Balázs András
Balázs András

2024. december 8. Vasárnap

Balázs András

biológus, gerontológus

Születési adatok

1929. május 28.

Pécs

Halálozási adatok

2000. december 22.

Budapest


Család

Sz: Breszlauer Leó kisiparos, Günsberger Ilona tisztviselő. Szülei a fasizmus áldozatai lettek. F: Semik Hanna zeneszerző, -tanár. Leánya: Balázs Andrea.

Iskola

Az elemi és polgári iskoláit Siklóson végezte, majd az ország megszállása után szüleivel együtt Németországba deportálták (1944. ápr.; 1945. aug.-ban tért haza). Középiskoláit Pécsett és Budapesten (részben magánúton) végezte, a bp.-i István Gimnáziumban éretts. (1948), az ELTE TTK-n biológia–kémia szakos tanári okl. szerzett (1952), doktorált (1958), a biológiai tudományok kandidátusa (1964), doktora (1974).

Életút

Az ELTE TTK Biológiai Intézet tanársegéde (1952–1959), a BOTE II. sz. Kórbonctani Intézet, ill. a Gerontológiai Kutató Csoport tud. munkatársa (1959–1966), az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) Morfológiai Osztályának tud. főmunkatársa (1966–1975), tud. tanácsadója (1975–1990), az Interbright Nemzetközi Tudományos és Ismeretterjesztő Iroda és Információs Központ ügyvezető igazgatója (1991-től). Tudományos pályafutásának kezdetén táplálkozásbiológiai kutatásokkal fogl., majd érdeklődése a magasabb rendű idegműködés élettana és egyéb fejlődésbiológiai kérdések felé, ill. élettartam-biológiai vizsgálatok fordult, a gerontológia nemzetközileg ismert kutatója. Alapvetően új eredményeket ért el az öregedési folyamatokat befolyásoló tényezők feltárása terén. Az agy és az értelem kialakulását is vizsgálta, tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, több előadást tartott a Magyar Rádióban.

Elismertség

Az MTA Gerontológiai Szakbizottságának tagja (1963–1965). A MOTESZ Gerontológiai Társasága vezetőségi tagja (1969-től). Az International Association of Gerontology (1965-től) és a European Cell Biology Organisation tagja (1971-től).

Szerkesztés

Az Experimental Gerontology (1968-tól) és a Mechanism of Ageing and Development szerkesztőbizottságának tagja (1971-től). A Biológiai Közlemények technikai szerkesztője (1953-tól). Tudományos ismeretterjesztő írásai az Élővilág (1961), az Élet és Tudomány (1962–1963) és a Világosság c. lapokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A selyemhernyó táplálékválasztását irányító feltételes kapcsolatokról. (Biológiai Közlemények, 1955)
Nutritional and Nervous Factors in the Adaptation of Galleria mellonella to Artificial Diet. (Acta Biologica, 1958)
Az agy és értelem eredete. (Stúdium Könyvek. Bp., 1959)
A gerontológia fejlődésbiológiai problémái. (Biológiai Közlemények, 1960)
Élet és halál. – Az emberi agy működése. (A világ csodák nélkül. Bp., 1963)
Involúciós típusok kísérletes vizsgálata Avertebratákon. Kand. értek. (Bp., 1964)
Az élet meghosszabítható. (Bp., 1964
2. átd. kiad. 1973)
Az öregedés biológiai alapjai. (Az élet alapjai. Szerk. Törő Imre. Bp., 1966)
A sejtélettartam és öregedés információelméleti megközelítése. (Biológiai Közlemények, 1966)
Regeneration and Rejuvenation of Invertebrates Haranghy I.-vel. (Perspectives in Experimental Gerontology. Springfield, 1966)
Differentiation of the Myelon and the Life Cycle of Granulocytes in Rats. Rappay Györggyel. (Acta Biologica, 1967)
Néhány adat a késői embrionális és felnőtt patkány csontvelő összehasonlító elektronmikroszkópiájához. Bukulya Bélával. (Orvostudomány, 1969)
A differenciálódás és sejtosztódás intracelluláris szabályozása. Doktori értek. (Bp., 1971)
Epigenetikus mitózis ellenőrzés. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1972). Control of Cell Poliferation by Endogenous inhibitors. (Bp.–Amsterdam, 1979)
A sejtszaporodás molekuláris szabályozása. (Biológia, 1980)
Daganatbiológia. Kétségek és remények. (Bp., 1984
németül: Lepzig–Jena–Berlin, 1977
oroszul: Moszkva, 1987)
szerk.: Magyar gerontológiai bibliográfia. 1945–1960. Bury Miklóssal, Fügedi Erzsébettel. (Bp., 1962)
International Conference on Gerontology. (Bp., 1965)
szabadalma: Eljárás normál- és daganatsejtek szaporodásának szelektív gátlására alkalmas kivonat előállítására. Többekkel. (1970).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője