Család

Sz: Baintner János, Hirsch Barbara. Testvére: Baintner Károly (1803–) orvos, Baintner Ferenc (1805–1883) orvos, Baintner Vilmos (1809–), Baintner Vilma (1809–) és Baintner Karolina. F: Permayer Karolina (1828–1905). Fia: Baintner Hugó (1851–1925) jogász, a kassai jogakadémia r. tanára, ill. a kassai főiskola utolsó dékánja és Baintner Arnold főszolgabíró, majd m. kir. pénzügyi titkár. Unokája: Baintner Géza (1892–1980) fizikus, egyetemi docens. 

Iskola

A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1839) és ügyvédi vizsgát tett (1838). Az MTA tagja (l.: 1865. dec. 10.).

Életút

A pesti kir. tábla hites jegyzője (1836–1838), majd több pesti nemesi családnál jogot tanított (1838–1841), a hg. Eszterházi-uradalom kismartoni igazgatóságának jogi előadója, majd titkára, egyúttal az úriszékeken polgári és büntetőügyek referense és ülnöke (1841–1848). A pozsonyi jogakadémián a statisztika és a magánjog (1848–1850), az osztrák magán- és büntetőjog (1850), a váltó- és kereskedelmi jog (1850–1853), a magyar magánjog, a váltó- és kereskedelmi jog r. tanára (1853–1954). A pozsonyi országos főtörvényszék tanácsosa (1854–1861), az úrbéri törvényszék ülnöke és a tanügyi osztály vezetője (1855–1861); egyúttal a pozsonyi jogakadémia igazgatója is (1850–1861). A Helytartótanács tanácsosa (1861–1862), a pesti tudományegyetemen az osztrák jog és a polgári törvénykezési jog ny. r. tanára (1862–1880); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1870–1871). A Hétszemélyes Tábla Büntető Osztályának szavazóbírája (1863–1869). 

Polgári joggal, elsősorban váltó- és kereskedelmi joggal, magyar és osztrák magánjoggal, a bírósági eljárás és a különböző bírósági szervezetek általános kérdéseivel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyar nyelvű jogi felsőoktatás (jogakadémiai és egyetemi) megteremtésében, a magyar nyelvi állam- és jogtudományi szakirodalom kialakításában. 

Emlékezet

Nyugdíjazása után pusztaberki birtokán élt (1880-tól), ott is hunyt el, a helyi Templomkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban).