Család

Gazdagparaszti családból származottt, szülei 83 kh-on gazdálkodtak. F: 1936-tól Király Ilona. Leánya: Bakó Katalin (1939); fia: Bakó István (1941).

Iskola

A debreceni ref. gimnáziumban négy osztályt végzett.

Életút

A két vh. között a családi gazdaságban dolgozott, házasságkötése után a szüleitől örökölt és a felesége által hozott 30 kh-on gazdálkodtak, birtokát bérlettel egészítette ki. A II. vh. után a Biharkeresztesi járás gazdasági felügyelője (1945. márc.–dec.), Bihar vm. főispánja (1945. dec. 18.– 1947. aug. 2.). Az FKgP Bihar vm.-i szervezetének elnöke (1946. jún.–1948. okt.) és ogy.-i képviselője (Hajdú és Bihar vármegyék Debrecen törvényhatósági jogú várossal, 1947–1948). A párt politikájával való elégedetlensége miatt minden párttisztségéről lemondott és visszavonult a politikai élettől (az Ogy.-ben lemondását 1948. nov. 16-án hozták nyilvánosságra). A Rákosi-rendszerben kuláklistára került (1950), internálótáborba hurcolták (1951. ápr.–1953. jún.), hazatérése után is rendőri felügyelet alatt volt (1953. jún. 28.–1955. okt. 20.). Földjét kényszerből felajánlotta az államnak, majd haláláig 1 kh-on gazdálkodott (1955–1983). Az FKgP egyik alapító tagja (1930), ő szervezte a derecskei népgyűlést (Bihari Nagy Lajossal, Csizmadia Lajossal és Szabó Pállal), ahol kimodták a párt első megyei szervezetének megalakulását (1930. jún.) majd ott volt az FKgP országos zászlóbontásánál is (Békés, 1930. okt. 12.). Közreműködött az FKgP nagyváradi nagygyűlésének megrendezésében (1943. okt. 6.), ahol – többek között – Bajcsy-Zsilinszky Endrével és Tildy Zoltánnal együtt követelte Mo. kilépését a háborúból. A Magyar Parasztszövetség tagja, annak Bihar vm.-i szervezője (1942-től).