Bagi Ilona
Bagi Ilona

2024. október 6. Vasárnap

Bagi Ilona

politikus, textilmunkás

Születési adatok

1911. december 25.

Csepel

Halálozási adatok

1933. november 10.

Budapest


Életút

A Magyar Posztógyár (1928–1933), a csepeli Weiss Manfréd Gyár dolgozója (1933). A munkásmozgalom résztvevője, a kommunista ifjúmunkás-mozgalom tagja, a Vörös Segély csepeli összekötője és aktívája (1928-tól). Miközben kommunista röplapokat vitt Csepelre, egy autó elgázolta. Letartóztatták, átszállították a rabkórházba, ahol összeroncsolt lábát amputálni kellett. Az operációba belehalt.

Emlékezet

A II. vh. után a magyar kommunista mozgalomban nagy kultusza alakult ki. Emlékszobrát Goldmann György készítette el (Munkásleány síremléke, bemutatták a Képzőművészek Új Társaságában, 1934. dec.; felállították a Csepeli Temetőben 1935, a nyilasok felrobbantották: 1944). Emléktábláját Csepelen állították fel (Herczeg Klára alkotása, bronz, Bp. XX. ker. Kossuth tér 35.). 1945 után számos iskolát, intézményt neveztek el róla: Bagi Ilona Népi Kollégium 1945–1948; ill. a Pesterzsébeti Leánygimnázium 1948-ban vette fel a nevét (1948–1961: Bagi Ilona Leánygimnázium; 1961–1970: Bagi Ilona Leánygimnázium és Szakközépiskola; 1971–1989: Bagi Ilona Finommechanikai és Műszerészipari Szakközépiskola).

Irodalom

Irod.: Hámori Ottó: A vasbeton szobor. B. I. életregénye. (Bp., 1957).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője