Baky László
Baky László

2024. október 12. Szombat

Baky László

politikus, csendőrtiszt

Születési adatok

1898. szeptember 13.

Budapest

Halálozási adatok

1946. március 29.

Budapest


Iskola

A pécsi hadapródiskola elvégzése után hadapród tiszthelyettessé avatták, majd különböző katonai, csendőrségi szak- és továbbképző tanfolyamokat végzett.

Életút

Az I. vh.-ban a 19. honvéd gyalogezred tisztjeként a fronton szolgált (1916–1918), főhadnaggyá léptették elő (1918). A Tanácsköztársaság idején Szegeden tartózkodott, majd a Prónay-különítmény tagjaként részt vett a megtorlásban és a nyugat- magyarországi felkelésben (1921 nyara). A két vh. között a csendőrség elsősorban politikai ügyekkel foglalkozó nyomozórészlegének tisztje, őrnagya (1937), nyugdíjba vonulása után bekapcsolódott a politikai életbe (1938-tól). A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista Mozgalom (1938. szept.–1939. febr.), az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt– Nyilaskeresztes Front egyik vezetője (1939. aug.–1941. szept.), majd Szálasival való rövid együttműködés (1940. szept.–1941. szept.) után Pálffy Fidéllel közösen újra életre hívta a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot (1941. szept.). Az SS biztonsági szolgálatának informátora (1939–1944). Ogy.-i képviselő (Abonyi választóker., 1939–1945). A Sztójay-kormányban a Belügyminisztérium politikai államtitkáraként (1944. márc. 22.–1944. szept.) a csendőrség és a közigazgatás nagy részének irányítója. Endre Lászlóval együtt ő kezdeményezte és vezette a zsidónak minősített magyar lakosság teljes jogfosztását, majd nagy részüknek németországi haláltáborokba való deportálását. Horthy Miklós kormányzó deportálást leállító parancsát követően tervet készített a bp.-i zsidóság rajtaütésszerű összegyűjtésére és deportálására (csendőrpuccs, 1944. júl. 6.), de kísérlete kudarcot vallott. Szálasi Ferenc hatalomátvétele után csatlakozott a Nyilaskeresztes Párthoz (1944. okt.), a „nemzetvezető” közbiztonsági tanácsadója (1944. okt.–dec.), az ún. Nemzetvédelmi Munkatörzs közbiztonsági irodájának vezetője (1945. jan.–márc.). A nyilas hatalom bukása után más nyilas vezetőkkel együtt Németországba menekült (1945. márc.), a magyar hatóságok kérésére az amerikaiak kiadták, majd visszaszállították Bp.-re (1945. okt.). A bp.-i népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte és kivégezték; felakasztották.

Főbb művei

F. m.: A Hungarista mozgalom története. (Az első nyilas kalendárium. Bp., 1939).

Irodalom

Irod.: Braham, Randolph: A magyar holocaust. I–II. (Bp.–Washington, 1988
2. bőv. és átd. kiad.: A népirtás politikája. A holocaust Magyarországon. I–II. 1997)
Az Endre–Baky–Jaross-per. Szerk. Karsai László, Molnár Judit (Bp., 1994)
Karsai László: A magyar holocaust. (Mozgó Világ, 1994)
Török Bálint: Legenda vagy tény? Mi az igazság a Koszorús-akcióról? (Magyar Szemle, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője