Balázs Béla
Balázs Béla

2024. szeptember 9. Hétfő

Balázs Béla

történész

Névváltozatok

1949-ig Balázs T. Béla

Születési adatok

1918. február 23.

Budapest

Halálozási adatok

1959. július 17.

Budapest


Iskola

A bukaresti Ferdinánd Tudományegyetem hallgatója (1937–1940), Magyarországra menekülése (1941) után a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1941), a történettudományok kandidátusa (posztumusz, 1959).

Életút

Belépett a KMP-be (1941), s elsősorban az ifjúság körében kommunista propagandatevékenységet folytatott (1941–1944), Magyarország német megszállása (1944. márc. 19.) után részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban, letartóztatták (1944. okt.), Dachauba (1944. nov.), majd Buchenwaldba hurcolták. A Magyar–Román Társaság főtitkára (1945–1948), az MTA Történettudományi Intézete tud. főmunkatársa és párttitkára (1949–1957), a forradalom után az ELTE egyik ún. pártinstruktora (1957–1959). 20. sz.-i magyar történelemmel, két vh. közötti ideológiatörténettel, ill. a II. vh. utáni nemzeti bizottságok történetével fogl. Műveiben sok esetben tendenciózusan leegyszerűsítve mutatta be az 1919 utáni magyarországi politikai és társadalmi fejlődést. Öngyilkos lett.

Elismertség

A Magyar–Román Társaság főtitkára (1945–1948).

Főbb művei

F. m.: A klerikális reakció a Horthy-fasizmus támasza. 1919–1930. Szerk. (Bp., 1953
2. kiad. 1960)
A klerikális reakció szerepe a Horthy-fasizmus uralomra jutásában és konszolidálásában. Benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1953
2. kiad. 1960)
A nemzeti bizottságok szerepe népi demokráciánk létrejöttében. (Bp., 1955)
A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi, forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon: az antifasiszta tömegmozgalom a második világháború befejezése után. (Századok, 1957)
A középrétegek szerepe társadalmunk fejlődésében. Egy évszázad magyar történelmének néhány sajátosságáról. 1849–1945 (Bp., 1958)
A Horthy-fasizmus társadalmának és ideológiájának néhány jellemző vonása. (MTA Társadalmi–Történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Népmozgalom és nemzeti bizottságok. 1945–1946. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Lackó Miklós (Bp., 1961).

Irodalom

Irod.: Lackó Miklós: B. B. (Történelmi Szemle, 1959)
M. Somlyai Magda: B. B. (Századok, 1960).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője