Balaskó Nándor
Balaskó Nándor

2022. május 17. Kedd

Balaskó Nándor

szobrász

Születési adatok

1918. augusztus 30.

Szalacs

Halálozási adatok

1996. június 28.

Tauberbischofsheim, NSZK


Család

Leánya: Balaskó Erzsébet. Testvére: Balaskó Vilmos (1914–2004) református lelkész.

Iskola

A zilahi Wesselényi Kollégiumban éretts. (1937), a bukaresti Szépművészeti Akadémián tanult (1937–1940), majd a bp.-i Magyar Országos Képzőművészeti Főiskolán Kandó László tanítványaként rajztanári okl. szerzett (1943).

Életút

A II. vh. végén visszatért Erdélybe, Érszentmihályfalván rajztanár (1944–1946), majd a Marosvásárhelyi Általános Gimnázium tanára (1946–1948), egyúttal a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben, ill. az átszervezés után a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben a szín- és anyagtan tanára és a Kerámia–Üveg Tanszék vezetője (1948–1970). Spanyolországban élt (1970–1972), majd Portugáliában (Sintrában) telepedett le (1972-től). Nagyméretű, bonyolult kompozíciós műveiben és portréiban (Vatha, a pogány lázadó; Hunyadi János; Menekülők) az olasz hatású újklasszicizmus, a novecento művészetének és az 1930–1940-es évek magyar szobrászatának, különösen Medgyessy Ferencnek követője. Portugáliában jelentős megrendeléseket kapott, elsősorban arcképeket készített.

Emlékezet

Hagyatékát leánya, Balaskó Erzsébet, ill. veje Orbán István gondozza. A hagyatékából 50 tus- és szénrajzot Kolozsvárott adtak ki (Lélekmadarak címmel, 2001), majd még egy albumot is megjelentettek (Akt címmel, 2002). Lélekmadarak a címe a Budapesten megrendezett emlékkiállításának is (Bp., 2002). Emlékét őrzi a szalacsi Balaskó Nándor Általános Iskola (2001. máj. 15-étől).

Elismerés

A bukaresti szoborpályázat (1947) és a Petőfi-szoborpályázat I. díja (1948), Szalacs díszpolgára (elsőként, 2002).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Képzőművészeti Kisgaléria (Kolozsvár, 1968)
Lisszabon (1990)
Aktok. Korunk Galéria (Kolozsvár, 2003)
emlékkiállítása: Reményik Sándor Galéria (Kolozsvár, 2001)
Lélekmadarak. (Budapest, V. kerület Molnár u., 2002)
Teleki Magyar Ház (Nagybánya, 2003). F. m.: köztéri szobra: Ady Endre (kő, mellszobor, Zilah, 1969).

Főbb művei

F. m.: albuma: Lélekmadarak. Tus- és szénrajzok. Az előszót Orbán István, az utószót Murádin Jenő írta. (Kolozsvár, 2001)
Akt. Rajzok. Az előszót Orbán István írta. B. N. írásainak bibliográfiájával. (Kolozsvár, 2002).

Irodalom

Irod.: Vámfalvi Miklós: Felkerestük műtermében B. N.-t. (Új Élet, 1967. 18.)
A kolozsvári kisgalériában: B. N. és Karácsony Emmi. (Új Élet, 1968. 15.)
Szőcs I.: B. N. (Helikon, 1991).

Megjegyzések

*Hargita Népe eltérő halálozási adat: 1996. júl. 30.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője