Bacsó Béla

újságíró, író, politikus

Születési adatok

1891. január 6.

Kassa, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

1920. február 17.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1920. február 24.

Budapest

Kerepesi út

Család

Szülei: Bacsó Mátyás (†1923. máj. Kassa) urasági inas, majd Kassa város közműveinek pénzkezelője, Szencsó Mária.

Testvére: Bacsó Mátyás (1893. Kassa–1917) baleset áldozata lett az I. világháborúban. Emlékét Bacsó Béla az Alázatos Johann elesett c. írásában örökítette meg.

Felesége: 1919. jún. 5.–1930. febr. 17.: Simonovánszky Mária (1897. aug. 27. Nyitra) biztosítóintézeti tisztviselő, Simonovánszky Ferenc és Schurmann Ilona leánya.

Iskola

Középiskolai tanulmányait Kassán – a premontrei főgimnáziumban (1901–1904), a kassai községi polgári fiú- és leányiskolában végezte (1904–1907). Tanulmányait a család szegénysége miatt nem folytathatta.

A kassai felsőkereskedelmi iskolában a középső osztály (1916. jún. 7.), majd a felső osztály tantárgyaiból magánvizsgálatot tett (katonai szolgálata idején, külön engedéllyel, 1917).

Életút

A Felsőmagyarország külső (1909–1911) Kassai Napló és a szociáldemokrata Kassai Munkás belmunkatársa (1911–1919), a Népszava belső munkatársa, szerkesztője (1919. nov.–1920. febr.).

Bacsó Béla a szocialista irodalom tehetséges képviselője volt, első kisprózai írásai kassai lapokban jelentek meg; fő műve, A Stefcsik-ház mozaikképek sorozatából álló keretes regény, az első magyar szocialista regény. A Stefcsik-ház valaha gőzmalom volt, a vállalat azonban megbukott, s egy élelmes ember – Stefcsik – megvette a kétemeletes épületet, s azt kőművesmester fiának segítségével lakóháznak rendezte be (hatvan kislakással). A ház aztán lassan munkástanyává alakult át, a regény bemutatta Stefcsik családját és a házban élő munkáscsaládokat, a regény korai szociográfiai írásként értékes leírásokat közölt a századelő munkásvilágáról, a falak közé szorított nyomorsorsokról. A vásár c. egyfelvonásosát a Tanácsköztársaság alatt mutatták be (a Gutenberg-színpadon, 1919. jún. 2.), kézirata elveszett. Elbeszélései halála után jelentek meg.

A fehérterrort leleplező cikkei miatt Somogyi Béla (1868–1920) szerkesztővel együtt az Ostenburg-különítmény tagjai meggyilkolták és holttestüket Dunakeszi határában a Dunába vetették. A Somogyi-Bacsó-gyilkosságot, mint a Horthy-korszak, ill. a fehérterror egyik legjellemzőbb bűncselekményét 1945 után többen feldolgozták.

Emlékezet

A Somogyi–Bacsó-gyilkosság az 1920-as évek közéletében állandóan jelen volt. Beniczky Ödön (1878–1931), aki 1920-ban belügyminiszter volt nemcsak az ügyészség előtt elevenítette fel Horthyra nézve terhelő emlékeit, de azt nyilatkozattá formálva Az Ujságnak is átadta. A lap teljes terjedelmében közölte vallomását (1925. máj. 31.), ám a Belügyminisztérium „kormányzósértés” vádjával betiltotta az újságot, és a lap valamennyi példányát elkoboztatta. (A lap meg is szűnt, 1925. júl. 12-ével Ujság néven indult újra…) A Horthy felelősségét alátámasztó nyilatkozat ennek ellenére széles körben ismertté vált.

A II. világháború után mind Somogyi Béláról, mind Bacsó Béláról számos utcát, iskolát, egyéb közintézményt neveztek el, ezeknek többségét a rendszerváltozáskor nem tartották meg. Budapesten, a Józsefvárosban (VIII. kerület) neveztek el utcát a két mártírról, 1990-ben az utcák visszakapták eredeti elnevezésüket (= Rökk Szilárd utca, ill. Németh utca).

Főbb művei

F. m.: A Stefcsik-ház. Regény. Bíró Mihály borítórajzával. (Bp., Táltos Kiadó, 1918)
Novellák. Az előszót írta Révész Mihály. (Bp., Népszava Kiadó, 1925).

Irodalom

Irod.: források és műveiről: Földi Mihály: Bacsó Béla: A Stefcsik-ház. (Nyugat, 1918. 24.)
Szira Béla: Bacsó Béla: A Stefcsik-ház. (Magyar Kultúra, 1918. 23-24.)
S. I.: Bacsó Béla: A Stefcsik-ház. (Pesti Napló, 1918. okt. 20.)
Gyetvai János: Bacsó Béla: A Stefcsik-ház. (Népszava, 1918. dec. 13.)
Bacsó Béla: Alázatos Johann elesett. [Testvéréről, a balesetben elhunyt Bacsó Mátyásról és katonatársáról, a szintés elesett Alázatos Johannról.] (Népszava, 1920. jan. 2.)
Somogyi Bélát meggyilkolták. (Pesti Napló, 1920. febr. 20.)
Bacsó Béla holttestét kifogták a Dunából. (Világ, 1920. febr. 22.)
Eltemették Bacsó Bélát. (8 Órai Újság–Világ, 1924. febr. 25.)
Tragédia. Elhunyt Bacsó Mátyás. (Népszava, 1923. máj. 20.)
Révész Mihály: Bacsó Béla. A „Magyar Szocialisták” c. cikluból. Vázlat egy írói arcképhez. (Népszava, 1923. dec. 25.)
A Somogyi–Bacsó-gyilkosság ügyében újrafelvételt rendeltek el. Beniczky Ödönt kihallgatta a katonai ügyész. (Pesti Hírlap, 1924. márc. 27.)
Beniczky Ödönt kihallgatták a Somogyi–Bacsó-gyilkosság ügyében. (Reggeli Hírlap, Miskolc, 1924. márc. 27.)
Lusztig Elemér: Látogatás két mártír özvegyénél. [A meggyilkolt Somogyi Béla és Bacsó Béla özvegyeinél.] (Reggeli Hírlap, Miskolc, 1924. dec. 28.)
Fényes László: Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkoltatásának története. 1–7. (Népszava, 1925. febr. 17.–1925. febr. 24.)
Beniczky Ödön nyilatkozata a Somogyi–Bacsó-gyilkosságról. (Az Újság, 1925. máj. 31.)
Juhász Árpád: Harminc éve szólalt meg először a „Sefcsik-ház” hőse. A tragikus sorsú Bacsó Béla írói jubileuma. (Népszava, 1939. ápr. 12.)
Somogyi és Bacsó meggyilkolása. Beniczky ödön volt belügyminiszternek a budapesti I. vegyesdandár-parancsnokság ügyészénél tett leleplező vallomása a gyilkosságról. (Tiszántúli Népszava, 1945. jún. 3.)
Borváró Zoltán: Nyolcvan éve született Bacsó Béla. Az utolsó riport. [B. B.: A vízbenlakók. Népszava, 1920. febr. 20. – halála után jelent meg.] (Magyar Hírlap, 1971. jan. 6.)
Jász Dezső: Bacsó Béla szüleinél. [A cikk eredetileg a Kassai Munkásban jelent meg 1920-ban.] (Népszabadság, 1996. aug. 24.).

Irod.: feldolgozások: Pogány József: A fehér terror Magyarországon. (Wien, Arbeiter-Buchhandlung, 1920)
Karsai Elek–Pamlényi Ervin: A fehér terror. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., Művelt Nép, 1952)
Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon. (Bp., 1962)
Pintér István–Szabó László: Hogyan gyilkolták meg Somogyi Bélát és Bacsó Bélát? 1–4. (Lobogó, 1964. 49.–1965. 1.)
Szíj Rezső: A Táltos könyvkiadóról. [A kiadó adta ki a Stefcsik-házat, az első szocialista regényt.] (Magyar Könyvszemle, 1969. 1-4.)
Gergely Ernő–Schönwald Pál: A Somogyi–Bacsó gyilkosság magyarországi és nemzetközi hatása. (A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1977–1978. Bp., 1979)
Gergely Ernő–Schönwald Pál: A Somogyi–Bacsó gyilkosság. (Népszerű történelem. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1978)
Kenessei András: A nyomozást abbahagyni! A Somogyi–Bacsó ügy. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1981)
Szinai Miklós: Ki lesz a kormányzó? A Somogyi–Bacsó gyilkosság háttere. (Népszerű történelem. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1988)
Romsics Ignác: Horthy-képeink. (Mozgó Világ, 2007. 10.)
Csunderlik Péter: Száz éve gyilkolták meg Somogyi Bélát és Bacsó Bélát. (Népszava, 2020. febr. 15.)
Bodó Béla: A fehérterror. Monográfia. (Bp., Napvilág Kiadó, 2022).

Irod.: lexikonok: Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. (Bp., 1928)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RQY-3RV?i=459&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AKHHS-VFX (Bacsó Béla születési anyakönyve, 1891)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1WQ-C4Q?i=286&wc=92QY-BZ3%3A40678301%2C51865101%2C51168101%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 (Bacsó Béla és Simonovánszky Mária házassági anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DWP9-34K?i=461&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQLLC-SHKG (Bacsó Béla halotti anyakönyve, 1920)

https://www.archivnet.hu/a-somogyi-bacso-gyilkossag (Marosi Tibor: A Somogyi–Bacsó-gyilkosság, 2021)

Megjegyzések

1. Anyakönyvi adata szerint jan. 6-án született.

2. Halálának helyszíne: Újpesti terület, Dunapart.

3. Fő művének címe a könyvészetekkel ellentében: A Stefcsik-ház (és nem A Sefcsik-ház)!