Bajza József
Bajza József

2024. december 13. Péntek

Bajza József

irodalomtörténész, történész

Születési adatok

1885. január 31.

Fugyivásárhely, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1938. január 8.

Budapest


Család

Nagyapja Bajza János, Bajza József (1804–1856) költő, kritikus, az MTA tagjának öccse. Sz: Bajza Kálmán, Galgóczi Mária. F: Gózony Ilona.

Életút

Középiskoláit a nagyváradi premontrei, a kalocsai jezsuita és a bp.-i VII. ker.-i álami főgimnáziumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1906) és magyar–latin szakos tanári okl. szerzett. Az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Nyomtatványtárának, majd Kézirattárának munkatársa, ill. a Hírlaptár vezetője (1906–1923); közben a Külügyminisztérium Sajtóosztályának délszláv referense (1919–1920). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a horvát nyelv és irodalom ny. r. tanára (1923–1938). Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban 18–19. sz.-i magyar irodalomtörténettel fogl. Monográfiát írt Bajza Józsefről, és megkezdte a költő munkáinak kritikai kiadását. Könyvtári szolgálata során megismerkedett és barátságot kötött Sufflay Milán horvát történésszel, zágrábi egyetemi tanárral, akinek hatására, az 1910-es évektől érdeklődése a délszláv–magyar irodalmi, művelődési és politikai kapcsolatok története felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a horvát állam és a horvát kérdés korabeli történetének feldolgozása terén. Álnevei: Battorych Kornél, Szücsi József.

Emlékezet

A kerepesi úti temetőben díszsírhelyen temették el.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1922).

Elismerés

Ipolyi-pályadíj (1911).

Szerkesztés

A Magyar Hírlap, az Új Nemzedék (1917–1919) és a Magyar Külpolitika c. lapok külső munkatársa. A Magyarság c. napilap állandó vezércikkírója (Battorych Kornél álnéven).

Főbb művei

F. m.: A kuruc elbeszélő költészet ismertetése. Egy. doktori értek. (Bp., 1906)
Kisfaludy Sándor és a nyelvújítás. (Magyar Nyelvőr, 1906)
Bajza József, mint nyelvújító. – Bajza József költői nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1908)
Egy ismeretlen Katalin-legenda. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
Petőfi István versei. Összegyűjtötte, a bevezetést írta. (Petőfi Könyvtár. 17. Bp., 1909)
Bajza József és Shakespeare. (Magyar Shakespeare Tár, 1911)
Bajza József. Monográfia. Szücsi József álnéven. (Bp., 1914)
Bajza József munkái. I. (Bp., 1914)
IV. Károly és a délszlávok. (Új Magyar Szemle, 1920)
A magyar–horvát unió felbomlása. (Budapesti Szemle, 1925)
Adalékok Montenegro magyar könyvészetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1926)
Frangepán Kristóf levele a mohácsi csatáról. (Protestáns Szemle, 1927)
Beiträge zur ungarischen Bibliographie über Montenegro. 1–2. füz. (Bp., 1927–1929)
Horvát éposz Kálmán királyról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1928. máj. 7.
megjelent: Budapesti Szemle, 1928
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1928)
La questione montenegrina. (Corvina, 1928)
Jugoszlávia. (A Magyar Szemle Kincsestára. 27. Bp., 1929)
Podmaniczky-Magyar Benigna a horvát költészetben. (Bp., 1935)
A horvát kérdés. Vál. tanulmányok. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Tóth László (Bp., 1941).

Irodalom

Irod.: Asztalos Miklós: B. J. (Magyar Könyvszemle, 1938)
Gogolák Lajos: B. J. halálára. (Az Ország Útja, 1938)
Melich János: B. J. (Századok, 1938)
Supka Ervin: B. J. irodalmi munkássága. (Bp., 1941).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője