Bajáki Ferenc
Bajáki Ferenc

2022. január 17. Hétfő

Bajáki Ferenc

politikus

Születési adatok

1883. május 6.

Kecskemét

Halálozási adatok

1939. március 3.

Butovo-Kommunárka, SZU


Iskola

Négy polgárit végzett, majd épületlakatosi segédlevelet szerzett (1899), berlini tartózkodása idején (1907–1909) kitanulta a csillárkészítő szakmát is.

Életút

Előbb lakatosként, majd különböző kis üzemekben csillárkészítőként (1909–1914), később ismét eredeti szakmájában, a csepeli Weiss Manfréd-féle hadiüzemben dolgozott (1914–1918). Az MSZDP és a Műlakatosok Szakegylete (1899-től), majd a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének tagja (1909-től), utóbbi felügyelő bizottságának is tagja (1912-től). A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége Gyáripari-lakatosok Szakosztályának titkára (1917–1918), a szövetség elnöke (1918), a Bp.-i Munkástanács tagja (1918. nov.-től). A Tanácsköztársaság idején az összes vas- és fémüzemek szociális termelési népbiztosa (1919. ápr. 7.–1919. jún. 24.), majd népbiztosi rangban a négy tagú Népgazdasági Tanács elnökségének tagja (1919. jún. 24.–1919. aug. 1.), egyúttal a Népgazdasági Tanács IX. (Munkaügyi) Főosztályának vezetője és képviselője a Forradalmi Kormányzótanácsban (1919. jún. 29.– 1919. aug. 1.). Az MSZDP és a KMP egyesüléséből létrejött Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja tizenhárom tagú vezetőségének tagja. A Tanácsköztársaság bukása után a népbiztosperben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték (1920), de fogolycsere-akció keretében Szovjet-Oroszországba került (1921. nov.). Az emigrációban Kun Béla csoportjához tartozott, belépett az Orosz Kommunista (Bolsevik) Pártba (1922), a Vasúti Népbiztosság és a Népgazdasági Tanács autógarázsának autólakatosa (1922– 1926), munkanélküli (1926–1927), a Moszkvai Magyar Klub főállású titkára (1927–1928), a moszkvai Elektrozavod nagyüzem munkása (1928–1931), mestere (1931–1935), rokkantnyugdíjasként leszázalékolták (1935). Koholt vádak alapján letartóztatták (1938. febr.), halálra ítélték és kivégezték (1939; a SZU-ban rehabilitálták: 1956).

Emlékezet

Emlékét Csepelen (Bp., XXI. ker.) utca őrzi.

Irodalom

Irod.: Prohászka László: Útvesztők vándora. (Csepel szikrái. Bp., 1970)
Nagy Eta: B. F. (Párttörténeti Közlemények 1973)
Vadász Ferenc: A szociális termelés népbiztosa. B. F.-ről, születésének 100. évfordulóján (Népszabadság 1983. máj. 6.)
Petrák Katalin: B. F. (Pártélet, 1983)
Bölöny József–Hubai László: B. F. (Magyarország kormányai. 1848–2004. Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője