Bakos József
Bakos József

2022. január 19. Szerda

Bakos József

nyelvész, etnográfus, művelődéstörténész

Születési adatok

1912. február 2.

Vilypuszta, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1997. július 28.

Eger


Család

Apja Bakos István malomi munkás, gazdasági cseléd. F: Csányi Hilda. Fia: Bakos József villamosmérnök, leánya: Bakos Gabriella. Gyermekkorát tanyákon töltötte.

Iskola

A sárospataki ref. kollégiumban éretts. (1930), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori (1935) és m.–latin szakos tanári okl. szerzett (1936), a nyelvtudományok kandidátusa (1965).

Életút

A nyíregyházi ev. reálgimnázium óraadó tanára és a diákotthon felügyelője (1936–1937), a soproni gimnázium óraadó tanára (1938), az érsekújvári gimnázium (1938–1945), a sárospataki gimnázium r. tanára (1945–1952), az Egri Pedagógiai Főiskola, ill. az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1952–1982). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959-1962). Tud. pályafutásának kezdetén irodalomtörténeti, nyelvpedagógiai tanulmányokat írt, majd érdeklődése a néprajz és a nyelvészet felé fordult. Feldolgozta a Bodrogköz és a Mátyusföld folklórját, a tokajhegyaljai régi szőlőművelés művelődéstörténeti és néprajzi hagyományait. Elkészítette a magyar népi gyermekjátékok kataszterét, Mátyusföldi gyermekjátékok (1953) c. népköltési gyűjteményét egyes nemzetiségeket és csoportokat csúfoló szövegrészei miatt bezúzták. Különösen értékesek Comeniussal kapcsolatos filológiai kutatásai, rendszeresen kiadta A magyar Comenius-irodalom c. bibliográfiai füzeteket.

Elismerés

Comenius-emlékérem (1965).

Szerkesztés

Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyvének szerkesztője (1955–1962).

Főbb művei

F. m.: Janus Pannonius és Martialis. (Sárospatak, 1934)
Martialis a magyar irodalomban. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1935)
Az irodalomtanítás esztétikai szempontjai. (Bp., 1937)
Nyelvművelés a magyar nyelv középiskolai tanításában. (Érsekújvár, 1940)
Mátyusföldi szólások és közmondások. (Diarium, 1943)
Magyar játékot a magyar gyereknek. Tájegységünk területén gyűjtött népi gyermekjátékok, táncok és dalok. (Érsekújvár, 1943)
Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz táj- és néprajzi irodalma. (Sárospatak, 1947)
A pataki múlt hétköznapjai. (Sárospatak, 1950)
Népi gyermekjátékok az óvodában. Többekkel. (Bp., 1951?)
Mátyusföldi gyermekjátékok. (Bp., 1953)
A tokajhegyaljai szőlőművelés szókincse. (Sárospatak, 1954)
A magyar szókincs. Egy. jegyz. (Bp., 1955
3. kiad. 1958)
Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1955)
Tokajhegyalja és bortermelése, néprajzi, hely- gazdaság- és művelődéstörténeti irodalma. (Sárospatak, 1957)
Comenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1958)
Az Orbis Pictus és magyar szövegének jelentősége. (Eger, 1959)
Comenius és az emberi beszédhang vizsgálata. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1961)
Comenius nyelvszemlélete és nyelvpedagógiai nézetei. Kand. értek. (Eger, 1964)
A filológus Comeniusról a magyar vonatkozású nyelvészeti, terminológiai és textológiai problémák tükrében. (Acta Paedagogicae Agriensis, 1971)
Eger és Felnémet földrajzi nevei. 1–2. Fekete Péterrel. (Eger, 1972–1973)
Nyelvjárástörténeti adatok és tanulságok az első magyar nyelvű Orbis Pictusban. (Magyar Nyelv, 1973)
Comenius Orbis Pictusa képanyagának és szövegének forrásairól. (Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1978)
A nyelvész Comenius. (Általános nyelvészeti tanulmányok. Bp., 1981)
Comenius eredeti családi nevéről. (Magyar Nyelvőr, 1992)
szerk.: A magyar gyermekjátékok katasztere. (Bp., 1954)
A magyar Komensky-irodalom. (Bp., 1952
kiegészítések és pótlások: Eger, 1957
1959
1961
1963
1972).

Irodalom

Irod.: Balázs János: B. J. köszöntése 70. születésnapján. (Magyar Nyelv, 1983)
V. Raisz Rózsa: B. J. (Magyar Nyelv, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője