Baktay Ervin erdőbaktai

író, műfordító, orientalista

Névváltozatok

1925-ig Gottesmann

Születési adatok

1890. június 24.

Dunaharaszti

Halálozási adatok

1963. május 7.

Budapest

Iskola

Bp.-en reálgimnáziumban éretts. (1908), a Képzőművészeti Akadémián és Münchenben Hollósy Simon mesteriskolájában festészetet tanult (1910–1915), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1933).

Életút

Az I. vh.-ban 40 hónapig frontszolgálatot teljesített (mint híradóstiszt, 1915–1918), leszerelése után egy rövid ideig festőként tevékenykedett (1918–1919), majd csak indológiai tanulmányainak élt (1920-tól). A bp.-i Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum igazgatóhelyettese, egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n az India története és az India művészete c. tárgyak előadója (1946–1958). A londoni egyetemen az indológia vendégtanára (1961). Az indiai vallások: a hinduizmus, a buddhizmus és a dzsainizmus, továbbá az indiai irodalom, művészet és kultúra világszerte ismert kutatója. Különösen jelentősek földrajzi, szociológiai leírásai, a népszerű tud. ismeretterjesztő irodalom egyik legnagyobb hatású mo.-i képviselője. Első indiai utazása során bejárta Észak-Indiát, Pandzsábot, Kasmírt; felkereste Szrinagart, a Wular- tavat, Tangmargot, Gulmargot. Megtanulta az urdu és a hindi nyelvet, miközben a maharadzsák udvarában készített alkalmi portréképekből tartotta fenn magát (1926–1928). Meglátogatta Delhit, Dzsaipurt, Ambert; szálláshelyén felkereste Stein Aurélt (1928. júl.). Felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyeit, magyar és angol emléktáblákkal jelölte meg Zangla és Phuktal kolostorait és munkásságának egyéb helyszíneit; egyedülálló dokumentációt állított össze Kőrösi munkásságáról (1928). Bár súlyosan megbetegedett, útját mégis folytatta: Bengáliát, a Gangesz-síkságot és Ceylont kereste fel (1928–1929). Hazatérése után több népszerű könyvben számolt be tapasztalatairól, s szerte az országban igen sok ismeretterjesztő előadást tartott. Családi kapcsolatai révén megismerte a szikhek társadalmát, életkörülményeit is, a szikh-kérdés egyik legkiválóbb szakértője lett. Muzeológusként a világon egyedülálló indiai, hátsó-indiai és tibeti gyűjteményt alakított ki; nagy sikerű indiai (1951), hátsó-indiai és indonéz kiállítást rendezett (1953). A független, megújult India híveként személyes kapcsolatban állt Rabindranath Tagore-ral és Mahatma Gandhival. Az indiai kormány meghívására hat hónapos tanulmányutat tett Indiában – egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulóján rendezett nagyszabású ünnepségsorozatnak – ahol személyesen számolt be Nehrunak a magyar forradalomról (1956–1957). Műfordítóként lefordította a Káma Szútrát (1920), ill. számos tudománynépszerűsítő könyvet és kalandregényt tolmácsolt magyar nyelvre.

Emlékezet

Halála után nevét vette fel a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola (1963). Egykori bp.-i lakóházán (XI. ker. Eszék u. 16/a) emléktáblát állítottak fel. Emlékét a Magyar Földrajzi Múzeum parkjában szobor őrzi (Domonkos Béla alkotása, 1991). Róla nevezték el továbbá a Baktay Ervin Asztrológiai Egyesületet, a Baktay Ervin Alapítványt, ill. a Baktay Ervin-emléktúrát és ismeretterjesztő expedíciót.

Szerkesztés

A Magyar Földrajzi Társaság népszerű ismeretterjesztő lapjának, A Földgömbnek szerkesztője (Kéz Andorral, Milleker Rezsővel, 1934–1944).

Főbb művei

F. m.: Szanghara. Indiai elbeszélések gyűjteménye. (Bp., 1921)
Rabindranath Tagore, az ember, a művész és a bölcs. (Bp., 1922)
A világ tetején. (Bp., 1930)
India. India múltja és jelene, vallásai, népélete, városai, tájai és műalkotásai. (Bp., 1931
2. bőv. kiad. 1941
hasonmás kiad. 2000)
Magyar utazó Indiában. Útleírás. (Bp., 1933)
A Boldog Völgy országa. Barangolások Kasmírban. (Bp., 1934)
A messzeségek vándora. Kőrösi Csoma Sándor Indiában és Tibetben. (Bp., 1934
ifj. kiad. 1960)
Szanátana Dharma, az örök törvény. A hindu világszemlélet ismertetése. (Bp., 1936
2. átd. és bőv. Sopron, 1993)
Pandzsáb. Az öt folyó országa. (Bp., 1937)
India, Ausztrália és Óceánia. Bulla Bélával. (Bp., 1938)
Észak-, Közép- és Dél-Amerika. Juhász Vilmossal, Temesy Győzővel. (Bp., 1938)
Hindosztán. (Bp., 1938)
Indiai éveim. 1–2. (Bp., 1938)
Indonézia felfedezése és meghódítása. (Bp., 1938)
A diadalmas jóga. Rádzsa jóga a megismerés és az önuralom tana. (Bp., 1942
hasonmás kiad. Szeged, 1992)
Háromszéktől a Himalájáig. Kőrösi Csoma Sándor életútja. (Bp., 1942)
India szabadságot akar. (Bp., 1942)
A csillagfejtés könyve. (Bp., 1943
3. átd. kiad. 1945
új kiad. 1989)
India bölcsessége, a hindu világszemlélet ismertetése. (Bp., 1943
új kiad. Sopron, 1993)
Recent Acquisitions of the Museum of Eastern Asiatic Arts in Budapest. (Acta Orientalia, 1950)
Indian Stone Sculpture in the Budapest Museum of Eastern Asiatic Arts. (Acta Orientalia, 1954)
India művészete a történelem és művelődés keretében az őskortól a XX. századig. (Bp., 1958
3. kiad. 1981
németül Bp., 1963
Berlin, 1963)
Rámájana és Mahábhárata. Az indiai eposzok nyomán elbeszéli. (Bp., 1960)
Indiai regék és mondák. (Bp., 1963
5. kiad. 1995)
ford.: Vatsyayana: Káma Szútra. A szerelem tankönyve. (Bp., 1920
3. kiad. 1971
4. kiad. 1993)
Bain, Francis William: Az égszínkék ital. Hindu szerelmi történet. (Bp., 1921)
Gjellerup, Karl: A titokzatos Indiában. – A zarándok Kámanita. 1–2. Regények. (Bp., 1922
2. kiad. 1937)
Amundsen, Roald: A Déli sark meghódítása. Telekes Bélával, Ballenegger Henrikkel. (Bp., 1924)
Nielsen, Aage Krakup: A trópusokon át a déli jeges tengerre. Cetvadászok útja. (Bp., 1924)
Nordenskiöld, Erland: Az indiánok között. El Gran Chaco. (Bp., 1924)
Drake, Francis: Angol lobogó alatt a föld körül. (Bp., 1925)
Gandhi, Mahatma. Az indiai szabadsághős könyve. Vál. írások. Vál., ford., bev. (Bp., 1926)
Hosszú lándzsa emlékezései. Egy indiánfőnök önéletrajza. (Bp., 1934
új kiad. 1993)
A walesi herceg kelet-afrikai vadászata. Összeáll. Patrick Reginald Chalmers. Ford. (Bp., 1935)
Lamb, Harold: Omár Khajjám. Egy élet története. Reg. (Bp., 1936)
Szürke Bagoly: Két kicsi hód. Ifj. reg. (Bp., 1937
új kiad 1975
6. kiad. 1995)
Brunton, Paul: India titkai. (Bp., 1938
3. kiad. 1943
új kiad. 1993)
Szürke Bagoly: A vadon fiai. Reg. (Bp., 1940
új kiad. 1994)
Bain, Francis William: Hindu regék. (Bp., 1941)
Hunt, John: A Mount Everest meghódítása. (Bp., 1957
2. kiad. 1963).

Irodalom

Irod.: Felvinczi Takács Zoltán: B. E. (Művészettörténeti Értesítő, 1964)
Harmatta János: B. E. (Antik Tanulmányok, 1964)
Nagy Tibor: B. E., India szépmíves kutatója. (Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Bp., 1973)
Gelencsér Gábor: Száz éve született B. E., a Káma Szútra fordítója. (Zalai Magazin, 1990. jún. 13.)
Kubassek János: B. E. szobra Érden. (Érdi Újság, 1991. okt. 11)
Renner Zsuzsanna: B. E. mint művészettörténész és muzeológus. (Ars Decorativa, 1991)
Bethlenfalvy Géza: B. E. szerepe a Kőrösi Csoma-kutatásban. Művei bibliográfiájával. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991)
Somogyi Sándor: B. E. munkássága a földrajzi ismeretterjesztés szolgálatában. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991)
Wojtilla Gyula: B. E., az indiai szellemiség közvetítője. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991)
Renner Zsuzsanna: B. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

Aktuális havi évfordulók

További évfordulók...

Foglalkozások

politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)

További foglalkozások...

Baktay Ervin erdőbaktai