Bakay György
Bakay György

2024. október 11. Péntek

Bakay György

orvos

Születési adatok

1900. július 18.

Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1980. szeptember 11.

Hódmezővásárhely, Csongrád megye


Család

Nagyszülei: Bakay Péter (1817–1895. febr. 19. Hódmezővásárhely) földbirtokos, Kovács Zsuzsanna; Endrey Antal (†1906. febr. 23. Hódmezővásárhely) uradalmi főmérnök, Tschögl Erzsébet (†1899. febr. 15. Hódmezővásárhely. Temetés: 1899. febr. 17. Hódmezővásárhely).

Szülei: Bakay Lajos (1845. aug. 14. Szarvas, Békés vm.–1905. jan. 18. Hódmezővásárhely) orvos, a hódmezővásárhelyi kórház igazgató-főorvosa, Endrey Melánia (= Melanie, 1860. jan. 29. Hódmezővásárhely–1882. máj. 24. Hódmezővásárhely). Édesapja 2. felesége: Endrey Sarolta (1868. okt. 9. Hódmezővásárhely–1957. márc. 15. Hódmezővásárhely), Endrey Melánia húga. Endrey Melánia és Endrey Sarolta testvére még: Endrey Gyula (1856. júl. 26. Eger–1913. máj. 26. Bp.) jogász, politikus, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője.

Testvérei: Bakay Lajos (1880. jún. 5. Hódmezővásárhely–1959. nov. 26. Bp. Temetés: 1959. dec. 2. Farkasrét): orvos, sebész, Bakay Lóránt (1887. aug. 10. Hódmezővásárhely–1943. aug. 28. Hódmezővásárhely. Temetés: 1943. aug. 30. Hódmezővásárhely) jogász, ügyvéd, ill. Benes Gyuláné Bakay Sarolta (1886. aug. 6. Hódmezővásárhely–1971).

Felesége: Bálint Ilona (1905–1965. jún. 30. Hódmezővásárhely).

Iskola

A hódmezővásárhelyi református főgimnáziumban éretts. (1918), a világháború végén Pozsonyban tüzér önkéntesként harcolt (1918), majd a nemzeti hadsereg tagja (1918–1920).

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1926).

Életút

A hódmezővásárhelyi Erzsébet Közkórház Röntgen és Kórszövettani Osztálya (1926–1927), Belgyógyászati Osztálya gyakornoka (1927–1928), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Klinika munkatársa (1928–1933), Hódmezővásárhelyen magángyógyintézetet vezetett (1933–1939). Losoncon (1939–1941), Désen (1941–1944) kórházigazgató főorvos, a németek a kórházzal együtt nyugatra hurcolták (1944), amerikai fogságba esett (1945), a United National Relief and Rehabilitation Administration (UNRRA) müncheni kórházának orvosa (1945–1946), visszatért Hódmezővásárhelyre (1946). A csárpateleki tanyavilág körzeti orvosa (1946–1948), a Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Sebészeti Osztály sebész főorvosa (1948–1975).

Emlékezet

A Bakay régi, Bakabányáról elszármazott evangélikusról katolikusra hitre áttért nemesi család. Bakay Péter a 19. század közepén telepedett le Békés vármegyében; fia, legidősebb Bakay Lajos Szarvason született, majd kórházigazgatói kinevezése után 1877-ben családjával Hódmezővásárhelyre költözött. Bakay György már Hódmezővásárhelyen született, elemi és középiskoláit is itt végezte. Orvosi oklevelének megszerzése után Szegeden működött, majd 1933. júl. 4-én megalapította a hódmezővásárhelyi Bakay Szanatóriumot. Kórházigazgató főorvossá nevezték ki (Losoncon, majd Désen), s miután visszatért szülővárosába, a helyi rendelőintézetben és a városi kórházban dolgozott 75 éves koráig.

Bakay György Hódmezővásárhelyen hunyt el, a helyi római katolikus temetőben, családi sírban nyugszik.

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Orvosi Hetilap, 1981. 14. †1980. szept. 12.!)
Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábor. (Szeged, 2002. †1980. szept. 11.!).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4DS-KC1?i=50&wc=92QX-ZJ3%3A40678301%2C57613001%2C1077274802&cc=1452460 (Bakay Lajos, Bakay György testvére halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315916  (Bakay Lajos, Bakay György testvére gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315917 (Bakay Lóránt, Bakay György testvére gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/244535 (Endrey Antalné Tschögl Erzsébet, Bakay György nagyanyja gyászjelentése)

http://delialbinalex1.blogspot.com/2012/12/bakay-csalad.html

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője