Balanyi György
történész, piarista szerzetes, római katolikus pap
Születési adatok
1886. február 10.
Kecskemét
Halálozási adatok
1963. május 4.
Budapest
Család
Sz: Balanyi György, id. Kecskemét környéki gazdálkodó. 11-en voltak testvérek, ő a 7. volt.Iskola
Belépett a piarista rendbe (1903), pappá szentelték (1910), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári okl. (1910), az újkori történelem tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1924). Az MTA tagja (l.: 1938. máj. 6.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).Életút
A szegedi városi főgimnázium r. tanára (1910–1916), a bp.-i piarista gimnázium r. tanára (1916–1943) és ig.-ja (1935–1941). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az újkori történelem magántanára (1924–1936), c. ny. rk. tanára (1936–1943) és a középkori egyetemes történet mb. előadója (1941–1942). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az egyetemes történet ny. r. tanára (1943–1948), mint m. állampolgárságú tanárnak el kellett hagynia Romániát (1948). Az ELTE BTK ny. r. tanára (1948–1950) és a mo.-i piarista rendtartomány főnöke (1948–1950). A bp.-i Calazantinum tanára (1950– 1963). Közép- és kora újkori m. és egyetemes történettel, a szerzetesség, elsősorban a piarista rend történetével, Assisi Szt. Ferenc életével és munkásságával fogl. Különösen értékesek a szentek történetét feldolgozói művelődéstörténeti munkái, elsőként írta meg a rendalapító Kalazanci Szt. József m. nyelvű életrajzát, máig meghatározóak a piarista rend történetére vonatkozó kutatásai. Vizsgálta továbbá a 19–20. sz.-i balkáni helyzet világpolitikai összefüggéseit, ill. a nemzetközi szervezetek középkori előzményeit. Amikor a m. hatóságok 1953-ban a piarista rendházat áttelepítették a Mikszáth Kálmán térre, a régi, Duna-parti kápolnában ő mondta a búcsúbeszédet.Emlékezet
Sírhelye a kecskeméti piarista templom kriptájában van. Emlékét őrzi Sík Sándor Testvér c. verse. Egészalakos képét Huber István, a piarista gimnázium tanára festette meg (1943).Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1919). A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület másodelnöke (1939–1948).Főbb művei
F. m.: Sixtus pápa és a Pazzi-összeesküvés. Egy. doktori értek. (Bp., 1910)Újabb pedagógiai törekvések a történettanítás terén. (Szeged, 1912)
A világháború genezise. (Szeged, 1912)
Imperializmus és világháború. (Bp., 1918)
Világpolitika. A világtörténet legújabb fejezete. 1871–1914. (Bp., 1918)
A Balkán-probléma fejlődése a párisi congressustól a világháború kitöréséig. 1856– 1914. (Bp., 1920)
A szerzetesség története. (Bp., 1923)
Calasanzi Szent József élete. (Bp., 1924
2. kiad. 1940)
Assisi Szent Ferenc élete. (Bp., 1925
3. kiad. 1927)
A római kérdés. (Bp., 1929)
Anima franciscana. Összegyűjtött tanulmányok. (Bp., 1930)
A magyar nemzet története. (Bp., 1930)
Montecorvinci János. (Bp., 1930)
Magyarországi Szent Erzsébet. (Bp., 1932)
Szentek élete. Schütz Antallal. (Bp., 1932)
A művelődés eszménye egy 17. századbeli utópiában. (Bp., 1933)
Pázmány Péter népszövetségi tervezete. (Bp., 1933)
Szerzetesrendek. (Bp., 1933)
A szentszék és a magyarság szerepe Budavár visszafoglalásában. (Bp., 1937)
Pirotti Szent Pompilius Mária élete. (Bp., 1938)
Szent István. (Bp., 1938)
A ferences mozgalom begyökerezése magyar földön. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1939. nov. 13.
Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. Bp., 1940)
A magyar piarista rendtartomány története. Többekkel. (Bp., 1943)
Kísérletek a magyar piaristák megtelepítésére Horvátországban. (Bp., 1943)
Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse. (Bp., 1947)
szerk.: Emlékkönyv Szent Imre herceg 900 éves jubileumára. Schütz Antallal. (Bp., 1930)
Magyar művelődéstörténet. 1–5. Többekkel. (Bp., 1939–1942
hasonmás kiad. Szekszárd, 1990–1992)
Magyar piaristák a 19. és 20. században. (Bp., 1942)
ford.: Sacrum commercium. Szent Ferenc menyegzője a Szegénység úrnőjével. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1919)
Dante Monarchiája. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1921)
A tökéletesség tükre. Speculum perfectionis. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1926)
Szent Ferenc élete legbizalmasabb barátai előadásában. Legenda trium sociorum. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1945).
Irodalom
Irod.: Megyer József: Piaristák. B. Gy., Schütz Antal (Bp., 1940)Assisi Szent Ferenc történettudományi sugalma. B. Gy. (Kornis Gyula: Tudós fejek. Bp., 1942)
Ijjas Antal: A hetvenötéves B. Gy. (Vigilia, 1961)
Medvigy Mihály: B. Gy. emlékezete (Vigilia, 1963)
Papp László: B. Gy. emlékezete. (Vigilia, 1986)
Szeghalmi Elemér: B. Gy. (Új misszió, 1991)
Fügedi Erik: Elkésett emlékbeszéd B. Gy.-ről. (Vigilia, 1992)
Rónay László: A szelíd történész: B. Gy. (Vigilia, 1993)
Koltai András: Pásztorfiúból akadémikus. Százhúsz éve született B. Gy. piarista történész. (Új Ember, 2006. 8.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
