Család

Szülei: Bakay Péter (1817–1895. febr. 19. Hódmezővásárhely) földbirtokos, Kovács Zsuzsanna.

Felesége: 1. 1878–1882: Endrey Melánia (= Melanie, 1860. jan. 29. Hódmezővásárhely–1882. máj. 24. Hódmezővásárhely), Endrey Antal (†1906. febr. 23. Hódmezővásárhely) uradalmi főmérnök és Tschögl Erzsébet (†1899. febr. 15. Hódmezővásárhely leánya. Özvegy. 2. 1884–1905: Endrey Sarolta (1868. okt. 9. Hódmezővásárhely–1957. márc. 15. Hódmezővásárhely), Endrey Melánia húga. Endrey Melánia és Endrey Sarolta testvére még: Endrey Gyula (1856. júl. 26. Eger–1913. máj. 26. Bp.) jogász, politikus, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője.

Gyermekei: Bakay Lajos, id. (1880. jún. 5. Hódmezővásárhely–1959. nov. 26. Bp. Temetés: 1959. dec. 2. Farkasrét): orvos, sebész, egyetemi tanár, Bakay Lóránt (1887. aug. 10. Hódmezővásárhely–1943. aug. 28. Hódmezővásárhely. Temetés: 1943. aug. 30. Hódmezővásárhely) jogász, ügyvéd, Bakay György (1900. júl. 18. Hódmezővásárhely–1980. szept. 11. Hódmezővásárhely) orvos, kórházigazgató főorvos, ill. Benes Gyuláné Bakay Sarolta (1886. aug. 6. Hódmezővásárhely–1971).

Unokái: Bakay Lajos, ifj. (1917. jún. 18. Pozsony–1998. szept. 10. Buffalo) orvostörténész, idegsebész, egyetemi tanár, füzesi Klimkó Dezsőné Bakay Melánia (= Bakay Melinda, = Bakay „Mella”, 1910. aug. 14. Bp.–1982. júl. 9. Bp. Temetés, hamvasztás: 1982. júl. 30. Farkasrét) és Balás-Piri Lászlóné Bakay Margit (1912. jún. 21. Bp.–2010. márc. 2. Bp. Temetés, hamvasztás: 2010. ápr. 9. Farkasrét) művészettörténész.

Iskola

A szarvasi evangélikus gimnáziumban éretts. (1865), ahol diáktársa volt – többek között – Leiningen-Westerburg Ármin, az aradi vértanú, Leiningen-Westerburg Károly fia.

A bécsi tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1870?).

Életút

Tanulmányai befejezése után néhány évig Bécsben dolgozott (1870?–1873), hazatérése után honvédorvos (1873–1876), Orosházán a 7. honvéd zászlóalj főorvosa (1876–1877). Családjával Hódmezővásárhelyen telepedett le (1877), ahol szabadságolt honvéd főorvosként a városi kórház orvosa (1877–1882; 1882. márc.-ban kilépett a m. kir honvédségből). A hódmezővásárhelyi kórház sebész főorvosa (1882–1888), igazgató főorvosa (1888–1905).

Emlékezet

A Bakay régi, Bakabányáról elszármazott evangélikusról katolikusra hitre áttért nemesi család. Bakay Péter a 19. század közepén telepedett le Békés vármegyében; fia, legidősebb Bakay Lajos Szarvason született, majd kórházigazgatói kinevezése után 1877-ben családjával Hódmezővásárhelyre költözött. Bakay Lajos jelentős szerepet játszott a város közéletében. A Serház téren lévő kórház igazgatójaként anyagilag támogatta Hódmezővásárhely (és az Alföld) első (és az ország második) artézi kútjának fúrását. A Bakay Lajos háza előtt, a Kossuth téren lévő Bakay-kutat Zsigmondy Béla (1848–1916) mérnök 1880. jún. 28-án adta át Ábrai Károlynak, a város polgármesterének. Népszerű sebészorvos volt, aki a Szántó Kovács János-féle lázadás idején orvosi segítséget nyújtott a sebesülteknek. Kezdeményezte továbbá a városi kórház bővítését és korszerűsítését, javaslatait azonban a minisztérium nem fogadta el. Épp a kórházépítést tárgyaló helyi közgyűléséről távozott, amikor agyvérzés érte és elhunyt.

Bakay Lajos a hódmezővásárhelyi római katolikus temetőben, családi sírban nyugszik.