Balassa József
Balassa József

2024. december 13. Péntek

Balassa József

nyelvész

Névváltozatok

1881-ig Weidinger

Születési adatok

1864. február 11.

Baja

Halálozási adatok

1945. február 26.

Budapest


Iskola

Baján született, s a híres bajai nyelvész, Szarvas Gábor életének példájára lett ő is tudós. A bajai gimnáziumban éretts. (1881), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1885), középiskolai tanári okl. szerzett (1886).

Életút

A bp.-i gyakorló főgimnázium tanárjelöltje (1885–1886), a székesfehérvári kereskedelmi akadémia (1886–1892), a debreceni állami főreáliskola (1892–1896), a bp.-i VIII. ker.-i állami főgimnázium r. tanára (1896–1918), a Tanácsköztársaság idején a középiskolai tanítóképző intézet igazgatója (1919. máj.–aug.), a bukás után minden tisztségétől megfosztották; később visszakapta nyugdíját. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy helyettes nagymestere (1914–1920). 1945 után szabadkőműves páholyt neveztek el róla. A magyarországi nyelvtudomány nemzetközileg is ismert képviselőjeként elsősorban hangtannal és nyelvjáráskutatással, majd nyelvtörténettel fogl. Számos népszerű nyelvkönyv és nyelvtankönyv szerzője, közülük nem egy a magyar nyelvtankönyvírás klasszikusa. Jelentősek még a helyesírás történetével foglalkozó dolgozatai, de fogl. a beszédhibák javításával, a gégefő nélküli beszéd kérrdéseivel is. Feldolgozta az általa 20 évig szerkesztett Magyar Nyelvőr, valamint a magyar szabadkőművesség történetét. Gyakran járt Nyugat-Európában, többször megfodult az USA-ban, ahol magyar nyelvszigeteket, szabadkőműves-, ill. Kossuth- emlékeket keresett. Műfordítói tevékenysége is értékes.

Emlékezet

Életének utolsó éveiben Bp.-en, a Klotild utcában lakott, a főváros ostroma idején halt meg, a budai ciszterci templom udvarában temették el.

Szerkesztés

A Magyar Nyelvőr szerkesztője (1920–1940). Az Egységes nyelvkönyvek (1924-től) és a Franklin nyelvkönyvek sorozatszerkesztője (1926-tól).

Főbb művei

F. m.: Hangtani alapelvek és vitás kérdések. (Bp., 1885)
A phonetika elemei különös tekintettel a magyar nyelvre. (Bp., 1886)
A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. (Bp., 1891)
Arany János mint nyelvész. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1893)
A gyermek nyelvének fejlődése. (Nyelvtudományi Közlemények, 1893)
A magyar nyelvjárások keletkezése. (Ethnographia, 1898)
A magyar nyelv. (Bp., 1899
2. jav. kiad. Bp., 1909)
Vígjátékok a nyelvújításról (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1900)
Fonétikus írás a finnugor nyelvek számára. (Nyelvtudományi Közlemények, 1902)
Magyar hangtan. 1. Magyar fonétika. (Bp., 1904)
Kis magyar hangtan. Bevezetésül a magyar nyelvjárások tanulmányozásához. (Bp., 1906)
Az új magyar és német helyesírás szabályai. (Bp., 1907)
Beszéd gégefő nélkül. (Nyelvtudomány, 1916)
A magyar helyesírás. (Bp., 1923)
Helyes magyarság. (Bp., 1923)
Kossuth Amerikában. (Bp., 1931)
A nyelvek élete. (Bp., 1938)
A Magyar Nyelvőr története. 1872–1940. (Bp., 1941)
A magyar nyelv könyve. (Bp., 1943)
nyelv- és nyelvtankönyvei: Kereskedelmi zsebszótár. 1–2. (Székesfehérvár, 1889)
Magyar olvasókönyv poetikai és rhetorikai bevezetéssel. (Bp., 1889)
Kereskedelmi levelező alsófokú kereskedelmi iskolák számára. (Pozsony–Bp., 1890)
Német és magyar iskolai szótár. 1–2. Simonyi Zsigmonddal. (Bp., 1899–1902)
Kis magyar nyelvtan a középiskolák. 1–2. osztálya számára. 1–2. (Bp., 1900–1901
4. kiad. 1912)
Kis magyar nyelvtan a felsőbb leányiskolák 1. osztálya számára. (Bp., 1904)
Kis magyar nyelvtan polgári fiúiskolák számára. (Bp., 1909
4. kiad. 1921)
Ungarisch. Eine verkürzte Methode Toussaint-Langenscheidt. (Berlin, 1912)
Angol nyelvtan. (Bp., 1924)
szabadkőműves-művei: A szabadkőművesség kézikönyve. 1–3. (Uzsgorod–Losonc, 192?
új kiad. Bp., 1947–1949)
A szabadkőművesség története. (Bp., 1924
új kiad. 1990)
Jules Romains a szabadkőművességről. (Cluj, 1934)
szerk.: Mondolat. Szerk. Somogyi Gedeon. Sajtó alá rend. (Bp., 1898)
Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1899
2. kiad. 1943)
Kazinczy és a nyelvújítás. Szemelvények Kazinczy prózai műveiből. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Pozsoy–Bp., 1904)
Szemelvények a kódexek irodalmából. 1–2. Összeáll. (Bp., 1905)
Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról. Sajtó alá rend. (Bp., 1910)
Kölcsey Ferenc– Szemere Pál: Felelet a Mondolatra. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1913)
Alexander-album. Alexander Bernát születésének hetvenötödik évfordulójára. Többekkel. (Bp., 1925)
Az egységes magyar helyesírás szótára és szabályai. (Bp., 1929)
ford.: Finot, Jean: A boldogság tudománya. (Bp., 1923
3. kiad. 1931)
Gjellerup, Karl: Arkádiai legenda. Reg. (Bp., 1923)
Guyot, Yves: A szabadkereskedelem ábécéje. (Bp., 1925)
Barbusse, Henri: A kereszt és egyéb elbeszélések. (Bp., 1927)
Ossendowski, Ferdinand: A sötét kelet árnyéka. Útleírás. (Bp., 1928)
A sivatag népe. Utazás Marokkón keresztül. (Bp., 1929)
A Szahara lelke. Utazás Algérián és Tuniszon keresztül. (Bp., 1929)
Kipling, Rudyard: Három katona. Regények. (Bp., 1930)
Galsworthy, John: A Forsythe görzén. Reg. (Bp., 1932)
Zweig, Stefan: Harc egy gondolat körül. (Bp., 1937)
Zweig, Stefan: Emberek, könyvek, városok. (Bp., 1939).

Irodalom

Irod.: Emlékkönyv B. J.-nek, a Magyar Nyelvőr szerkesztőjének 70. születése napjára, műveinek bibliográfiájával. Összeáll. Beke Ödön, Benedek Marcell, Turóczi-Trostler József. (Bp., 1934)
Altai Rezső: B. J. (Magyar Nyelvőr, 1946)
Rubinyi Mózes: B. J. (Magyar Nyelv, 1947)
Rubinyi Mózes: B. J. halálának tizedik évfordulójára. (Magyar Nyelvőr, 1955)
Prohászka János: B. J. emlékezete. (Magyar Nyelvőr, 1965)
Subosits István: Egy tudós nyelvész a beszéd hibáiról. Ötven éve hunyt el B. J. (Beszédgyógyítás, 1994)
Subosits István–Göllesz Viktor: A beszéd rendellenességei B. J. munkásságának tükrében. (Gyógypedagógiai Szemle, 1995)
Bánáti Tibor: B. J. (B. T.: Bajai arcképcsarnok. Baja, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője