1945; Mikor Karcsiból Károly lett, 1945), kötetbe rendezte összegyűjtött verseit (Az én utam, 1945). Különösen értékes Álmodó ifjúság (1946) c. lírai önéletrajza. A mély lélekismerettel, a pszichológiai rezdülésekre való érzékenységgel megírt regény kiemelkedő alkotás: egyszerre mély önvallomás és kordokumentum, ahol világnézet és élményanyag művészi harmóniában egyesül. Drámái és Cinka Panna (1948) c. daljátéka (Kodály Zoltán zenéjével) azonban mérsékelt sikert arattak. Különösen a Cinka Panna kavart szokatlanul nagy vihart: a műben keveredik az erotika és az individualizmus sajátos osztályharcos szemlélettel. Van azonban néhány kimagaslóan szép részlete, elsősorban a kisemmizett parasztok helyzete.

Emlékezet

Balázs Bélát eredetileg Bauer Herbertnek hívták, nevét 1913. szept. 17-én változtatta meg (de írói névként már 1908-ban használta). Bauer Herbert Szegeden, a Szegfű utca 2-ben született (szülőházát már lebontották). Később családjával Szegeden még a Bástya utcában (testvére, Hilda már itt született), az Oroszlán utcában, majd a Zrínyi utca 15-ben lakott. Kodály Zoltán már a Zrínyi utcai lakásban látogatta meg egyetemista barátját, és innen indultak együtt gyűjtőútra, Szőregre és Deszkre (1905 tavaszán). A Bauer család a Zrínyi utcai lakásból költözött a Dugonics tér 2-be (1898-tól 1902-ig lakott itt, a házon emléktábla látható), majd a Feketesas utca 22. számú házba (ez volt utolsó szegedi lakásuk). A szegedi főreáliskolában (= Baross Gábor Gimnázium) tanult, ahol kedves tanárai Hegedűs Pál (1858–1906) irodalomtörténész és Vánky József (1849–1941) etnográfus, folklorista voltak. Lőcsei (és szegedi) emlékeit az Álmodó ifjúság c. regényében (1946; film: 1974), későbbi ifjúkori emlékeit egy elbeszélésében is megörökítette (Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról és a messzeségről, 1912).

Budapesten 1908-tól 1912 őszéig az I. kerület Logody utcában (= Lógody utca) lakott. Első feleségével az I. kerület Zsolt utca 11-ben; második feleségével, Hamvassy Annával az I. kerület Attila út 23. sz. alatt laktak, utóbb innen emigráltak Bécsbe. Hazatérése után, a II. világháború után a magyar kormánytól egy üresen álló, elhagyott villát kapott a Tamás utcában (= Budapest XII. kerület Tamási Áron utca 40.); itt élt haláláig.

Balázs Béla Budapesten hunyt el; gyászszertartásán az MDP nevében Kállai Gyula, az MDP KV Kultúrpolitikai Osztálya vezetője; a Magyar Köztársaság nevében Bóka László államtitkár; a Magyar Írók Szövetsége nevében Gergely Sándor író; a Magyar Újságíró Szövetség nevében Aranyossi Pál; ill. Nagybudapest nevében Simon Lajos a főváros alpolgármester búcsúztatta. A búcsúbeszédek után a Vásárhelyi-kórus előadásában felhangzott a munkásgyászinduló is. Balázs Béla a Kerepesi úti temető munkásmozgalmi panteonjában (= Fiumei út, Nemzeti Sírkert) nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Balázs Béla életművével a két világháború között nem tudtak mit kezdeni: drámái, versei, különösen, esztétikai nézetei nem könnyű olvasmányok, nehezen érthetőek. Halála után a szocialista irodalomtörténet – filmtörténeti jelentősége mellett – elsősorban a magányos polgári értelmiségi útját emelte ki, ill. azt, hogy ez az út hogyan vezetett el a kommunizmushoz. Életműkiadása Magyarországon nincsen, jóllehet a Magyar Helikon Kiadó az 1970-es években ifjúkori műveit bibliofil kiadásban megjelentette, kétkötetes naplóját pedig a Tények és tanúk sorozatban a Magvető Kiadó adta ki (Fábri Anna gondozásában, 1982-ben). Németországban viszont a berlini Arsenal Kiadó sorra adta ki elsősorban (film)esztétikai munkáit.

A Ferencvárosban (Budapest IX. kerület) utcát neveztek el róla (1954-ben), ahol emléktábláját is elhelyezték (Balázs Béla u. 5.). Róla nevezték el a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett fiatal szakemberek által alapított Balázs Béla Stúdiót (1959). Emlékét őrzi továbbá a Balázs Béla-díj (1958-ban alapították, először 1960-ban adták át). Tényi István filmrendező forrásértékű dokumentumokat tárt fel munkásságáról, és több dokumentumfilmet is készített életéről (Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról, 1990; Balázs Béla emigrációs évei, 1995). Születésének 125. évfordulóján a szegedi Somogyi Könyvtár emlékkiállítást rendezett (2009. ápr. 2.-től máj. 6-ig; összeállította: Bozsó Katalin és Muresán Orsolya Mária).

Elismerés

Szeged díszpolgára (1945).

Kossuth-díj (1949).

Szerkesztés

A Fényszóró c. kulturális képeslap főszerkesztője (1945–1946).

Főbb művei

F. m.: életében megjelent művei és korai kiadások: Halálesztétika. Balázs Béla néven. (Bp., Deutsch Zsigmond kiadása, 1908)
A Holnap. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka versei. Sajtó alá rend. Antal Sándor. (A Holnap irodalmi társaság kiadványa. Nagyvárad, 1908)
Hebbel Frigyes pantragizmusa mint a romantikus
világnézlet eredménye. Egy. doktori értek. is. Bauer Herbert néven. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1909)
A Holnap új versei.
Második könyv. (Bp., Deutsch Zsigmond kiadása, 1909)
Doktor Szélpál Margit. Tragoedia 3 felvonásban. (Bp., Nyugat, 1909
2. átd. új kiad. Tragédia 3
felvonásban alcímmel. Gyoma, Kner, 1918)
A
vándor énekel. Op. 2. Versek. (Bp., Nyugat, 1911
2. kiad. Gyoma, Kner, 1918)
Misztériumok. Három egyfelvonásos: A kékszakállú herceg vára. – A tündér. – A szent szűz vére. (Bp., Nyugat, 1912
2. kiad. Gyoma, Kner, 1918)
Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról és a messzeségről. (Modern Könyvtár. 221. Bp., Athenaeum, 1912
Száz magyarok könyvei. 4. B. B. életrajzával. 2. kiad. Bp., Légrády, 1928)
Dialógus a
dialógusról: Az ütközet. – A szalónban. – A láthatatlan lélek vagy A panpoesia. (Modern Könyvtár. 300–301. Bp., Athenaeum, 1913)
Az utolsó nap. Dráma 4 felvonásban. (Modern
könyvtár. 321–323. Bp., Athenaeum, 1913
szerb nyelven: Novi Sad, 1914)
Tristan hajóján. Versek. (
Gyoma, Kner, 1916)
Lélek a háborúban. B. B. honvéd tizedes naplója. Divéky József
rajzaival. (Gyoma, Kner, 1916)
A másik tábor. (Éjfél. Magyar írók miszikus novellái. Ill. Divéky József. Gyoma, Kner, 1917 és hasonmás kiad. Gyoma, Kner, 1992)
Játékok: A fából faragott királyfi. Néma táncjáték. – A halász és a hold ezüstje. Bábjáték. gr.
Bánffy Miklós és Berény Róbert rajzaival. (Gyoma, Kner, 1917)
A fából faragott királyfi. Bartók Béla táncjátékának szövege. Írta B. B. gr. Bánffy Miklós rajzaival. (A Magyar Királyi Operaház kiadványa. Bp., 1917)

Hét mese. A könyvdíszítés Kozma Lajos munkája. Készült az erdélyi havasokban, az 1917. esztendőben, a nyugalmas téli szálláson. (Gyoma, Kner, 1918 és merített papírú kiadásváltozatban is 1918
2. kiad. Gyoma, 1936
Kiskönyvtár. Új kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979
németül: Sieben Märchen. Ford. Stephani, Ela. Wien–Berlin, 1921)

Halálos fiatalság. Dráma 3 felvonásban. (Gyoma, Kner, 1917)
Kalandok és figurák. Vázlatok. A címlapot Kozma Lajos rajzolta. A szerző arcképével. (Gyoma, Kner, 1918)
Testvér ország. A jó
gyermekeknek mesélte Karácsonyra B. B. A képeket Kozma Lajos rajzolta. (Gyoma, Kner, 1918
2. kiad. 1934)
Dramaturgia. Az első szemeszter folyamán előadta B. B. (Előadások a szellemi tudományok köréből. 2. Bp., Benkő, 1918)
A fekete korsó. Új játékok: A fekete korsó. – A királynő komornája. – A napsugár és a kígyó. – A könnyű ember. (Gyoma, Kner, 1919)
Túl a testen. Egy férfi és egy nő naplója. Michaelis, Karinnal. (Wien, Bécsi Magyar Kiadó, 1920
horvátul: Zagreb, 1923)
Isten tenyerén. Regény. (Cluj-Kolozsvár, Lapkiadó, 1921)
A színjáték elmélete. (Európa ismeretterjesztő könyvtár. 2. Wien, 1922)
Der Mantel der Träume. Chinesische Novellen von Béla Balázs. Mit 20 Bildern von Mariette Lydis. (München, 1922 és Wien, 1923)
Férfiének. Új versek. (Európa Könyvtár 12. Wien, 1922)
Der Phantasie-Reiseführer, das ist ein Baedecker der Seele für Sommerfrischler. Novellák. (Berlin–Wien–Leipzig, 1925)
Der Film sucht seinen Stoff. (Berlin, 1925)

A látható ember. – A film szelleme. Vál. filmesztétikai írások. A bevezetést és az életrajzokat Kertész Pál és Péreli Gabriella írák. (Bp., Bibliotheca, 1958)
A látható ember. – A film szelleme. Ford. Berkes Ildikó. Az utószót írta Nemeskürty István. 12 táblával. (Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1984)
A látható ember. – A film szelleme. Szerk. Goretity József és Kovács András Bálint. Ford. Berkes Ildikó. (Palatinus Filmkönyvek. Bp., Új Palatinus Könyvesház, 2005)
mindkét mű eredetileg németül jelent meg: I. Der sichtbare Mensch oder die Kultur des Films. (Wien–Leipzig, 1924
2. német kiad. Halle, 1930?
3. német kiad. B. B.: Schriften zum Film. I. Bd. Der sichtbare Mensch. Kritiken und Aufsätzen. 1922–1926. Szerk. Diederichs, Helmut, Gersch, Wolfgang és K. Nagy Magda. Berlin–München–Bp., 1982)
lengyelül: Warszawa, 1957
spanyolul: Barcelona, 1978
japán nyelven: Tokyo, 1986)
II. Der Geist des
Films. (Halle, 1930
2. német kiad. Frankfurt am Main, 1972
3. német kiad. B. B.: Schriften zum Film. II. Bd. Der Geist des Films. Artikel und Aufsätze. 1926–1931. Szerk. Diederichs, Helmut, Gersch, Wolfgang és K. Nagy Magda. Berlin–München–Bp., 1984
oroszul: Moszkva, 1935
olaszul: Roma, 1954
2. olasz kiad. 1975
3. olasz kiad. 1980
lengyelül: Warszawa,
1957
franciául: Paris, 1977
spanyolul: Barcelona, 1978
japánul: Tokyo, 1984)
angolul:
Early Film Theory. Visible Man. – The Spirit of Film. Szerk. Carter, Erica, ford. Livingstone, Rodney. (Film Europa 10. New York–Oxford, 2010)

1871. Die Mauer von Père la Chaise. [Dráma.] (Berlin, 1929)
Menschen auf der Barrikade. Dráma. (H. n., 1929)
Achtung, Aufnahme! Tragikömedie von B. B, Musik von Wilhelm Grosz. (Wien–Leipzig, 1929)
Hans Urian geht nach Brot. Eine Kindermärchenkomödie
von heute. (Freiburg in Bresgau, 1929
cseh nyelven: Praha, 1930)
Intellektuel aggályoskodás. (A Sarló kiskönyvtára 1. Prága, 1932
németül: Prag, 1932)
Mozart. Dráma 3
felvonásban. Orosz nyelven. Németből oroszra ford.: Olenyin, A. és Umanszkij, D. (Moszkva, 1938)
Heinrich beginnt der Kampf. Eine Erzählung für Kinder. (Moskau, 1938
2. kiad. Berlin, 1955 és 1959
3. kiad. 1961)
Internationalisten. Eine Filmballade. (Kleine Volksbibliothek. Moskau, 1939)
Tábortűz mellett. Versek. (Moszkva, Nemzetközi Könyvkiadó, 1940)
Két dráma: Mozart. – Hazatérés. (Moszkva, Nemzetközi Könyvkiadó, 1941)
Repülj szavam! Versek. (
Moszkva, Idegennyelvű Könyvkiadó, 1944)
Nyissátok ki a jövő kapuját! Versek. Gábor Andorral. (Moszkva, Idegennyelvű Könyvkiadó, 1944)

Karcsi kalandjai. Egy német gyerek története. Ifjúsági regény. (Bp., Athenaeum, 1945)
Karcsi kalandjai. Ifjúsági regény. Ill. Raszler Károly. (2. kiad. Bp., Móra, 1959
3. kiad. 1963)
Karcsi kalandjai. Ifjúsági regény. Ill. Kondor Lajos. (Mókus Könyvek. 4. kiad. Bp., Móra, 1977)
megjelent eredetileg németül: Karlchen, durchhalten! Roman für Kinder. (Moskau, 1936
oroszul: Moszkva–
Leningrád, 1941 és Alma-Ata, 1942
2. orosz kiad. Moszkva, 1972
szlovákul: Bratislava, 1961
románul: Bucuresti, 1962)
Mikor Karcsiból Károly lett. Egy német ifjú kalandjai Ifjúsági regény. A Karcsi kalandjai folytatása. Bp., Atnenaeum, 1946)
megjelent eredetileg németül: Karl Brunner. Roman für Kinder. A Karlchen, durchhalten! c. műve folytatása. (Moskau, 1937
oroszul: 1942?
románul: Bucuresti, 1965)

Az igazi égszínkék. Mesék. Szántó Piroska rajzaival. (Bp., Új Idők, 1946)
Az igazi égszínkék. 2. kiad. Tedesco Anna rajzaival. (Kispajtások mesekönyve. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1955)
Az igazi égszínkék. 3. kiad. Ill. Reich Károly. (Már tudok olvasni. Bp., Móra, 1974
4. kiad. 1989
6. kiad. 2018)
Az igazi égszínkék. 5. kiad. Ill. Kalmár István. (Az én könyvtáram. Bp., Móra, 2003)
megjelent eredetileg németül: Das richtige Himmelblau. 3 Märchen. mit 3 Farbtafeln und 30 Zeichnungen von Tibor Gergely. (München, 1925
2. német kiad. Ill. Hoffer, Mely, Berlin, 1931
Kleine Bibliothek. 3. német kiad. Moskau, 1940
cseh nyelven: Praha, 1947
2. cseh kiad. 1958
szlovákul: Bratislava, 1948
2. szlovák kiad. 1974
oroszul: Moszkva, 1957
2. orosz kiad. 1960)

Álmodó ifjúság. I–II. köt. Önéletrajzi regény. A két kötet egybekötve. (Bp., Athenaeum, 1946)
Álmodó ifjúság. Önéletrajzi regény. – Az Álmodó ifjúságról. Részletek az író naplójából. Szerk., részben németből ford. Csikós Lászlóné. (Bp., Magyar Helikon, 1967 és számozott, bibliofil kiadásváltozatban is)
Álmodó ifjúság. Önéletrajzi regény. (30 év. Bp., Magvető Könyvkiadó–Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984)
németül: Die Jugend eines Träumers. (Globus Bücher. Wien, 1947 és 1948
2. német kiad. Berlin, 1948 és 1949
Zürich, 1948
3. német kiad. Düsseldorf, 1954
szlovákul: Bratislava, 1949
cseh nyelven: Praha, 1949)

Az én utam. Összegyűjtött versek. (Bp., Athenaeum, 1945)
Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról és a messzeségről. A címlapot Csillag Vera, az illusztrációkat Herman Lipót rajzolta. (Pesti
Könyvtár. 3. kiad. Bp., 1946)
A fakó lovacska. Kazah
mesék. Gyűjtötte és ford. is Geréb Lászlóval. Rónay Emy rajzaival. (Bp., Révai, 1946
Népek meséi. A fakó lovacska. Kazah népmesék. Vál., az utószót és a jegyzeteket írta Kovács Zoltán, Lóránt Péter rajzaival. Ford. Geréb Lászlóval és Rab Zsuzsával. 2. kiad. Bp., Európa Könyvkiadó, 1958)
A szovjetfilm útja és céljai. (A harmincéves Szovjetunió. 1917–1947. Bp., 1947 és A szovjet film hat évtizede. Bp., MOKÉP, 1977)
Cinka Panna balladája. Dráma. (A Dolgozók Kultúrszövetsége kiadványa. Bp., 1948
oroszul: Moszkva, 1958)
Csodálatosságok könyve. Mesék és elbeszélések. Thomas Mann előszavával. (Révai
Könyvtár 16. Bp., 1948
szlovákul: Bratislava, 1949
cseh nyelven: Praha, 1949
angolul: Tokyo, 1974
olaszul: Roma, 1994)
Filmesztétikai
gondolatok. (Az Országos Magyar Színművészeti Főiskola Könyvtára 7. Bp., 1948)
30 év vörös őrségen. Vál. versek. (Bp., Athenaeum, 1949)
Emberek a határon. Regény. (Bp., Szikra, 1949)

Filmkultúra. A film művészetfilozófiája. (Bp., Szikra, 1947)
megjelent eredetileg oroszul: Iszkusztvo kino. (Moszkva,
1945
2. orosz nyelvű kiad. 1968
szerbül: Beograd, 1948
németül: Der Film. Werden und Wesen einer neuen Kunst. Wien, 1949
2. német kiad. 1961
olaszul: Torino, 1952
2. olasz kiad. 1955
angolul: Theory of the Film. Character and Growth of a New Art. Ford.: Bone Edith. London, 1952
2. angol kiad. New York–Dover, 1970
románul: Bucuresti, 1957
szlovákul: Bratislava, 1958
kínai nyelven: Peking, 1958
2. kínai kiad. 1982
szlovénül: Ljubljana, 1966
spanyolul: Barcelona, 1978
franciául: Paris, 1979). 

F. m.: újabb kiadások: Das Goldene Zeit. Kazachische Volksepen und Märchen. Nachdichtung der Verse von B. B. Szerk. Müller, Erich. Ill. Grossmann, Gerhard. Berlin, 1956 és Düsseldorf, 1957
2. kiad. 1960)
Wybór pism. [Vál. művek. Válogatás B. B. filmesztétikai műveiből.] Vál., ford. Jung, Karol és Porges, Raoul. (Warszawa, 1957
2. kiad. 1987)
Az én utam. Versek. Vál., az előszót írta Komlós Aladár. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958)
Mesék a szerelemről. Sajtó alá rend. Erdős Magda. Ill. Kass János. A Hét mese c. műve új kiadása. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Bp., Magyar Helikon, 1958)
A kékszakállú herceg
vára. Bartók Béla operájának szövegkönyve. A zeneanyagot Bartók Béla operájából Kroó György válogatta. Ill. Kass János. Az utószót Bóka László írta. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Bp., Magyar Helikon, 1960)
A film. A Filmkultúra c. műve új kiadása. Szerk., a bevezető tanulmányt írta
Nemeskürty István. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1961)
A hét királyfi. – Az igazi égszínkék. Mesék. Molnár Ágnes
rajzaival. (Kis mesekönyvek. Bp., Móra, 1963)
Internacionalisták. Elbeszélés. (Aranykönyvtár. Magyar novellák. Novellagyűjtemény. I–II. köt. Vál. Illés Endre, szerk. Jászberényi József. Bp., 1963)
A hét királyfi. Mese. Ill. György Mihály. (
Mesetarisznya. Bukarest, Ifjúsági Kiadó, 1964)
A hét királyfi. Bábjáték. B. B. meséjét bábszínpadra alkalmazta Hives László, a báb- és díszlettervet készítette Kós Lajos. (Bábjátékos Kiskönyvtár 30. Bp., 1965)
Vizuális kultúra. (Esztétikai olvasókönyv. Szöveggyűjtemény. Bp., Kossuth Kiadó, 1965)

Lehetetlen emberek. Regény. A bevezetést írta Szabolcsi Miklós. Ford. Geréb László és Nyilas Vera. A borító Bartha László munkája. A regény a szerző korábbi műve, az Isten tenyerén átdolgozott változata. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965
2. kiad. 1984
megjelent eredetileg németül: Unmögliche Menschen. Frankfurt am Main, 1930
oroszul: Leningrád, 1930)

Hazatérés. Dráma 4 felvonásban. Az utószót Keleti István írta. (Színjátszók kiskönyvtára 86. Bp., 1967)
Válogatott cikkek és tanulmányok. Vál., szerk. K. Nagy Magda. A jegyzeteket
készítette és az idegen nyelvű szövegeket fordította Szabó István. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., Kossuth Kiadó, 1968)
A halász és a holló ezüstje. Bábjáték. B. B. meséjét bábszínpadra alkalmazta, a bábokat tervezte és a zenét összeáll. Kós Lajos. (Bábjátékos Kiskönyvtár 50. Bp., 1969)
A kékszakállú herceg vára. Egyfelvonásos opera. A szövegét írta B. B. – A fából faragott királyfi. Táncjáték. A szövegét írta B. B. – A csodálatos mandarin. Táncjáték 1 felvonásban. A szöveget írta Lengyel Menyhért. Az ismertetőt írta Kroó György. (A Magyar Állami Operaház kiadványa. Bp., 1970)
A hét királyfi. Mese. Ill. Würtz Ádám. (Bp., Móra, 1970 és címlapkiadás Bratislava, Madách, 1970
3. kiad. 1984
eszperantó
nyelven: Bp., 1970
románul: Bucuresti, 1970)
A fából faragott királyfi. A táncjáték szövegkönyve. Diplomamunka. Ill. Kardos Katalin. (Bp., Magyar Iparművészeti Főiskola, 1971)
A könnyű ember. Bolondos bábjáték eredeti városligeti módra. B. B. meséjét bábszínpadra alkalmazta és a bábokat tervezte Balogh Beatrix. (Bábjátékos Kiskönyvtár 53. Bp., 1971)
Az álmok köntöse. Mesék és játékok. Vál., szerk. Fehér Ferenc és Radnóti Sándor. (B. B. ifjúkori művei. 1. Bp., Magyar Helikon, 1973 és számozott, bibliofil kiadásváltozatban is)
Essay, Kritik. 1922–1932. [B. B. életműkiadása.] Szerk. Jahnke, Eckart
, Kühn, Gertraude és Lichtenstein, Manfred. (Berlin, 1973)
Az igazi
égszínkék. Mese. Ill. Reich Károly (Már tudok olvasni! 3. kiad. 1974
új kiad. 1984 és 1989)
Halálos fiatalság. Drámák, tanulmányok. Vál., szerk.
Fehér Ferenc és Radnóti Sándor. (B. B. ifjúkori művei. 2. Bp., Magyar Helikon, 1974 és számozott, bibliofil kiadásváltozatban is)
A vándor énekel. Versek és novellák. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Radnóti Sándor. (B. B. ifjúkori művei. 3. Bp., Magyar Helikon, 1975 és számozott, bibliofil kiadásváltozatban is)
A halász és a hold születése. Bábjáték. A bábokat tervezte Büky Béla. (Bábjátékos Kiskönyvtár 74. Bp., 1978)
Halálugrás a szakadékon át. Ifjúsági regény. Kondor Lajos rajzaival. (Bp., Móra, 1978)
Prince Bluebard’s Castle. A Mystery Play. – The Splendid Stags. Folk Story. Libretto. (London, 1978)
A kékszakállú herceg vára. Bartók Béla operájának szövegkönyve. Ill. Kass János. Az utószót Kroó György írta. (Bp., Zeneműkiadó, 1979)
Ne vegyétek el a gyermektől a mesét! (Megváltó viharban. Az 1918–1919-es magyar forradalmak irodalmából. Összeáll., szerk. József Farkas. Bp., 1979 és Világszemlélet és irodalom. A magyar marxista irodalomszemlélet kialakulásának dokumentumaiból. Szerk. Illés László, József Farkas, Szabolcsi Miklós. Bp., 1982)
A csend. Novellák, úti levelek. Vál., a bevezető tanulmányt írta Lenkei Júlia. (Bp., Magvető Kiadó, 1985)
A látható ember. (Kép, mozgókép, kultúra 2. Fejezetek a filmesztétikából. Vál., szerk. Zalán Vince. Bp., 1985)
A kékszakállú herceg vára. (Magyar remekírók. Magyar drámaírók. 20. század. I. köt. Vál., szerk., a szöveget gondozta Nagy Péter. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986)
Izbrani proizvedenia. [Vál. művek. Válogatás B. B. filmesztétikai műveiből.] Vál., Gersch, Wolfgang és Ignatovszki, Vladimir. Németből ford. Racseva, Biszerka és Sztojanov, Borisz. (Szófia, 1988)
A kékszakállú herceg vára. (Bp., Pesti Szalon, 1993)
Három kis meséskönyv: B. B.: Testvérország. – Lesznai Anna: Mese a bútorokról és a kisfiúról. – Jászay-Horváth Elemér: Árva János. Hasonmás kiadások közös tokban. (Bp., Cicero Könyvkiadó, 1993)
A film művészetfilozófiájához. – Mejerhold és Sztanyiszlavszkij. (Vita az expresszionizmusról. Tanulmányok. Vál., szerk. Illés László. (A Lukács György-alapítvány kiadványa. Bp., 1994)
A kékszakállú herceg vára. (A magyar dráma gyöngyszemei. 2. Egyfelvonásosok. Válogatás a XIX. és a XX. századból. Vál., szerk., a szöveget gondozta Gángó Gábor. Ill. Sárkány Győző. Bp., Unikornis Kiadó, 1995)
Halálesztétika. Halandók halála, élete a halhatatlanoknak, halandók élete, halála a halhatatlanoknak. Szerk. Barna Róbert. (Kuriózum Könyvek. 2. kiad. Bp., Papirusz Book, 1998)
Virginia házassága. („Minden hiábavalóság…” Novellaantológia száz év zsidó prózájából. 1848–1948. Összeáll., az utószót írta Kőbányai János. Bp., Múlt és Jövő Kiadó, 1999)
A kékszakállú herceg vára. Opera 1 felvonásban. – Herzog Blaubarts Burg. (Kétnyelvű operaszövegkönyvek 2. Bp., Eötvös József Könyvkiadó, 2000)
A sírkő. – A szélhámos. – Késő. – Szemérem. Elbeszélések. (Városok, városok. Egy berlini lány. Magyar írók berlini novellái és publicisztikai írásai. Vál., szerk. Kőrössi P. József. Bp., Noran, 2002)
Hét + 1 mese. Az utószót írta Fenyő Ervin. Ill. Faltisz Alexandra. (
Varázslatos mesék. Bp., Holnap Kiadó, 2007)
The Cloak of Dreams. Chinese Fairy Tales. (Oddly Modern Fairy Tales. Princeton [N. J.], 2010). 

F. m.: írásai a Nyugatban: A tragédiának metafizikus teóriája a német romantikában és Hebbel Frigyes. (1908. 2.)
Maeterlinck. (1908. 8.)
Dialógus a német romantikáról. – Strindberg-paradoxonok. (1908. 9.)
Dialógus a dialógusról. (1. 1908. 18.
2. 1909. 3.
3. 1911. 6.)
A csend. (1908. 14.)
Tantris, a bolond. (1909. 2.)
Embermese. (1909. 4.)
A versről. (1909. 10-11.)
Művészetfilozófiai töredékek. 1–9. (1909. 14–16.)
Tündér. Misztérium 1 felvonásban. (1910. 2.)
A szent szűz vére. Misztérium 1 felvonásban. (1911. 18.)
Futuristák. (1912. 7.)
Az utolsó nap. Dráma 4 felvonásban. Részlet. – Párisi levél. (1912. 13.)
A fából faragott királyfi. Táncjáték 1 felvonásban. (1912. 24.)
Feleky Géza első könyve. (1913. 3.)
A feminista probléma. (1913. 5.)
Halálos fiatalság. Dráma 3 felvonásban. Részlet. (1913. 8.)
A magunk szerelme. Ady új könyve. (1913. 11.)
Mária évei. Kaffka Margit regénye. (1913. 13.)
Wan-Hu-Csen könyve. Kínai mese. (1913. 19.)
Lesznai Anna meséskönyve. (1914. 1.)
Erotikus művészet és művészi erotika. (1914. 6.)
Párizs-e vagy Weimar? (1914. 16-17.)
Menj, és szenvedj te is! Naplójegyzetek. 1–3. (1915. 1–3.)
A három hűséges királyleány. Hindu mese. (1917. 11.)
A hasonlat metafizikája. A metafora. (1919. 6.)
A fekete korsó. Árnyjáték óegyiptomi sziluettekre. (1919. 8.)
Isten tenyerén. Indulás. – A jeruzsálemi harang. Regényrészlet. (1919. 11.)
Isten tenyerén. Az indus herceg. – Egy orvosi vélemény. Regényrészlet. (1919. 12-13.) és a Korunkban: Movietone, a beszélő film. (1928. 9.)
A nincstelenek szövetkezete. (1929. 7-8.)
Csöpp traktátus az őszről. (1929. 10.)
Egy tárgyilagos házasság története (1929. 12.)
Az új tárgyilagosság és a szocializmus. (1930. 2.)
Férfias-e vagy háborús-vak? (1930. 10.)
A kispolgár és a film. (1930. 12.)
A kedvenc. 1–2. (1938. 11–12.).

F. m.: ford.: Kísértethistóriák. Idegen írók novellái. Ford. Bálint Aladárral. A címlapot és az illusztrációkat Divéky József rajzolta. (Gyoma, Kner, 1918
hasonmás kiad. Bp., Terra Maecenas, 1987
2. hasonmás kiad. Gyoma, Kner, 1992)
Courts-Mahler, Hedvig: Sörensen Frida. Regény. (Bp., Dante, 1923).

F. színművei: Doktor Szélpál Margit. Tragédia 3 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1909. ápr. 30.)
Az utolsó nap. Dráma 4 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1913. okt. 3.)
A fából faragott királyfi. Táncjáték 1 felvonásban. Bartók Béla zenéjével. (Magyar Kir. Operaház, 1917. máj. 12.)
A kékszakállú herceg vára. Opera 1 felvonásban. Zenéjét szerezte Bartók Béla. (Magyar Kir. Operaház, 1918. máj. 24.)
Boszorkánytánc. Színmű 3 felvonásban és 5 képben. (Belvárosi Színház, 1945. szept. 12. és Szegedi Nemzeti Színház, 1946. febr. 15.)
Mozart. Színmű 3 felvonásban, 6 képben. (Vígszínház, 1946. márc. 14.)
Lulu és Beáta vagy Eszmék harca. Komédia 3 felvonásban, 7 képben. (Belvárosi Színház, 1947. febr. 7.)
Bálványos vár. Tánclegenda Bartók Béla Táncszvit c. művére. Írta B. B., koreográfia: Harangozó Gyula. (Magyar Állami Operaház, 1948. febr. 27.)
Cinka Panna balladája. Színjáték 4 felvonásban, 6 képben. A zenéjét szerezte Kodály Zoltán. (a Nemzeti Színház vendégjátékaként a Magyar Állami Operaházban, 1948. márc. 15.)
Hazatérés. Dráma 4 felvonásban. Átd. Kárpáti Aurél. (Néphadsereg Művészegyüttese, 1958. máj. 1.).

F. filmforgatókönyvei: Modern házasságok. Buson, P.-vel és Salten, F.-fel. (német, 1924)
Őnagysága nem akar gyereket. (német, 1926)
Grand Hotel. (német, 1927)
Egy meg egy az három. Koster, H.-val. (német, 1927)
Egy tízmárkás bankjegy kalandjai. (német, 1927)
A lány öt nullával. (német, 1927)
Dona Juana. Czinner Pállal. (német, 1927)
Narkózis. Abel, A.-val. (német, 1929)
Elza kisasszony (német, 1929)
Az élet vasárnapja (német–francia–amerikai, 1930)
Koldusopera. Brecht, Berttel és Vajda Lászlóval. (német–amerikai, 1931)
Ég a
Tisza. Rendezte is. (1931
nem mutatták be)
Kék fény. Rendezte is. Riefenstahl, Lenivel. (német, 1932)
Tolvaj. (szovjet, 1934)
Karcsi kalandjai. (szovjet, 1936)
A fekete hegyekben. (szovjet, 1941)
Valahol Európában. Radványi Gézával, Máriássy Félixszel, Máriássy Judittal. (1947)
Vidám kísértet. (német, 1948)
Az igazi égszínkék. (rövid-játékfilm, 1957)
A póruljárt madárijesztő. (bábfilm, 1959)
A kékszakállú herceg vára. (tv-film, 1970 és 1981)
A fából faragott királyfi. (tv-film, 1974)
Álmodó ifjúság. (1974)
Veszélyes játékok. (1979)
Karcsi kalandjai. (1979)
Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról (1990)
Balázs Béla emigrációs évei. (1995).

Irodalom

Irod.: források: Elhunyt Schlamadinger Jenő. (Magyarság, 1933. nov. 26.)
Halálhír. (Szabad Nép–Népszava, 1949. máj. 18.)
Balázs Béla meghalt. (Magyar Nemzet, 1949. máj. 18.)
Keszi Imre: Balázs Béla. (Szabad Nép, 1949. máj. 18.)
Eltemették Balázs Bélát. (Szabad Nép–Magyar Nemzet, 1949. máj. 21.)
Gábor Andor: Búcsú Balázs Bélától. (Világosság, 1949. máj. 21.)
Balázs Béla. (Kanadai Magyar Munkás, 1949. jún. 2.)
Eltemették Balázs Béláné Hamvassy Annát. (Népszabadság, 1958. jan. 12.)
Szabó Györgyné: Adalék Ady Endre és Balázs Béla kapcsolatához, 1913-ból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958. 4.)
A Balázs Béla-díj. (Filmvilág, 1959. 8.)
Somlyó György: Balázs Béla. (Filmvilág, 1959. 10.)
Sós Endre: „Messzi út az: hazulról hazáig.
” Ecsetvonások Balázs Béla portréjához. (Élet és Irodalom, 1959. 21.)
Gyertyán Ervin: A láttató ember. Balázs Béla emléke. (Élet és Irodalom, 1964. 20.)
Elhunyt Schilling Oszkárné Bauer Hilda. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1965. máj. 6.)
Sándor László: Balázs Béla három levele a Szovjetunióból. (Kortárs, 1965. 3.)
Veress József: Balázs Béla fordítása közben. (Filmvilág, 1965. 5.)
F. Csanak Dóra: Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. (MTA Könyvtára Kézirattára katalógusai. 1. Bp., 1966
2. kiad. 1967)
Aristarco, Guido: Balázs Béla [1949]. (Filmkultúra, 1974)
Máriássy Judit: A Kékszemű forradalmár vára. [Balázs Béla.] (Élet és Irodalom, 1974. 20.)
Balázs Béla, 1884–1949. Születésének kilencvenötödik, halálának harmincadik évfordulójára. Tanulmányok, cikkek, kiadatlan írások. (Filmtudományi Szemle. 27. Bp., 1979)
Marx József: Az időszerű Balázs Béla. (Filmkultúra, 1979. 5.)
Nemeskürty István: Balázs Béla, avagy hagyományaink tisztelete. (Filmkultúra, 1979. 4.)
A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Karádi Éva és Vezér Erzsébet. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1980)
Hazatért levelek. Balázs Béla, Bartók Béla, Lukács György, Révész Géza és Zalai Béla levelei. Közli Gábor Éva. (Irodalomtörténet, 1981. 3.)
Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz. Egy szövetség
dokumentumai. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Lenkei Júlia. (Archívumi füzetek. 1. Bp., 1982)
Balázs Béla
: Napló. 1903–1914. I–II. köt. Vál., szerk., a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Fábri Anna. (Tények és tanúk. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1982)
Balázs Béla filmkritikái először magyarul. Ford. Zalán Péter. (Filmvilág, 1983. 1.)
A film költészete. Az útkereső Balázs Béla. Tanulmányok, dokumentumok, kritikák.
Szerk., összeáll. Karcsai Kulcsár István. (A Magyar Filmtudományi Intézet kiadványa. Bp., 1984)
Apró István: Az igazság keresése. Balázs Béla cikke Gorkij Az anya c. regényéről. (Napjaink, 1984. 7.)
Balázs Béla centenáriumán. Egy költő-tudós emlékezete. Kerekasztal-beszélgetés. (
Filmkultúra, 1984. 4.)
Gábor Éva: Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz. (Irodalomtörténet, 1984. 1.)
Gyuris György: Balázs Béla. Bibliográfia. (A Somogyi Könyvtár kiadványai. 29. Szeged, 1984)
Rajzok Balázs Béla vázlatfüzetéből, 1907. (Filmvilág, 1984. 8.)
Ábel Péter: Hol az Ég a Tisza filmje? [Dokumentumok Balázs Béla elveszett filmjéről.] (Népszabadság, 1985. aug. 3.)
Bauer Hilda: Emlékeim. Levelek Lukács Györgyhöz. Vál., a
bevezető tanulmányt írta Lenkei Júlia. (Archívumi füzetek. 5. Bp., 1985)
Bárdos Judit: „Béla megfeledkezik az ollóról.” Balázs Béla- és Eizenstein-dokumentumok. (Filmkultúra, 1986. 9.)
Babits és Balázs Béla. Levelek, cikkek, tanulmányok. Szerk. Téglás János. Bibliofil kiadvány, miniatűr könyv. (A Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai 14. Bp., 1988)
Dokumentumok. Válogatás Balázs Béla 1945–1949 közötti levelezéséből. Vál., szerk. Geréb Anna. (Filmkultúra, 1988. 2.)
Balázs Béla. Kiadatlan dokumentumok: Új művészetek, új elmélet. A párizsi első filmológiai világkongresszus számára írt előadásból. (Filmspirál, 18. Szerk. Szilágyi Gábor. A Magyar Filmintézet kiadványa. Bp., 1998)
Balázs Béla: Tíz évvel Lumière után. (Filmspirál, 19. Szerk. Szilágyi Gábor. A Magyar Filmintézet kiadványa. Bp., 1999)
Születtem… Magyar írók önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 1999)
A szellem útkeresői. Lukács György, Thomas Mann, Szabó Ervin és Balázs Béla levelei Ritoók Emmának. Közzéteszi: Vörös Boldizsár. (Történelmi Szemle, 2000. 1-2.)
Balázs Béla: Táncjátékok. Összeáll. Lenkei Júlia, a német szövegeket ford. Mesterházi Miklós. (Criticai Lapok Könyvek. Bp., 2004)
Bartók a
színpadon. Vál., szerk. Burda Zita és Kis Domokos Dániel. (Bp., 2006)
Bone, Edith: Hét év magánzárka. Visszaemlékezések. (Bp., Noran, 2007)
Balázs Béla levelei Juhász Gyulához. Közli: Lengyel András. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2010)
Schiller Erzsébet: Kedves Rákosi elvtárs! Balázs Béla és Rákosi Mátyás levélváltása a Szovjetunióban. (2000 [folyóirat], 2015. 10.)
„egy repülőgéppel jöttünk vissza [1945-ben Moszkvából] Budapestre, Balázs Béla és én…” Interjú Hont Ferenccel. Részlet, 1970. Közli: Szekfű András. (Múltunk, 2018. 4.).

Irod.: műveiről: Babits Mihály: B. B.: Halálesztétika. (Nyugat, 1908. 23.)
Kaffka Margit: B. B.: A vándor énekel. (Nyugat, 1911. 1.)
Babits Mihály: Dráma. [B. B.: Misztériumok.] (Nyugat, 1913. 3.)
Karinthy Frigyes: B. B.: Dialógus a
dialógusról. (Nyugat, 1913. 11)
Lukács György: B. B.: Az utolsó nap. (Nyugat, 1913. 20.)
Lukács György: Esztétikai kultúra. [B. B. írásairól.] (Modern Könyvtár 201–203. Bp., Athenaeum, 1913)
V. E.: B. B.: Misztériumok. (Élet, 1913. 3.)
Bárd Oszkár: B. B.: Tristan hajóján. (Kolozsvári Szemle, 1916. 45.)
Bölöni György: B. B.: Lélek a háborúban. (Világ, 1916. ápr. 30.)
Bölöni György: B. B. új versei. Tristan hajóján. (Világ, 1916. dec. 24.)
Juhász Gyula: B. B.: Lélek a háborúban. (Szeged és Vidéke, 1916. máj. 26.)
Lukács György: Megjegyzések B. B. új verseiről. Tristan hajóján. (Nyugat, 1916. 23.)
Pogány József: B. B.: Lélek a háborúban. (Népszava, 1916. máj. 18.)
Tóth Árpád: B. B.: Lélek a háborúban. (Nyugat, 1916. 21.)
Bölöni György: B. B.: Halálos fiatalság. (Világ, 1917. dec. 16.)
Lesznai Anna: B. B.: Játékok. (Nyugat, 1917. 11.)
m.: B. B.: Halálos fiatalság. (Élet, 1917. 46.)
Havas Gyula: B. B.: Halálos fiatalság. (Nyugat, 1918. 4.)
Lesznai Anna: Babonás észrevételek a mese és a tragédia lélektanához. B. B. „Hét meséje”. (Nyugat, 1918. 13.)
Lukács György: Az új lélekdráma. Jegyzetek a drámairodalom legújabb fejlődéséről. B. B. drámáiról. (Jelenkor, 1918. 3-4.)
Lukács György: Balázs Béla és akiknek nem kell. (Gyoma, Kner, 1918
L. Gy.: Magyar irodalom–magyar kultúra. Bp., 1970
L. Gy.: Ifjúkori művek. Bp., 1977)
Petrich Béla: B. B.: Halálos fiatalság. (Katholikus Szemle, 1919. 3.)
Pétzeli Imre: Lukács György: B. B. és akiknek nem kell. (Irodalomtörténet, 1919. 1-2.)
Rozványi Vilmos: B. B.: Testvér ország. (Nyugat, 1919. 6.)
Gaál Gábor: B. B.: Férfiének. (Jövő, 1922. dec. 27.)
Tímár Magda: B. B.: Csodálatosságok könyve. (Magyar Nyelvőr, 1948. 4.)
Bán Béla: A filmművészet szerelmese. B. B. filmesztétikai könyveiről. (Élet és Irodalom, 1958. 29.)
Rejtő István: B. B.: A látható ember. – A film szelleme. (Magyar Tudomány, 1958. 8-9.)
Staud Géza: A film szelleme. B. B. esztétikája. (Filmvilág, 1958. 10.)
Garai Tamás: B. B.: Karcsi kalandjai. (Népszava, 1959. jún. 3.)
Tóth Sándor: B. B.: Karcsi kalandjai. (Kortárs, 1959. 11.)
Péter László: B. B.: Az én utam. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 1.)
Bessenyei György: B. B.: Lehetetlen emberek. (Társadalmi Szemle, 1965. 8.)
Fehér Ferenc: B. B.: Lehetetlen emberek. (Kortárs, 1966. 12.)
Salyámosi Miklós: B. B.: Lehetetlen emberek. (Kritika, 1966. 2.)
Fehér Ferenc: B. B. Egy filmesztétika keletkezéstörténetéhez. (Filmkultúra, 1969. 2.)
Kőrösi Pál: B. B.: A kékszakállú herceg vára. (Alföld, 1970. 12.)
Marx József: B. B.: Válogatott cikkek és tanulmányok. (Irodalomtörténet, 1970. 1.)
Kelényi István: Vándorarcok. B. B.: Az álmok köntöse. (Élet és Irodalom, 1974. 9.)
Hámori Ottó: B. B. játékai. (Filmvilág, 1974. 10.)
Fittler Katalin: B. B.: A kékszakállú herceg vára. (Parlando, 1979. 11.)
Lenkei Júlia: A vándor utolsó útja. B. B. késői drámája: Cinka Panna
balladája. (Irodalomtörténet, 1980. 12.)
Hermann István: A „szélkakas költő” elvei. B. B. naplójáról. (Kortárs, 1982. 10.)
Péter László: B. B. naplója. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984. 2.)
Péter László: Való és költés B. B. Álmodó ifjúságában. (Irodalomtörténet, 1985. 2.)
Zalán Vince: B. B. kötetek. (Filmvilág, 1985. 4.)
Jampolszkij, Mihail: Balázs Béla fiziognómia-elmélete. (Filmkultúra. 1986. 1.)
Vilcsek Béla: A modern tragédia magyar kísérlete. B. B. és a Doktor Szélpál Margit. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1994. 1.)
Bécsy Tamás: Mindennapiság és szenvedély. B. B. három
drámájáról. (Irodalomtörténet, 1997. 1-2.)
Mihály Emőke: B. B. Dialógus a dialógusról c. művének szubjektum-fogalmáról. (Hungarológia. Tudományos, oktatás-módszertani és tájékoztató füzetek 11. Bp., 1997)
Tarján Tamás: A hold ezüstje. B. B. drámáiról. (Tiszatáj, 1998. 2.)
Palásti Gábor: A mese autentikus formájának megteremtése a századfordulón. B. B. meséi. (Bárka, 2004. 1.)
Földes Györgyi: Valós
regény – fiktív napló. B. B.: Lehetetlen emberek. Napló. (Alföld, 2008. 6.)
Lenkei Júlia: „Nívómbelivel együtt dolgozni…” B. B. két szövegkönyve. (Criticai Lapok, 2009. 7-8.)
Kozák Péter: Doktor Szélpál Margit. Az első tudósnő magyar színpadon. (Miniatűrök. Bp., Gabbiano, 2011)
Lenkei Júlia: Egy regény alakváltozásai. B. B.: Lehetetlen emberek. (Ex symposion, 2011)
Szakolczay Lajos: Kozma Lajos, az illusztrátor. B. B.: Testvérország. (Art Limes, 2013. 2.)
Szincsok György: Egy lehetetlen történet realitásai. B. B. elfeledett „szegedi
” regénye. (Szeged [folyóirat], 2014. 7.)
Wirágh András: A háború az írás foglalatában. B. B.: Lélek a háborúban. (Palócföld, 2014. 6.)
Hamar Péter: A jugoszláv partizán-téma B. B. műveiben. (Hitel, 2015. 3.)
Nagy Csilla: „A tájkép arcot cserél.” Trauma, vizualitás, esztétika B. B. hadinaplójában. (Alföld, 2015. 4.)
Máté Zsuzsanna: B. B. misztériumjátéka és Bartók Béla operája. (Mikes International, 2016. 1.)
Darabos Enikő: Szexuáletika az ágyban. Balázs Béla–Michaelis, Kathrin: Túl a testen. (Literatura, 2018. 4.)
Németh Eszter: Generálpauza. A halállal való szembenézés B. B. és Bartók Béla A kékszakállú herceg vára c. művében. (Irodalomtörténet, 2018. 2.)
Szekfű András: Társ és koronatanú. Hamvassy Anna és a Balázs Béla-hagyaték. (Filmvilág, 2019. 5.).

Irod.: monográfiák és nagyobb tanulmányok: Komlós Aladár: A kivándorolt. B. B. (Korunk, 1926. 12.)
Dersi Tamás: A türelmetlen ember. Balázs Béláról. (Filmvilág, 1958. 2.)
Gyertyán Ervin: Balázs Béla és a film. (Kortárs, 1958. 10.)
Nemeskürty István: Balázs Béla fellépése a filmirodalomban. (Filmvilág, 1959. 11.)
Rejtő István: Balázs Béla filmesztétikájáról. (Kortárs, 1959. 1.)
Egy nagy pálya emlékezete. Balázs Béláról. (Filmvilág, 1964. 11.)
B. Nagy Ernő: Balázs Béla útja. (Borsodi Szemle, 1964. 3.)
Nemeskürty István: Gábor Andor és Balázs Béla filmelméleti vitája. (Kritika, 1964. 1.)
Reguli Ernő: A meseíró Balázs Béla. Évfolyamdolgozat. Gépirat. (Szeged, 1964)
Böszörményi Nagy Ernő: Balázs Béla drámaírói pályakezdése a Szélpál Margittól a Misztériumokig. 1904–1911. (Borsodi Szemle, 1966. 2.)
Trencsényi-Waldapfel Imre: Mesetudomány és vallástörténet. (T.-W. I.: Humanizmus és nemzeti irodalom. Bp., 1966)
Kálmán László: Balázs Béla Berlinben 1928–1930 között kifejtett közírói tevékenysége. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 3.)
Komlós Aladár: Balázs Béla. (Elvek és utak. K. A.: Táguló irodalom. Tanulmányok, esszék, kritikák. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1967)
Szabolcsi Miklós: Balázs Béla. (Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Bp., 1967)
Böszörményi Nagy Ernő: Balázs Béla költői pályakezdése. A „Vándor énekel” korszaka. (Borsodi Szemle, 1969. 2.)
Fehér Ferenc: Balázs Béla és Lukács György szövetsége a forradalomig 1–2. (Irodalomtörténet, 1969. 2–3.)
Elek János: Béla Balázs in der deutschen Emigration, 1926–1931. Diplomarbeit. – Balázs Béla a német emigrációban, 1926–1931. Szakdolgozat. (Bp., ELTE, 1970)
Siklós Olga: Balázs Béla szerepe a szocialista drámairodalomban. (Elvek és utak. S. O.: A magyar drámairodalom útja. 1945–1957. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1970)
Tiszay Andor: Balázs Béla, Gábor Andor és a munkásdal. (Kóta, 1972. 3.)
K. Nagy Magda: Balázs Béla világa. Monográfia. Művei bibliográfiájával. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1973)
Gyertyán Ervin: A filmelmélet úttörője – Balázs Béla. (Filmvilág, 1974. 12.)
Veri Éva: Balázs Béla pályaképe 1919-ig. Egy. doktori értek. is. (Bp., ELTE, 1974)
Fabó Irma: A Hét krajcár B. B. fordításában. (Magyar Könyvszemle, 1976. 1-2.)
Bernardelli, Ezio: Momenti della teorica filmica ed estetica in Balázs Béla. (Annales Universitatis Szegediensis. Acta Romanica, 1977. 4.)
Novák Zoltán: A Vasárnap Társaság. 1915. dec.–1918. dec. (Magyar Filozófiai Szemle, 1978. 3.
angolul: The Sunday Society. The Alliance of Georg Lukács and Béla Balázs and Their Ideological Crisis during the Great War. Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philosophica et sociologica, 1977)
K. Nagy Magda: Balázs Béla nűvészetfilozófiai, filmesztétikai nézetei a valóságábrázolás módjairól. (Filmtudományi Szemle, 1979. 27.)
Lenkei Júlia: Balázs Béla színházesztétikája. Részben egy. doktori értek. is. (Bp., ELTE, 1979 és A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. Színházelméleti Füzetek. 11.
Szerk. Bacsó Béla és Földényi F. László. Bp., 1979)
Novák Zoltán: A Vasárnap Társaság. Lukács Györgynek és csoportosulásának eszmei válsága, kiútkeresésük az első világháború időszakában. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1979)
Ralmon, John: Balázs Béla német emigrációban. (Filmtudományi Szemle, 1979. 27.)
Cavaglià, Gianpiero: Lukács György, Balázs Béla és a metadráma poétikája. Olaszból ford. Takács József. (Filológiai
Közlöny, 1980. 4.)
Sőtér István: Játék és valóság. [Balázs Béla.] (S. I.: Gyűrűk. Tanulmányok a XX. századról. Bp., 1980)
Lenkei Júlia: A csend. Filológiai nyomozás egy nem létező novelláskötet
ügyében. (Irodalomtörténet, 1982. 3.)
József Farkas: „Hazajöttem, kegyelmezzetek!” Adatok Balázs Béla felszabadulás utáni pályaképéhez. (Literatura, 1983. 1-4.)
Gersch, W.: Forgatókönyvek, kritikák, viták. Balázs Béla berlini évei. 1926–1931. (Filmvilág, 1984. 8.)
Turczel Lajos: Balázs Béla szlovákiai kapcsolata. (Műhely, 1984. 5.)
Fülöp Zsuzsa: Egy kevéssé ismert életút. 100 éve született Balázs Béla. 1–2.
(Magyartanítás, 1984. 6.–1985. 1.)
Karádi Éva: Lukács, Fülep és a magyar szellemtudományi iskola. (Magyar Filozófiai Szemle, 1985. 1-2.)
Nagy Janka Teodóra: Lukács György és Balázs Béla „fegyverbarátsága”. (Dunatáj, 1985. 2.)
Péter László: Balázs Béla otthonai. (Magyar Nemzet, 1985. aug. 23.)
Szilágyi János: Balázs Béla utolsó éveiről. (Kritika, 1985)
Lenkei Júlia: A lélekvalóság nem-euklideszi geometriája. Lukács György és Balázs Béla a meséről. (Lukács György irodalomelmélete. Pécs,
1986)
Pataki Ferenc: Identitás, személyiség, társadalom. Az identitáselmélet vitatott kérdései. Akadémiai székfoglaló. Elhangzott: 1986. febr. 13. (megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987)
Subert Mária: A fiatal Lukács és Bartók. (Magyar Filozófiai Szemle, 1987. 3.)
Zsuffa, Joseph: Balázs Béla, the Man and the Artist. [Monográfia.] (Berkeley–Los Angeles–London,
1987)
Czakó Ágnes: Forgatókönyvíró: Balázs Béla. (Filmkultúra, 1989. 1.)
Lukkarila, Matti: Sinen valo – Béla Balázs ja hänen elokuvateoriansa. (Oulu, 1991)
Lenkei Júlia: Diána és a Bébi. Balázs Béla elfeledett táncjátékai, avagy filológiai kalandok a
műfajok határterületein. (Irodalomtörténet, 1991. 3-4.
franciául: Les avant-garde nationales et internationales. Bp., 1992)
Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról. Jegyzetek Tényi István dokumentumfilmjéhez. Szerk. Tényi István. (A Magyar Filmintézet kiadványa. Bp., 1991)
Lenkei Júlia: A lélekkel vajúdó matéria táncai: Balázs Béla két
kiadatlan táncjátéka. (Orpheus. Irodalmi folyóirat, 1993. 1.)
Lenkei Júlia: Tánc és művészetfilozófia. Balázs Béla táncjáték-librettóinak helye és szerepe esztétikai nézeteinek fejlődésében. Kand. értek. (Bp., 1994)
Bános Tibor. Centenáriumi botrány az Operaházban. Balázs Bélának elhúzták a
nótáját. (Magyar Nemzet, 1996. márc. 9.)
János István: A Kékszakállú misztériuma. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996. 1.)
Deréky Pál: Az olasz futurizmus fogadtatásának kezdetei a magyar irodalomban és irodalomkkritikában. (Csokonai Könyvtár 14. D. P.: Latabagómár ó talatta latabagómár és finfi. A XX. század eleji magyar avantgárd irodalom. Debrecen, 1998)
Kőháti Zsolt: A láthatatlan ember. Balázs Béla útja a mozgófényképhez. 1–2. (Filmspirál, 13–14. Szerk. Szilágyi Gábor. A Magyar Filmintézet kiadványa. Bp., 1998)
Lukkarila, Matti: A Balázs Béla előtti filmelmélet. (Filmspirál, 16. Szerk. Szilágyi Gábor. A Magyar Filmintézet kiadványa. Bp., 1998)
Földes Györgyi: A mese metafizikája és a magyar avantgárd. Balázs Béla, Lesznai Anna és Kassák Lajos meséi. (Irodalomtörténet, 2000. 4.)
Fetz, Bernhard: Balázs Béla: költő, emlékiratíró, magyar, német és zsidó. Ford. Kerekes Amália. (Magyar Műhely, 2004)
Mihály Emőke: „Mint nyugtalanító, titkos gondolatok élnek…” Balázs Béla írásainak egy mai megszólítása. Monográfia és PhD értek is. (Bp., 2002 és megjelent: Kolozsvár, Koinónia,  2008)
Loewy, Hanno: Béla Balázs – Märchen, Ritual und Film. [Monográfia.] (Berlin, 2003)
Gyémánt Csilla: A fiatal Balázs Béla „barátság-mítosza”. Vonzások és választások Kodálytól Bartókig.  (Szeged [folyóirat], 2006. 9.)
Földes Györgyi: A mese mint lélekmítosz Balázs Béla felfogásában. (Alföld, 2007. 10.)
Kricsfalusi Beatrix: Formakánon versus színházkoncepció Lukács György és Balázs Béla korai írásainak dráma- és színházelméleti összefüggéseiről. (Ráció-tudomány 12. Az olvasás rejtekútjai. Műfajiság, kulturális emlékezet és medialitás a 20. századi magyar irodalomtudományban. Szerk. Bónis Tibor, Kulcsár-Szabó Zoltán és Simon Attila. Bp., 2007)
Lenkei Júlia: „Miért mindig szócső, soha trombita?” Balázs Béla és az autonóm színpadművészet. (Criticai Lapok, 2007. 7-8.)
Novák Imre: Az álmodó királyfi. Előzmény és üzenet Balázs Béla műveiben. (Új Katedra,
2008. 5-6.)
Szakolczay Lajos: A Holap és a „kicsik”. Miklós Jutka, Emód Tamás, Dutka Ákos és Balázs Béla. (Várad [folyóirat], 2008. 7-8.)
A láttató ember. Balázs Béla-emlékév, 2009. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2009. máj. 19-én, Balázs Béla halálának 50. és születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett multimédiás emlékműsor DVD változata. Elektronikus dokumentum. Írta Kőháti Zsolt, rendezte Rák József. (Bp., 2009)
Carter, Erica: Balázs Béla korai filmelmélete. (Apertúra, 2009. 1.)
Füzi Izabella: Balázs Béla korai filmelmélete. (Apertúra, 2009. 1.)
Sindelyes Dóra: Balázs Béla és Leni Riefenstahl közös filmje. Tekercsnyi boldogság. (
Heti VG, 2009. 28.)
Vincze Teréz: A közelképek koszorús költője. Balázs Béla. (Filmvilág, 2009. 12.)
Kőháti Zsolt: Balázs Béla és az amerikai filmpopulizmus. Griffith, D. W.: Egy nemzet születése. (
Egyenlítő, 2010. 2.)
Balázs Béla-emlékszám. (Ex Symposion, 2010)
Hein, Matthias: Zu einer Theorie des Erlebens bei Béla Balázs. (Würzburg, 2011)
Miskolczy Ambrus: A „tiszta forrás.
” Vallás, mítosz, utópia? [Bartók Béla, Balázs Béla és Lukács György.] (Valóság, 2011. 2–3.)
Polónyi Eszter: Béla Balázs and the Eye of Microscope. (Apertúra, 2012. 1.)
Balogh Andrea: Balázs Béla és Lukács György. Egy irodalmi „fegyverbarátság
” hatásmechanizmusai. (Várad [folyóirat], 2014. 12.)
Okamoto Yoshiko: Images of the Friendship with Bartók. From Béla Balázs’s Recollections. (Hungarian Studies, 2014. 2.)
Hamar Péter: Egy művész tévelygése az eszmék országútján. Az emigrációból hazatért Balázs Béla részvétele a világháború után újrainduló magyar filmgyártásban. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2015. 2.)
Hamar Péter: Ellenfényben. Balázs Béla és a Fényszóró. (Filmvilág, 2015. 8.)
Hamar Péter: A legnagyobb vesztes: a lírai én. Balázs Béla utolsó éveinek költészete. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2016. 1.)
Kókai Károly: Die frühe Filmtheorie von Béla Balázs. (Hungarian Studies, 2016. 2.)
Máté Zsuzsanna: Transformations of Literary Texts. Comparative and Hermeneutic Studies on the Intertextual and Intermedial Relations in Some Major Works of Dante, Imre Madách and Béla Balázs. (Madách Könyvtár 95. Szeged, 2016)
Zuh Deodáth: A tizenegyedik óra előtt. Balázs Béla, a marxista. (Korunk, 2016. 10.)
Boukobza, Jean-François: Béla Balázs, Béla Bartók et le théâtre Hongrois. Le cas du Prince de bois. (Hungarian Studies, 2017. 2.)
Fodor Péter: Szemelvények a csongrádi zsidóság történetéből. – Kiss Endre: Balázs Béla és akiket érdekel. (Szegedi judaisztikai közlemények 2. Sorozatszerk. Ábrahám Vera. A Szegedi Zsidó Hitközség Birnfeld Sámuel Könyvtára kiadványa. Szeged, 2017)
Hamar Péter: Karöltve a kísértettel. Balázs Béla utolsó évei. (Az Írott Szó Alapítvány kiadványa. Bp., 2017)
Sándor István: A fából faragott útja
. Bartók Béla és Balázs Béla táncjátékának száz éve az Operaházban. (Ellenfény. Tánc- és Színházművészet, 2017. 5.)
Molnár Eszter Edina: Testvér és háború. Balázs Béla és Bauer Ervin az első világháborúban. (Múltunk, 2018. 2.).

Irod.: feldolgozások: Komlós Aladár: Az új magyar líra. (Bp., Pantheon, 1928)
Bölöni György: Magyarság – emberség. Tanulmányok, kritikák. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1959)
Komlós Aladár: A szimbolizmus és a magyar líra. (Irodalomtörténeti füzetek 46. Bp., 1965)
R. Kocsis Rózsa: Igen és nem. A magyar avantgard színjáték története. (Elvek és utak. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1973)
Péter László: Szeged irodalmi emlékhelyei. (Szeged, 1974)
Gluck, Mary: Georg Lukács and His Generation. 1900–1918. (Cambridge [Mass.], 1985)
Marafkó László: Irodalmi séták. (Bp., Statisztikai Kiadó, 1985)
Angyalosi
Gergely: A lélek lehetőségei. (Bp., 1986)
Líra és szubjektumelmélet összefüggései a század eleji Magyarországon. Egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti füzetek 114. Bp., Akadémiai Kiadó, 1986)
Wechsel Wirkungen. Ungarische Avantgarde in der Weimarer Republik. [Tanulmányok és kiállítási katalógus.] Szerk. Gassner, Hubertus. (Marburg, 1986)
Bodnár György: A „mese” lélekvándorlása. A modern magyar elbeszélés születése. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988)
József Farkas: Erkölcs és hivatástudat. (Bp., Magvető Kiadó, 1989)
Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. (Szeged, 1989)
A magyar irodalom története 1945–1975. III/1. köt. Próza. Szerk. Béládi Miklós és Rónay László. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1990)
Congdon, Lee: Exile and Social Thought. Hungarian Intellectuals in Germany and Austria, 1919–1933. (Princeton [N. J.], 1991)
A magyar irodalom történetei. I–III. köt. Főszerk. Szegedy-Maszák Mihály. (Bp., Gondolat Kiadó, 2007)
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők. Magyar irodalmi szerelmeskönyv. (Bp., Corvina, 2012)
Rockenbauer Zoltán: Apacs művészet. Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók. 1900–1919. (Bp., Noran Libro, 2014)
Iván Katalin: Életmesék világhírű zsidó honfitársainkról. (Bp., Atlantic Press, 2016)
Kerekes Amália: Wartezeit. Studien zur Geschichte  der ungarischen Emigration in Wien, 1919–1926. (Würzburg, 2018).

Irod.: lexikonok, adattárak: Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. (Bp., 1942)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Zenei lexikon. I–III. köt. Főszerk. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. (Bp., 1965)
Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerk. Rácz János. (Szeged, 1973)
„Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” (Bp., 1981)
A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. (Szeged, 1987)
Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja. (Bp., 1988)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Magyar filmesek a világban. – Hungarians in Film. Szerk. Gelencsér Gábor. (Bp., 1996)
Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. (Szeged, 1998)
Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts. (Flein bei Heilbronn, 2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. (Bp., 2008)

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/326128 (Bauer Simon gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ9D (Bauer Herbert születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6D33-3R3?cat=292437 (Hajós Edith születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XCSC-71X (Hajós Zsigmond halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XC79-F93?i=27 (Hajós Zsigmondné Stein Janka halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTBS-55W?i=59 (Balázs Béla és Hajós Edit házassági anyakönyve, az egyik tanú Kodály Zoltán volt)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1D7-5N4?i=11 (Balázs Béla és Hamvassy Anna Paulina házassági anyakönyve, a tanúk Fogarasi Béla és Mannheim Károly voltak)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DY99-748?i=225 (Balázs Béla halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/529813 (Schlamadinger Jenő gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D197-SPW?i=5&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7PYT-5NZM (Balázs Béláné Hamvassy Anna Paulina halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XLS-C7S?i=93&wc=927M-PT5%3A40678301%2C51865101%2C1077271604%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 (Schilling Oszkár halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69Z7-72S?i=165&cc=1452460 (Schilling Oszkárné Bauer Hilda halotti anyakönyve)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021