Bajkó Mátyás
Bajkó Mátyás

2024. július 18. Csütörtök

Bajkó Mátyás

neveléstörténész, pedagógus

Születési adatok

1925. március 1.

Ditró, Csík vármegye

Halálozási adatok

1999. szeptember 22.

Debrecen, Hajdú-Bihar megye

Temetési adatok

1999. október 5.

Debrecen

Debreceni köztemető


Család

Csíki székely családból származott, gyermekkorát Ditrón, Csíkszeredán és Csíksomlyón töltötte.

Szülei: Bajkó Bálint földműves, Kiss Amália.

Felesége:

1. 1950-től Szabó Julianna védőnő.

Gyermeke, leánya: Bajkó Magdolna (1952–).

2. Pájer Ágota Emília (†2020. máj.).

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Ditrón, Csíkszeredán, Csíksomlyón és Kolozsvárott végezte, a csíksomlyói líceumban éretts. és tanítói képesítést szerzett (1945), Kolozsvárott kiegészítő érettségi vizsgát tett (1946).

A KLTE BTK-n magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1958) a neveléstudományok kandidátusa (1972) doktora (1991). Tanulmányai idején a Debreceni Népi Kollégium tagja.

Életút

Ditrón (1945–1946), szállásföldi tanyai iskolákban tanító (1947). A KLTE BTK Pedagógia Tanszéke gyakornoka (1953–1954), tanársegéde (1954–1959), egy. adjunktusa (1959–1974), egy. docense (1974–1992), egy. tanára (1992. júl. 1.–1999. szept. 22.) és a Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese (1989-től).

Tudományos pályafutásának kezdetén a székely népmesék világával és a magyar gyermekirodalom történetével foglalkozott. Benedek Elek (1859–1929) munkásságának vizsgálata során érdeklődése előbb a meseíró kevéssé ismert tanügyi dolgozatai, majd az ezzel összefüggő neveléstörténeti kutatások felé fordult. Később a reformkori magyar iskolakultúra, a magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok története, ill. Erdély művelődéstörténete vált munkálkodásának központjává. Alapvetően új eredményeket ért el a kora újkori kollégiumok belső életének és pedagógiai kultúrájának feltárása terén. Magyarországon az elsők között kezdte alkalmazni a pedagógiai komparatisztika módszertani eljárásait, vizsgálta az összehasonlító pedagógiatörténeti kutatások metodológiai kérdéseit. Akadémiai doktori értekezése (ill. az ez alapján megjelent kötet) fontos kísérletet jelentett a pozitivista iskolázottság és az előző évtizedek kétpólusú, stigmatizáló történetszemléletének meghaladására. Munkássága nyomán terjedt el az iskolakultúra fogalom, amellyel a protestáns pedagógiai intézetek szellemiségét jellemezte. Hitvallását és kutató attitűdjét jellemezte az Erdélyi Tükör c. folyóirata, amely a rendszerváltás éveinek egyik markáns kelet-közép-európai magazinja lett.

Emlékezet

Bajkó Mátyás Erdélyben, a székelyföldi Ditrón született, 1948-tól Debrecenben élt és tevékenykedett. Halála után tanítványa, Birkásné Pápay Judit Debrecenben Bajkó Mátyás Baráti Kört alapított, ill. tiszteletére kopjafát állított. Emlékére az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága Bajkó Mátyás-emlékkonferenciát rendezett (Debrecenben, 2016. szept. 17-én).

Szépirodalmi munkái, versei Felcsiki Máté néven jelentek meg.

Elismertség

Az MTA Neveléstörténeti Albizottsága (1957–1965), ill. Bizottsága tagja (1965-től).

A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya társelnöke (1977-től).

A Magyar Comenius Társaság alapító tagja (1976-tól), a Debreceni Erdélyi Kulturális Kör elnöke (1989-től).

Az Erdélyi Szövetség társelnöke (1989–1993), alelnöke (1993–1999).

A Hazafias Népfront (HNF) Pedagógiai Munkabizottsága Hajdú-Bihar megyei elnöke (1979-től).

Az Association for Teacher Education is Europe (ATEE, 1983-tól) és az International Society for Eighteenth Century Studies magyar tagozata tagja (1987-től).

Szerkesztés

A debreceni Iskolatörténeti Dolgozatok sorozatszerkesztője (1974-től), az Erdélyi Tükör c. folyóirat alapító főszerkesztője (1989–1999).

Főbb művei

F. m.: önálló pedagógiai és neveléstörténeti művei és könyvrészletei: Benedek Elek tanügyi publicisztikája. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1958)
Nemzeti nevelésügyünk a reformkorban. (Nevelés, művelődés 49. A Magyar Pedagógiai Társaság és a KLTE közös kiadványa. Debrecen, 1969)
A főbb iskolakollégiumok belső életének fejlődése a reformkorban. Kand. értek. (Debrecen, 1972)
Egyetemes és magyar neveléstörténet. Egy. tankönyv. Vaskó Lászlóval. (Bp., Tankönyvkiadó, 1973 és utánnyomások)
Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
Az iskolatörténeti kutatások módszertani kérdései. (Bevezetés a neveléstörténeti kutatómunkába. Szerk. Ködöböcz József. A Magyar Pedagógiai Társaság kiadványa. Bp., 1976)
Összehasonlító pedagógia. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1976–1978
2. kiad. 1986 és utánnyomások)
A középiskolai kollégiumok nevelőhatásának kutatásmetodikai problémái. (Kutatásmetodikai tanulmányok. Szerk. Petrikás Árpád. Debrecen, 1980)
Az összehasonlító pedagógia tárgya és módszerei. – Megjegyzések az összehasonlító pedagógiáról szóló vitához. (Összehasonlító pedagógia. Szerk., a bevezető tanumányt írta Illés Lajosné. (Bp., Tankönyvkiadó, 1981)
A pedagógia elméleti és történeti alapjai. Egy. jegyz. Brezsnyánszky Lászlóval és Vaskó Lászlóval. (Bp., Tankönyvkiadó, 1981
2. bőv. és átd. kiad. 1988 és utánnyomások)
A pedagógusképzés folyamatának történeti tapasztalatai és innovációs lehetőségei. (Acta Paedagogica Debrecina. 88. Tapasztalatok és távlatok a tanárképzésben. Szerk. Petrikás Árpád. Debrecen, 1985)
A nevelésügy a reformkorban. Orosz Lajossal. (A magyar nevelés története. Főszerk. Horváth Márton. Bp., Tankönyvkiadó, 1988)
A nemzeti műveltség jelentkezésének és kibontakozásának kora. 1804–1849. (A Debreceni Református Kollégium története. Szerk. Kocsis Elemér. (A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1989)
A magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok művelődési anyagának összehasonlító története 1777 és 1848 között. Doktori értek. (Debrecen, 1992)
A magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok 1777 és 1848 között. Kihajtható térképmelléklettel. (Debrecen, 1992).

F. m.: szerk.: Három arany alma. Népmesék. Szerk. Béres Andrással. Ill. Würtz Ádám. (Debrecen, Alföldi Magvető, 1955
2. bőv. kiad. Debrecen, 1956)
A hatszázéves Debrecen. Szemelvények a város történelméből. Összeáll. Többekkel. (Debrecen Megyei Jogú Város kiadványa. Debrecen, 1961)
Szemelvénygyűjtemény a Pedagógia elméleti és történeti alapjai c. tárgyhoz. Egy. jegyz. Összeáll. Vaskó Lászlóval. (Bp., Tankönyvkiadó, 1971 és utánnyomás)
Intézményeink múltjából. Szerk. B. M. (Hajdú-bihari iskolatörténeti dolgozatok. Debrecen, 1974)
Jausz Béla élete és munkássága. (Jausz Béla-emlékkötet. Szerk. is. A bibliográfiát összeáll. Hőgye Gergelyné. (Nevelés, művelődés 66. A Magyar Pedagógiai Társaság kiadványa. Debrecen, 1976)
Sugár István: Oktatástörténeti források a Heves Megyei Levéltárban. A bevezető tanulmányt írta B. M. (Eger, 1976)
Alkotó iskola – alkotó pedagógus. Szerk. B. M. (Debreceni pedagógiai füzetek. 3. A Debreceni Akadémiai Bizottság kiadványa. Debrecen, 1982).

F. m.: neveléstörténeti tanulmányai: A debreceni felsőoktatás a felvilágosodás korában. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1955)
Adalékok Beregszászi Pál Rajz Oskolájának történetéhez. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1956)
Kerekes Ferenc felsőoktatási szisztémája. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1957)
Fejezetek a reformkori magyar köznevelés történetéből. (Acta Marxistica et Paedagogica Debreceina, 1962)
A sárospataki kollégium a reformkorban. (Acta Paedagogica Debrecina, 1963)
Kerekes Ferenc pedagógiai levele a „tanítók neveléséről”. (Pedagógiai Szemle, 1964. 10.)
A munkára nevelés XIX. századi történetének néhány problémája. (Acta Paedagogica Debrecina, 1965)
Az első sárospataki magyar nyelvű pedagógia tankönyv. (Pedagógiai Szemle, 1965. 6.)
Budai Ézsaiás. (Magyar Pedagógia,
1966. 3-4.)
A zayugróci reformtanterv pozsonyi előzményei. (Pedagógiai Szemle, 1966. 7-8.)
Egyházszervezet és iskolarendszer. – Az iskolák kapuinak kitárása. (Hajdúnánás története. Szerk. Rácz István. A Hajdúnánási Városi Tanács VB kiadványa. Hajdúnánás, 1973)
A hajdúhadházi iskolakultúra története. (A Hajdú-Bihar Megyei Tanács kiadványa. Debrecen, 1973)
Hajdúszoboszló művelődéstörténete. (Hajdúszoboszló története. Szerk. Dankó Imre. A Hajdúszoboszlói Városi Tanács VB kiadványa. Hajdúszoboszló, 1975)
A főbb iskolakollégiumok első életének fejlődése a reformkorban. (Pedagógiai Szemle, 1973. 9.)
Csokonai a katedrán. (Pedagógiai Szemle, 1973. 12.)
Brunszvik Teréz. (Pedagógiai Szemle, 1975. 11.)
A karcagi középfokú – gimnáziumi – oktatás története. (A karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola jubileumi évkönyve az iskola fennállásának 300. évében. Szerk. Szalai Istvánné. Karcag, 1976)
Az iskolatörténeti kutatás fogalmi problémái. (Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Somos Lajos. Eger, 1977)
The Development of Hungarian Formal Education in the XVIIIth Century. (Studies on Voltaire and the XVIIIth Century. Oxford, 1977)
A pozsonyi líceum reformkori történetéhez. (Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII–XX. századi történetéből. Szerk. Mészáros István. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Egyházszervezet és
iskolarendszer. (Debrecen története. II. köt. 1693–1849. Főszerk. Ránki György. Szerk. Benda Kálmán és Rácz István. Debrecen, 1981)
Adalékok a tiszántúli iskolakultúra felvilágosodáskori történetéhez. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 1981)
Vázlatok és tapasztalatok a pedagógiaoktatás és a Neveléstudományi Tanszék történetéből. 1825–1980. Petrikás Árpáddal és Vaskó Lászlóval. (Acta Paedagogica Debrecina. 81. Debrecen, 1981)
Jausz Béla a katedrán és a tanítványai között. (Debreceni pedagógiai füzetek 4. Integráció a felsőfokú képzésben és nevelésben. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Havas László. Debrecen, 1983)
Kollégium- és intézménytörténeti értekezések. Vaskó Lászlóval. (Acta Paedagogica Debrecina. 86. Debrecen, 1983)
Régi debreceni diákhagyományok. XVIII–XIX. század. (Diákhagyományaink. Az ősi diákvárosok találkozóján – Debrecen, 1983. szept. 9–11. – rendezett tanácskozás előadásai és a beérkezett pályázatok. Szerk. Szekeres Melinda. Debrecen, 1984)
A debreceni kollégium tanulmányi anyaga és a hajdúvárosok partikuláris iskolái 1770 és 1807 között. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. 1984/85. Szerk. Benda Kálmán. Bp., 1986)
A felsőfokú óvónőképzés negyedszázada. (25 éves a felsőfokú óvónőképzés. Emlékülés. Az Óvónőképző Intézetek V. Tudományos Ülésszaka. Szarvas, 1984. máj. 15–17. Előadások. Szerk. Bencsik Endre és Daróczi Erzsébet. Bp., 1986)
A református kollégiumok történetének összehasonlító vizsgálatához. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 1986)
Vitéz János és a korabeli egyetem. (Vitéz János műveltségeszménye. Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola, az MTA Pedagógiai Bizottság Nevelétröténeti Albizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya által 1988. szept. 8-án tartott konferencia előadásai. Szerk. Pál Lenke. Esztergom, 1989)
Neveléstörténeti témák Karácsony Sándor előadásaiban. (Pedagógiai értékek és műhelyek 1. Karácsony Sándor öröksége. Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Munkabizottsága által 1991. máj.-ban, K. S. születésének százéves évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Petrikás Árpád. Debrecen, 1991)
Jausz Béla törekvései a tanárképzésben. (Acta Paedagogica Debrecina. 94. Tanárképzésünk egykor és ma. Szerk. Orosz Gábor. Debrecen, 1996)
.

F. m.: népszerű írásai: Gondolatok a verses meséről. Móricz Zsigmond: Állatmesék. – Kormos István: Égigérő fa. (Építünk, 1953. 4.)
Gyermekek a meséről. (Építünk, 1954. 3.)
Székely gyermekmesék nyomában. (Alföld, 1956. 5.)
Benedek Elek pátriájában. (Alföld, 1959. 2.)
Benedek Elek. Az író születésének századik évfordulójára. (Alföld, 1959. 3-4.)
Tanárképzésünk néhány problémája. (Felsőoktatási Szemle, 1959. 12.)
Tapasztalatok a bolgár művelődésügyről. (Pedagógiai Szemle, 1960. 3.)
Fóti gyermekarcok. (Alföld, 1960. 4.)
A tanárjelöltek újrendszerű iskolai gyakorlatának tapasztalatai. (Felsőoktatási Szemle, 1960. 10.)
Sárospataki mozaikok. (Alföld, 1961. 1.)
Vidéki iskolai gyakorlatok a tanárképzés reformjának szolgálatában. (Felsőoktatási Szemle, 1961. 7-8.)
A bolgár közoktatás reformja. (Magyar Pedagógia, 1962. 4.)
Kérdőíves véleménykutatás a tanárképzés korszerűsítéséről. (Felsőoktatási Szemle, 1962. 10.)
A tanárképzés korszerűsítésének új dokumentuma. (Felsőoktatási Szemle, 1962. 11.)
Új nyári-egyetemi forma kialakulása Debrecenben. (Felsőoktatási Szemle, 1963. 4.)
A román köznevelés reformja. (Magyar Pedagógia, 1964. 2.)
A tanárképzéssel kapcsolatos gyakorlatok újabb tapasztalatai. (Felsőoktatási Szemle, 1964. 5.)
Tanárképzés a Bolgár Népköztársaságban. (Felsőoktatási Szemle, 1964. 9.)
A tanárjelöltek nevelési gyakorlatának előkészítése a Csillebérci Nagytáborban. (Felsőoktatási Szemle, 1965. 5.)
A katedra missziója. Rapszodikus naplójegyzetek a szabolcs-szatmári iskolakultúráról. 1–2. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1965. 3.–1966. 2.)
Tapasztalatok a csehszlovák felsőoktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1965. 11.)
A termelőoktatás néhány didaktikai sajátosságáról. (Pedagógiai Szemle, 1966. 4.)
A „filmóra” mint óratípus. (Pedagógiai Szemle, 1966. 6.)
Az ötödéves tanárjelöltek iskolai gyakolatáról. (Felsőoktatási Szemle, 1967. 2.)
Hatvani István. (Magyar Pedagógia, 1968. 4.)
Demokratikus iskolázásunk kezdetei és a debreceni kultuszminisztérium. (Magyar Pedagógia, 1970. 2.)
A csoportoktatás tapasztalatai a pedagógiai képzésben. (Felsőoktatási Szemle, 1972. 7-8.)
A középcsoportos oktatás szerepe a tanárképzésben. (Felsőoktatási Szemle, 1975. 3.)
Az összehasonlító pedagógia tárgya és fogalma. (Pedagógiai Szemle, 1977. 10.)
Új formák a középiskolai tanulók egyetemi előkészítésében. (Felsőoktatási Szemle, 1978. 1.)
Az összehasonlító pedagógia néhány kutatás-módszertani kérdése. (Magyar Pedagógia, 1980. 1.)
Az iskolakultúrák összehasonlító pedagógiai vizsgálata. (Pedagógiai Szemle, 1981. 2.)
Az európai tanárképzés komparatív vizsgálata az iskolai innováció szemszögéből. (Magyar Pedagógia, 1982. 1.)
Megemlékezés Kazinczy Ferenc halálának 150. évfordulójáról. (Pedagógiai Szemle, 1982. 4.)
Neveléstudományunk helyzete és az összehasonlító pedagógia. (Pedagógiai Szemle, 1982. 9.)
Tanárképzés az iskolai innováció szemszögéből. (Felsőoktatási Szemle, 1983. 1.)
A tanárképzés fejlesztésének összehasonlító elemzése. (Pedagógiai Szemle, 1983. 5.)
Luther és a protestáns iskolakultúra. (Pedagógiai Szemle, 1983. 12.)
A pedagógusképzés szerepe a megújulás folyamatában. (Pedagógiai Műhely, 1986. 1.)
Kálvin és a református iskolakultúra. (Pedagógiai Szemle, 1986. 11.)
Fejezetek a debreceni református kollégium történetéből. (Pedagógiai Szemle, 1988. 10.)
A debreceni kollégium regionális iskolakultúrája a XIX. században. (Alföldi Társadalom, 1990. 1.)
Az autonóm törekvések néhány történeti mozzanata a pedagógusképzésben. (Magyar Pedagógia, 1994. 3-4.)
Comenius korának erdélyi iskolakultúrája. (Bibliotheca Comeniana, 1994. 5.)
A magyarországi és az erdélyi protestáns iskolakultúra jelentkezése és kibontakozása. (Erdélyi Tükör, 1996. 1-2.)
A protestáns iskolakultúra és a neveléstörténet-írás. (Confessio, 1996. 2.)
Protestáns iskolakultúránk és a történelem. (Iskolakultúra, 1996. 3.)
Kollégium és tanítóképzés. (Bibliotheca Comeniana, 1997. 6.)
Tehetségek a protestáns iskolakultúrában. (Tehetség [folyóirat], 1999. 1.)
Egyház és iskola. – A püspök tankerületi főigazgató. Adalékok Révész Imre „szerepvállalásához”. (Confessio, 1999. 2.).

Irodalom

Irod. és források: Meghalt Bajkó Mátyás. (Hajdú-Bihari Napló, 1999. szept. 30.)
Brezsnyánszky László: In memoriam Bajkó Mátyás. (Új Pedagógiai Szemle, 2000. 3.)
Brezsnyánszky László: Bajkó Mátyás. (Bibliotheca Comeniana, 2004. 11.)
Ülés és kopjafa Bajkó Mátyás emlékére. (Hajdú-Bihari Napló, 2016. szept. 17.)
Rábai Dániel: A Bajkó Mátyás-emlékkonferenciáról. (Új Pedagógiai Szemle, 2017. 1-2.).

Irod. lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2000. (Bp., 1991–1999)
Pedagógiai lexikon. I–III. köt. Főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván. (Bp., 1997)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2002)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009)

 

neten:

https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/in-memoriam-bajko-matyas (Brezsnyánszky László: in memoriam Bajkó Mátyás)

Megjegyzések

Életrajza néhány adatbázisban összekeverve Bajkó Mátyás (1913. szept. 15. Ditró–1998. dec. 16. Győr) életrajzával! A győri Szent László-emlékérmet távoli rokona, a győri Bajkó Mátyás kapta 1998-ban!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője