Bajusz Rezső
Bajusz Rezső

2024. december 6. Péntek

Bajusz Rezső

közgazdász, közlekedéspolitikus

Születési adatok

1925. július 6.

Maglód, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2013. június 23.

Budapest

Temetési adatok

2013. július 5.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: ?, Bajusz Mária; Szebeni Mihály, Lédeczi Julianna.

Szülei: Bajusz Vilmos Ferenc (1879. aug. 4. Bp.–1928) villanyszerelő Szebeni Julianna (1887. okt. 22. Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1929) varrónő. Négyen voltak testvérek, ő volt a legkisebb. Testvérei nevelték fel.

Testvérei: Bajusz Ilona (1907–1965) varrónő, Bajusz Vilmos (1908–1966) órásmester, technológus és Bagi Andrásné Bajusz Mária Jolán (1920. febr. 6. Maglód–1967. szept. 2. Bp.) vasesztergályos. Ötödik testvére, Bajusz Jolán csecsemőkorában elhunyt.

Bajusz Vilmos leánya: Bajusz Andrea (†2003. márc. 3. Bp. Temetés: 2003. márc. 20. Kispest).

 

Felesége:

1. 1949–1975: Szappanos Piroska (1929. febr. 19. Putnok, Borsod, Gömör és Kishont vm.–1975. jún. 13. Bp. Temetés: 1975. jún. 20. Farkasrét). Özvegy.

Gyermeke, fia: Bajusz Rezső (1950–), a Volán 1. sz. Vállalata elemző közgazdásza.

2. 1981-től Jórend Zsuzsanna.

Iskola

A budapesti Óragyárban műszerész szakképesítést szerzett (1942). A II. világháború után a Budapest Nyugati Pályaudvaron megindított első ún. munkáskáder-tanfolyamon tanult (1949), majd a Budapest Déli Pályaudvaron működő vezetőkáder-képző tanfolyamon (1952) és az MDP Pártfőiskoláján végzett (1956).

Az MKKE  Ipar Szakán közgazdász okl. szerzett (1967), doktorált (1970), a közgazdaság-tudomány kandidátusa (1977).

Életút

A National Ellenőrző Pénztárak műszerésze (1942–1943), majd órásmester testvére mellett dolgozott (1943–1944), bevonulási kötelezettsége nem teljesítés miatt a nyilasok Budára hurcolták (1945. jan. 2., megszökött 1945. jan. 28-án), Pest „felszabadulása” után a szovjet hatóságok őrizetbe vették, és hadifogolynak tekintették (1947. júl. 28-án tért vissza Magyarországra).

Alkalmi munkákból élt (1947–1948), a MÁV Északi Főműhely esztergályosa, lakatosa (1948–1949), a MÁV Maglódi Állomás állomásfőnök-helyettese, (1950–1951), a MÁV Miskolci Igazgatóság Forgalmi Osztálya osztályvezető-helyettes (1951–1952), a MÁV Szombathelyi Igazgatósága (1953) és a MÁV Szegedi Igazgatósága vasútigazgatója (1954–1958). A forradalom idején a budapesti VII. kerületi (Hársfa utcai) Rendőrkapitányság Forradalmi Bizottságának tagja (1956. okt. 29.–1956. nov. 4.).

Az MSZMP KB Ipari és Közlekedési Osztálya közlekedési főelőadója (1959–1962), a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) Tervgazdasági Főosztálya főosztályvezetője (1962–1967), a Pénzügyi Főosztály főosztályvezető-helyettese (1967–1968), a Közlekedéspolitikai Főosztály főosztályvezetője (1967–1980).

A Közlekedéstudományi Intézet igazgatója (1981–1983), a MÁV vezérigazgatója (1984–1986). C. egy. docens (1973-tól).

Közlekedéspolitikával, a közlekedés és a népgazdaság kapcsolatával, a közlekedési alágazatok közötti kapcsolatrendszerrel, szállításszervezéssel foglalkozott.

Elismertség

Az MTA Közlekedéstudományi Bizottsága tagja.

A Magyar Gazdasági Kamara és a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1954 és 1961), Munka Érdemrend (arany, 1966), Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1971).

Eötvös Loránd-díj (1979).

Szerkesztés

A Közlekedéstudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1975–1993).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A közlekedési vállalatok tervezése. Egy. jegyz. (Bp., 1972)
Személyközlekedésünk ma és holnap (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1975)
A személyszállítás megoszlására ható társadalmi-
gazdasági tényezők és azok befolyásolása. Kand. értek. (Bp., 1976)
A közúti
közlekedés kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1978)
Jövőkép 2000. Többekkel. (Bp., 1984).

F. m.: tanulmányai: A központi szállítások a Szovjetunióban. (Közlekedési Közlöny, 1961. 20.)
Átmeneti intézkedések az új gazdasági mechanizmus megvalósítására. (Közlekedési Közlöny, 1966. 2.)
További lépések a gazdasági mechanizmus reformjának megvalósítása útján. (Közlekedési Közlöny, 1966. 50.)
A hazai automobilizmus gazdasági kérdései. Balázsi Sándorral. (Gazdaság, 1967. 1.)
Az autó-javítóipari árrendezés alapelveiről. (Autókölekedés, 1967. 10.)
A közlekedés és a hírközlés III. ötéves tervének főbb vonásai. (Közlekedési Közlöny, 1967. 18.)
A közlekedés beruházási politikájáról. (Közlekedési Közlöny, 1967. 25.)
A belföldi szállítmányozás helyzete és fejlesztésének problémái. (Autóközlekedés, 1968. 10.)
A közlekedés helye, szerepe hazánk idegenforgalmának alakulásában. (Közlekedési Közlöny, 1968. 11.)
A reform tapasztalatai a közlekedésben. A METESZ Közgyűlésén elhangzott beszéde. (Népszabadság, 1968. okt. 16.)
Szállítmányozás a reform talaján. (Figyelő, 1968. 40.)
A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásával kapcsolatos fontosabb feladatok. (Autóközlekedés, 1969. 6.)
A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának főbb tennivalói. (Közlekedési Közlöny, 1969. 11.)
Közlekedési munkamegosztás. (Közlekedési Közlöny, 1969. 35.)
Racionalizálási törekvések az európai vasutaknál. 1–3. (Vasút folyóirat], 1970. 5–7.)
Darabáru-fuvarozás gyorsabban, olcsóbban. (Figyelő, 1970. 26.)
A hazai konténerizáció jelenlegi helyzete. (Közlekedési Közlöny, 1970. 27.)
A közlekedéspolitikai koncepció érvényesítési a IV. ötéves tervben. (Közlekedési Közlöny, 1970. 50.)
A közlekedés és hírközlés műszaki fejlesztésének főbb irányai a IV. ötéves tervben. (Kohó- és Gépipari Szabványosítás, 1971. 5.)
Politika – gazdaságpolitika – közlekedéspolitika – vállalati politika. (Autóközlekedés, 1971. 11.)
Eredmények és további feladatok a közlekedéspolitikai koncepció kiolgozásában. (Közlekedési Közlöny, 1971. 27.)
Vasútról – közútra. (Figyelő, 1971. 47.)
A konténerizáció a magyar közlekedéspolitikában. (Víziközlekedés, 1972. 10.)
Prognosztika és közlekedés. (Közlekedési Közlöny, 1973. 10.)
A közlekedés politika időszerű kérdései, különös tekintettel a közúti közlekedésre, valamint a korszerű szállítási módszerekre. (Autóközlekedés, 1974. 3.).

F. m.: tanulmányai a Közlekedéstudományi Szemlében: A közlekedés népgazdasági jelentőségének vizsgálata az ágazati kapcsolatok mérlege alapján. Ollé Lajossal. (1967. 2.)
A közlekedéspolitika és az új gazdasági mechanizmus. (1968. 12.)
A vasúti forgalomátterelési program fontosabb kérdéseinek felülvizsgálata. (1970. 11.)
A közlekedés és hírközlés teljesítményeinek előrebecslése. (1971. 2.)
Magyar közlekedéspolitika és közlekedésfejlesztés. (1972. 1.)
Korszerű disztribúció, szállítási lánc, közlekedés. Ertl Istvánnal. (1972. 3.)
A személyszállítás minőségi paraméterei. (1972. 8.)
Nemzetközi forgalmunk és a közlekedéspolitikai koncepció. (1973. 10.)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kutatóhálózatának fejlesztése és hatékonysága. (1974. 8.)
A közlekedés és hírközlés fejlődése a IV. ötéves terv időszakában. (1976. 6.)
A tömegközlekedés minőségének fejlődése. (1977. 5.)
A nagy távolságú szállítások problémái. (1980. 5.)
Az ágazati célprogramok információs rendszere, különös tekintettel az összehangolt áruszállítási folyamatok megvalósítására. (1983. 1.)
A Közlekedéstudományi Intézet rendszer- és bázisintézményi feladatai. (1983. 5.)
Feladatok és lehetőségek az egységes közlekedési rendszer elemei közötti hatékony munkamegosztás és és együttműködés fokozásában. (1984. 3.)
Szolgáltatás, minőség a közlekedésben. (1984. 4.)
A magyar vasút 40 éves fejlődése. (1985. 5.)
Merre tart a magyar konténerizáció? (1991. 3.).

Irodalom

Irod.: források: Házasulandók névjegyzéke. Bajusz Vilmos r. k., Szebeni Julianna ev. ref. (Az Ujság, 1906. máj. 13.)
Elhunyt dr. Bajusz Rezsőné Szappanos Piroska. (Népszava, 1975. jún. 18.)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
Elhunyt Bajusz Andrea. (Népszabadság, 2003. márc. 14.)
Eörsi László: A Hársfa utcai csoport. (Beszélő, 2011. 3.)
Elhunyt dr. Bajusz Rezső c. egyetemi tanár, a Magyar Államvasutak ny. vezérigazgatója. (Népszabadság, 2013. júl. 1.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RLSY-KW?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV5QV-1CJ (Szebeni Julianna halotti anyakönyve, 1887)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-698L-HF?i=165&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWYBQ-GNT2 (Bajusz Vilmos Ferenc és Szebeni Julianna házassági anyakönyve, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9T9Q-93HR?i=138&cc=1452460 (Bagi Andrásné Bajusz Mária halotti anyakönyve, 1967)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője