Balassa János
orvos, sebész
Születési adatok
1814. május 5.
Sárszentlőrinc, Tolna vármegye
Halálozási adatok
1868. december 9.
Pest
Család
Sz: Balassa János evangélikus lelkész. Szülőfaluja lakosai döntő többségben a Habsburgok által kitelepített evangélikus vallásúak voltak. Apja a kis falunak nemcsak lelkipásztora, de „gyógyítója” is volt, kisebb műtéteket is végzett.Iskola
Tanulmányait a szentlőrinci algimnáziumban, Sopronban és a pozsonyi líceumban végezte, a pesti egyetem (1832–1835), a bécsi egyetem orvos-növendéke (1835–1838), Bécsben sebésztudori és szülészmesteri okl. szerzett (1838). Az MTA tagja (t.: 1858. dec. 15.).Életút
A bécsi sebészeti klinika műtőorvosa (1839–1841), másodorvosa, helyettes főorvosa (1841–1843), a pesti egyetemen a sebészet ny. r. tanára és a Sebészeti Kóroda igazgatója (1843–1868); közben az Orvostudományi Kar igazgatója (= dékán, 1848–1849). A forradalom és szabadságharc idején a Vallás- és Közoktásügyi Minisztérium (VKM) tanácsosa (1848), majd a honvédkórház igazgatója is (1848–1849), a bukás után fogságot szenvedett, csak 1851-ben foglalhatta el ismét a tanszékét. Kir. tanácsos (1860-tól). A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője, számos új műtéti technika magyarországi bevezetője, első alkalmazója. A törött csontok dextrin-, vagy csirizkötésben való rögzítése helyett előbb bevezette az ún. túrómészkötést, majd később a mintázó fösz, azaz a gipszkötés alkalmazását. Bebizonyította, hogy bizonyos végtagsérüléseknél a nyugalom, a végtag gipszkötésben való folyamatos rögzítése a gyógyítás egyik fontos tényezője. ő és az ún. Balassa-iskola alkalmazta először a nyílt törés kifejezést a magyar sebészeti gyakorlatban, de kitűnt a ficamok műtéti megoldásaiban és pontosan kidolgozta a csonkolások javallatait. A neves francia sebész, Roux osztályán látott módszert tökéletesítette, így sikeresen végzett súlyos végtagsérülteknél hidegvízfürdő-kezelést. A sebészet szinte valamennyi ágában jelentőset alkotott: híres műtéte volt a gégesipoly fedése, ún. kettőzött szabad lebennyel, elsőként végzett urológiai (húgykő)műtéteket, bevezette klinikáján a vizeletvizsgálatot. Nagy szerepet játszott a gégetükrözés magyarországi bevezetésében, egyik párizsi útja alkalmából fecskendőt hozott haza, amely nemsokára az egész országban elterjedt. 1867. júl. 2-án Magyarországon elsőként végzett sikeres hasmetszést (egy petefészektömlő miatt). Elsők között alkalmazta Európában az éteres narkózist (1847), nevéhez fűződik továbbá a műtéti bemosakodás, az amputáció helyett az ízületi gümőkór rögzítő kezelése, a magyarországi plasztikai sebészet úttörőjeként először készített fényképeket és szemléltető rajzokat „képzőműtéteiről”. Igen sokat tett a magyar nyelvű orvosi oktatás kialakításáért, ill. megreformálásáért, valamint a magyar nyelvű orvosi szaknyelv megteremtéséért. Katedráján kétórás előadásokat tartott: kezdetben egy órát németül, egy órát magyar nyelven; majd fokozatosan rövidítette német óráit, végül teljesen elhagyta. 1849 végén, egy leveléért, amelyben két osztrák tisztet ajánlott Kossuthnak honvédül 3 havi fogságra ítélték, de két hónap múlva szabadon bocsátották. A börtönben gr. Batthyány Lajos közelében volt, amikor a miniszterelnök öngyilkosságot követett el. Miután Batthyány felvágta ereit, ellátta a sebeit és tiltakozott a súlyosan megsebesült ember akasztása ellen. 1860-ban 4000 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.Emlékezet
Működése alatt, kezdeményezésére helyezték át 1859-ben a Sebészeti Kórodát az országúti Kunewalder-házba (ma: Budapest, V. kerület, Múzeum körút). 1868 tavaszán az egész ország megünnepelte 25 éves egyetemi tanári működését. Arcképe látható Vahot Imre Magyar írók arczképcsarnoka c. műlapján (kőre rajzolta Strohmayer, megjelent: Bécs, 1859); Barabás Miklós is megörökítette portréját (Vereby Soma Honpolgárok könyve c. munkájában, Pest, 1866); továbbá Rusz Miklós is kőre metszette mellképét (1868-ban). A Kerepesi úti síremléke Engel József szobrászművész alkotása. Emlékére a Magyar Kir. Orvosegyesület Balassa János-emlékérmet alapított (1906–1943; az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Sebészeti Csoportja 1960-ban felújította az átadását; ez a mai napig a sebészek legjelentősebb szakmai elismerése). Róla nevezték el a szekszárdi Balassa János Kórházat (1945 után), a bp.-i Vas utcai Balassa Kórházat, ill. a Semmelweis Egyetem Balassa Kollégiumát. Szobrát – Halmágyi István alkotása – a bp.-i Irgalmasok Kórházában állították fel (1935-ben).Elismertség
Az Országos Közegészségügyi Tanács alapító elnöke. Az Orvosi Könyvkiadó Társulat elnöke.Szerkesztés
Az Orvosi Hetilap alapító szerkesztője (Markusovszky Lajossal, 1857–1868), amely az ő cikkével kezdődött. Írásai a fentin kívül még elsősorban az Orvosi Tárban (1843, 1848), a Zeitschrift für Natur- und Heilkundében (1859), az Ungarische Medizinische und Chrirugische Pressében és a Gyógyszerészi Hetilapban jelentek meg (1867–1868).Főbb művei
F. m.: Dissertatio inaug. medico–politica de juvene medico. Orvostudori értek. (Viennae, 1838)Gyakorlati sebészet. (Pest, 1844)
A hassérvekről. (Pest, 1853
németül is)
Új műtétmodorok az orrképlés körül. Két kóresettel és tizenegy kőre rajzolt táblával. (Pest, 1863)
A képző-műtétek. Operationes plasticae. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1861. ápr. 15.
megjelent: MTA Évkönyvei, 1864–1869. Bp., 1876)
B. J. … összegyűjtött kisebb művei. Szerk. Janny Gyula. A szerző arczképével. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. XXV. Bp., 1875).
Irodalom
Irod.: B. J. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1857)Jendrassik Jenő: B. J. A Magyar Tudományos Akadémián 1870. máj. 28-án elmondott emlékbeszéd. (Bp., 1870)
Lumnitzer Sándor: Emlékbeszéd B. J. t. tag felett. (Orvosi Hetilap, 1872)
Korányi Frigyes: Emlékezés B. J.-ról. Semmelweis-serleg beszéd. (Bp., 1908)
Heller Vilmos: B. J. életpályája száz év távlatából. (Magyar Orvosi Szemle, 1948)
Farkas Gyula–Radó Géza: B. J., az önálló magyar sebésztudomány megteremtője. (Katonaorvosi Szemle, 1953)
Berndorfer Alfréd: John Balassi, the Great Hungarian Plastic Surgeon of the 19th Century. (Plastic Reconstruction Surgery, 1958)
Varga Lajos: B. J. és Arany János kitüntetése 1867. jún. 9-én. (Orvostörténeti Közlemények, 1960)
Ferencz Gábor: B. J. (Egészségügyi Munka, 1960)
Barabás Lajos: B. J. (Orvosi Hetilap, 1964)
Ladányi Józsa: Emlékelőadás B. J. 150. születésnapján. (Bp., 1965)
Barabás Lajos: Balassa és Markusovszky barátságáról. (Orvosi Hetilap, 1965)
Balogh János: B. J., az első magyar sebészeti iskola megalapítója. – Ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek B. J. életéből. (Orvostörténeti Közlemények, 1969)
Szántó György: B. J. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1974)
Vas György–Hídvégi Jenő: Balassa érsebészeti munkásságáról. (Orvosi Hetilap, 1983)
Vas György: B. J. születése 175. évfordulójára. (Orvosi Hetilap, 1989)
Kapronczay Károly: B. J. és a pesti orvosi iskola. (Mesterek és tanítványok. Bp., 2002)
Balogh Ádám: B. J. méltatása 2002-ben. (Orvosi Hetilap, 2002. 20.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)