Baksa József
Baksa József

2024. október 11. Péntek

Baksa József

orvos, gyermeksebész

Születési adatok

1934. július 21.

Nagykanizsa

Halálozási adatok

2001. augusztus 21.

Budapest


Család

Sz: Simon Anna. Apja szabó volt. Egy fiútestvére volt, aki 1957-ben Új-Zélandon telepedett le. 1959-től nős, felesége a Borsodi Nyomda adminisztrátora.

Iskola

A bp.-i Fazekas Mihály Gimnáziumban éretts. (1952), a BOTE-n ált. orvosi okl. szerzett (1959), ált. sebész (1963), gyermeksebész szakorvosi vizsgát tett (1966). A forradalom idején részt vett a BOTE klinikáinak érkezett segélyszállítmányok elosztásában és raktározásában, ezért átmenetileg nem folytathatta egyetemi tanulmányait (1957–1958).

Életút

A miskolci Semmelweis Kórház III. sz. Sebészeti Osztály gyakornoka (1959–1960), a miskolci Szentpéteri-kapui Kórház II. sz. Sebészeti Osztály gyakornoka (1960–1961), Sajószentpéteren körzeti orvos (1961–1962). A miskolci Semmelweis Kórház Gyermeksebészeti Osztály segédorvosa (1959–1963), alorvosa (1963–1968), a bp.-i Madarász utcai Gyermekkórház Égési Részlegének főorvosa (1968–1987), a bp.-i Jahn Ferenc Kórház Gyermeksebészeti Osztály (1987–1990), a Fővárosi János Kórház Gyermeksebészeti Osztály osztályvezető főorvosa (1990–2001). Az égési hegesedés okainak vizsgálatával fogl. Jelentős eredményeket ért el a gyermekkori égésbetegségek műtéti kezelése terén. A gyermek égettek pszichoszociális kezelésére Égési Klubot hozott létre (1994). Új lépmegtartó műtétet dolgozott ki és fejlesztett rutineljárássá. Halála előtt alapítványt hozott létre az égett gyermekek megsegítésére.

Elismertség

A Magyar Gyermeksebész Társaság vezetőségi tagja, az Égési Szekció, ill. az Égési Egyesület titkára (1974-től). A Magyar Orvosi Kamara alapító tagja (1989). A Magyar Plasztikai Sebész Társaság vezetőségi tagja (1990–2001). A Magyar Sebkezelő Társaság alapító vezetőségi tagja (1997–2001). Az Európai Égési Társaság vezetőségi tagja.

Elismerés

Markusovszky-díj (1973, 1986), Jámbor Gréte-emlékérem (1998), Budapestért Díj (1999).

Főbb művei

F. m.: Adatok az idiopathiás choledochus cysta kórképéhez. (Magyar Sebészet, 1966)
Égésbetegség gyógyítása részleges vércserével – súlyos gyermekégés esete. (Orvosi Hetilap, 1968)
Égésbetegség miatt elhalt gyermekbetegeink klinikai tünetei a kórbonctani elváltozások tükrében 10 éves anyag. (Magyar Traumatologia, 1968)
Az ezüstnitrátos kezeléssel szerzett tapasztalatok gyermekkori égésekben. (Orvosi Hetilap, 1971)
A gyermekkori thermikus trauma okainak vizsgálata. (Gyermekgyógyászat, 1973)
A sertésbőr – xenograft – alkalmazása égett betegeken. (Magyar Traumatologia, 1976)
Az égésbetegség és komplex kezelése. (Gyermeksebészet, 1980)
Égési sérülések ellátása katasztrófa-körülmények között. Többekkel. (Bp., 1982)
0–6 éves gyermekek egészségügyi ellátása rendkívüli körülmények között. Többekkel. (Bp., 1982)
A traumás lépruptura sebészeti kezelésének modern szemlélete. (Orvosi Hetilap, 1985)
Gyermeksebészet és határterületei. Többekkel. (Bp., 1987)
Az égés első orvosi ellátása gyermekkorban. (Medicus Universalis, 1996)
Sebkezelő szerek, kötszerek. (Gyógyszerpiac, 1997)
Több tízezer beteg évente: felfekvés – decubitus. (Magyar Egészségpiac, 1998)
A decubitusról – a megelőzéstől a terápiáig. (Kórház, 1999)
A decubitus klinikuma és korszerű terápiája. (Kórház, 2000)
Égés és fagyás. (Gyermektraumatológia. Szerk. Ács Géza, Hargitai Ernő. Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője