Bácskai Veronika
történész
Névváltozatok
Bácskai Vera; 1946-ig Burger Veronika
Születési adatok
1930. május 1.
Budapest
Halálozási adatok
2018. január 19.
Budapest
Temetési adatok
2018. február 15.
Budapest
Rákoskeresztúr (hamvasztás utáni búcsúztatás)
Család
Dédszülei, anyai: Wohl József, Schön Emma; Spitzer József, Schön Terézia.
Nagyszülei: Burger Vilmos, Rothman Rozália; Wohl Károly (1874–1951. máj. 13. Bp.) államvasúti felügyelő, Spitzer Erzsébet (= Spitzer Elza, 1880–1946. okt. 15. Bp.).
Szülei: Burger Dénes (1893. szept. 10. Ungvár–1962. dec. 20. Bp.) ügyvéd, Wohl Ibolya (1902. aug. 8. Dombóvár, Tolna vm.–1993. Bp.).
Testvére: Bácskai Tamás (1925. máj. 30.–2007. nov. 22. Temetés: 2007. dec. 21. Fiumei út, hamvasztás, szóróparcella) közgazdász, kandidátus, egyetemi tanár.
Férje:
1. Tardos Márton (1928. dec. 22. Bp.–2006. jún. 2. Bp.) közgazdász. Elvált.
2. Táncos Gábor (= Tánczos Gábor, 1928. ápr. 2. Bp.–1979. dec. 6. Bp.) szociológus, a Petőfi Kör titkára.
Gyermeke, leánya: Táncos Éva.
Iskola
A budapesti V. kerületi (lipótvárosi) Ráskai Lea Leánygimnáziumban éretts. (1948), tanulmányai idején az országos középiskolai tanulmányi versenyen a 3. helyen végzett (történelem tantárgyból Berend Iván és Ránki György mögött!, 1948).
A Leningrádi Egyetem Történettudományi Karán végzett (1953), a történettudományok kandidátusa (1963), doktora (1982).
Életút
Az ELTE Történettudományi Kar Egyetemes Történeti Tanszéke tanársegéde (1953–1954), az MTA–TMB-n Gyóni Mátyás, majd halála után Makkay László aspiránsa (1954–1957).
A Fővárosi Levéltár levéltárosa, főlevéltárosa (1959–1976), a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Várostörténeti Osztályának főmuzeológusa (1976–1984), az ELTE Szláv Filológiai Tanszék–MTA Közép- és Kelet-európai Kutatócsoport tud. tanácsadója (1984–1991). Az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéke meghívott alapító egy. tanára (1991. júl. 1.–2000. aug. 31.) és az első magyar Társadalomtörténeti Doktori Iskola alapító professzora is (1993-tól).
A forradalmat megelőző hónapokban Nagy Imre szűkebb köréhez tartozott, a forradalom bukása után, családjával együtt a jugoszláv követségen kért menedéket (1956. nov. 4.), majd a Nagy Imre-csoport tagjaként ő is Romániában tartózkodott (1956–1958).
Tudományos pályafutásának kezdetén középkori és kora újkori magyar történettel foglalkozott, szakdolgozatát Dózsa Györgyről írta, ezt továbbfejlesztve írta meg első tudományos könyvét, ám ez nem jelent meg. Időközben érdeklődése a magyarországi város- és mezővárosi fejlődés kérdései, elsősorban a várostörténet felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el Pest város 18. századi társadalom- és gazdaságtörténetének kutatásában, a társadalmi változások várostörténeti jelentőségének, valamint a korabeli mezővárosi és szabad királyi városi közigazgatás-történet feltárásában, továbbá egyes városokban jelentős szerepet játszó polgárcsaládok mikrotörténeti vizsgálatában. Forráskiadói tevékenysége is értékes, számos népszerűsítő könyv és tanulmány szerzője és szerkesztője.
Elismertség
A TDDSZ alapító tagja, az országos választmány tagja.
Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja, a Várostörténeti Munkabizottság elnöke. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület elnöke. A Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja.
Az Európai Várostörténészek Egyesülete elnöke (1994–1996).
Elismerés
Szocialista Kultúráért Érdemérem (1966), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat, 2003).
Szerkesztés
A Századok és az Acta Historica c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: önálló művei: A mezővárosi fejlődés kérdései a XV. században. Kand. értek. (Bp., 1962)
Magyar mezővárosok a XV. században. (Értekezések a történettudomány köréből. Új sorozat. 37. Bp., 1965)
Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Doktori értek. (Bp., 1982)
Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Monográfia. Nagy Lajossal. (Bp., Akadémiai, 1984)
Városok és városi társadalom Magyarországon a 19. század elején. Monográfia. Térképmelléklettel. (Bp., Akadémiai, 1988
angolul: Towns and Urban Society in Early Nineteenth Century. Bp., 1989)
A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. (Mikrotörténelem. Bp., 1989)
Gyula gazdasága és társadalma a 15–16. században. (Gyulai füzetek. 3. Gyula, 1991)
Budapest története a kezdetektől 1945-ig. Gyáni Gáborral és Kubinyi Andrással. (Várostörténeti tanulmányok. Budapest Főváros Levéltára kiadványa. Bp., 1999
2. kiad. 2000)
Ferencváros. B. V. kézirata alapján összeáll. Hídvégi Violetta. (Budapest Főváros Levéltára kiadványa. Bp., 2000)
Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Monográfia. (Osiris Könyvtár. Történelem. Bp., 2002)
Városok és polgárok Magyarországon. I–II. köt. (Várostörténeti tanulmányok. Budapest Főváros Levéltára kiadványa. Bp., 2007).
F. m.: szerk.: A területi állami levéltárakban őrzött feudáliskori összeírások jegyzéke. I–III. köt. Szerk. Muzsnai Lászlónéval. (Levéltári jegyzékek. 2. Bp., 1965–1969)
Testületek – céhek és ipartársulatok – egyházi szervek, családok, személyek, gyűjtemények. Szerk. Bónis Györggyel és Felhő Ibolyával. (Levéltári alapleltárak. 2. Bp., 1969)
Források Budapest múltjából. I. köt. Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez. 1686–1873. Szerk. (Budapest Főváros Levéltárának forráskiadványai. 1. Bp., 1971)
Pest város topográfiai mutatója. I. köt. Belváros, Lipótváros. Összeáll. (Bp., 1975)
Dőry Franciscus: Decreta Regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungarns. 1301–1467. Szerk., jegyz. Bónis Györggyel. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. Forráskiadványok. Bp., 1976)
Pest város topográfiai mutatója. 2. Terézváros. 1–2. Összeáll. (Bp., 1982)
Széchenyi pesti tervei. Vál., sajtó alá rend., a szöveget gondozta, az utószót írta Nagy Lajossal. (Magyar Levelestár. Bp., 1985)
Bürgertum und bürgerliche Entwicklung in Mittel- und Osteuropa. I–II. köt. Szerk. (Studia Historiae Europae Medio-Orientalis. Bp., 1986)
Vienna–Budapest. Studies in Urban Society. Szerk. (History and Society in Central Europe. A Hajnal István Kör kiadványa. Bp., 1991)
Család, háztartás, társadalom a 19. század elején. Szerk. (Történeti statisztikai füzetek. 11. Bp., 1992)
Benda Gyula: Társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Gyurgyák Jánossal és Kövér Györggyel. (Bp., Osiris, 2006).
F. m.: könyvfejezetei: Társadalmi mobilitás Pesten a XVIII. században. A pesti Belváros háztulajdonosainak mobilitása. 1733–1820. (Történeti Statisztikai Évkönyv 1965/66. Szerk. Dányi Dezső. Bp., 1968)
A mezővárosi önkormányzat a XV. században és a XVI. század elején. (Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk. Bónis György és Degré Alajos. Bp., 1971)
Győr társadalmi összetétele a XVIII. században. (Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László. Győr, 1971)
Pénz- és áruhitel Pesten, a XVIII. század második felében. (Tanulmányok Budapest múltjából. 18. Bp., 1971)
Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban a választók és a megválasztottak összetétele alapján. (Tanulmányok Budapest múltjából. 19. Bp., 1972)
A város és társadalma a XVIII. században. 1720–1828. (Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975)
Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján. 1735–1830. (Tanulmányok Budapest múltjából. 21. Bp., 1979)
A 19. század eleji magyarországi városok típusainak meghatározása cluster analízis alkalmazásával. (Történeti statisztikai tanulmányok. Bp., 1986)
Társadalmi változások Pesten, az 1830-as–1840-es években. (Fejezetek Budapest múltjából 5. Pest-budai árvíz, 1838. Szerk. Faragó Tamás. Bp., 1988)
Die Pester Grosskaufleute. (Bürgertum in der Habsburger Monarchie. Wien–Köln, 1990)
Jewish Wholesale Merchants in Pest in the First Half of the Nineteenth Century. (Jews in the Hungarian Economy. 1760–1945. Studies Dedicated to Moshe Carmilly-Weinberger on His Eigthieth Birthday. Szerk. Silber, Michael K. Jerusalem, 1992)
Nagykereskedők Pesten a XIX. század első felében. (Az úri Magyarország. Társadalomszerkezet és rétegrajzok a kiegyezéstől a II. világháborúig. Összeáll. Léderer Pál. Bp., 1993)
Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a 19. század első felében. (Zalai Gyűjtemény. 34. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 1993)
A polgári vagyon nagysága és szerkezete a XIX. század első felében. (Győri tanulmányok. Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára. Szerk. Cziglényi László. Győr, 1993)
Desztalinizáció, forradalom és megtorlás. (Értelmiség – közélet – hatalom. 1955–1995. Közéleti és tudományos konferencia a Kossuth Klubban. 1995. márc. 25–26. Szerk. Bánki Erika. Bp., 1995)
A beilleszkedés nehézségei. Egy iparos család életének viszontagságai Pesten, a XIX. század elején. (A pesti polgár. Tanulmányok Vörös Károly emlékére. Szerk. Gyáni Gábor és Pajkossy Gábor. Debrecen, 1999)
Városfejlődés és városhálózat Magyarországon, a 19. században. (Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára. Szerk. Angi János és Barta János. Debrecen, 2000)
A polgári nevelés árnyoldalai. (Ünnep – hétköznap – emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. aug. 24–26. Szerk. Pásztor Cecília. Salgótarján, 2002)
A várostörténet újabb dilemmái. (Várostörténet, helytörténet. Elmélet és módszertan. Tanulmányok Pécs történetéből. 14. Pécs, 2003)
Piackörzetek és piacközpontok Észak-Dunántúlon a 19. század első felében. (Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László és Tilcsik György. Szombathely, 2003)
Havel Lipót. (Sokszínű kapitalizmus. Pályaképek a magyar tőkés fejlődés aranykorából. Szerk. Sebők Marcel. Bp., 2004)
Az európai várostörténet-írás főbb irányzatai és mai helyzete. (Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel. Szerk. Czoch Gábor, Kocsis Aranka, Tóth Árpád. A szlovák nyelvű tanulmányokat ford. Szabómihály Gizella. Pozsony, 2005)
A régi polgárságról. (Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Kövér György. Bp., 2006)
Néhány gondolat a városhierarchia dualizmuskori átalakulásáról. (Kárpát-medence. Települések, tájak, régiók, térstruktúrák. Szerk. Győri Róbert és Hajdú Zoltán. Pécs, 2006)
Bérkaszárnyából bérház. (Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László. tiszteletére. Szerk. Horváth J. András. A Nógrád Megyei Levéltár kiadványa. Bp.–Salgótarján, 2008)
Egy pesti kereskedőcsalád mindennapjai a 19. század elején, a gyámi számadások tükrében. (Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Szerk. Oborni Teréz és Á. Varga László. Eger, 2008)
„Rendhagyó” görög pálya: a Manno család története. (Családok és életutak. A felhalmozás míve. Történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. A magyarországi történeti demográfiai kutatás első korszaka. Bp., 2009)
Szombathely népessége a 18. században. (Szám- és betűvetés. Tanulmányok Faragó Tamás tiszteletére. Szerk. Őri Péter. Bp., 2014)
Hat – hét – nemzedék. A Manno család története. Szerk. F. Toma Katalin és Horváth J. András. A bevezető tanulmányt írta B. V. (Budapest történetének forrásai 12. Bp., 2015).
F. m.: tanulmányai: A Rózsavölgyi és Társa Zeneműkereskedés iratainak rendezése. (Levéltári Szemle, 1962. 2.)
A mezőgazdaság, a parasztság és a forradalmi mozgalom történetének kérdései Oroszországban. (Agrártörténeti Szemle, 1963. 3.)
A parasztság és a honvédelem 1514-ben. (Történelmi Szemle, 1963. 1.)
Mezőgazdasági árutermelés és árucsere a mezővárosokban a XV. században. (Agrártörténeti Szemle, 1964. 1-2.)
Határperek Pest és Palota között a XVIII. században. (A Rákospalotai Múzeum Évkönyve, 1966)
A gyulai uradalom mezővárosai a XVI. században. (Agrártörténeti Szemle, 1967. 3-4.)
Magyar vonatkozású levéltári anyag Angliában és Belgiumban. Hungarica-gyűjtő tanulmányutam eredményeiről. (Levéltári Szemle, 1969. 2.)
Fehérvár fejlődése a XVIII. században és a XIX. század elején. (Fejér megyei történeti évkönyv, 1974)
Piackörzetek a XIX. század eleji Magyarországon. Nagy Lajossal. (Ethnographia, 1978)
Matematikai módszerek alkalmazási lehetőségei a történettudományban. A faktoranalízis alkalmazása Magyarország 19. század eleji piacközpontjainak vizsgálatánál. (Történelmi Szemle, 1979. 2.)
Market Areas, Market Centres and Towns in Hungary in 1828. Nagy Lajossal. (Acta Historica, 1980. 1-2.)
Új irányok a közép-kelet-európai várostörténeti kutatásban. (Korunk Évkönyv, 1980)
Adalékok az 1840-es évek gabonakereskedelmének történetéhez. (Agrártörténeti Szemle, 1986. 1-2.)
Nagykereskedők Pesten a 19. század első felében. (Közgazdasági Szemle, 1988. 3.)
A magyarországi városkutatás helyzete és feladatai. (Debreceni Szemle, 1993. 1.)
A mezővárosok történetének módszertani kérdései Nyíregyháza történetének alapján. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1993. 4.)
Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére. (Budapesti Negyed, 1993. 2.)
A pesti zsidóság a 19. század első felében. (Budapesti Negyed, 1995. 2.)
„Karrier-migránsok.” A pesti és a budai kézművesinasok összetétele. (Fons, 1996. 3.)
Polgárok hagyomány és modernség között. (Századok, 1998. 2.)
A régi városi polgár élete. (Rubicon, 1998. 7.)
„Csak saját erőmre és teljesítményemre utalva.” A self-made man-ek világa. (Aetas, 2001. 3.)
Bevándorlás és befogadás a dunántúli városokban a 19. század első felében. A bevándorlók esélyei a polgárjog elnyerésére. (Korall, 2003. 11-12.)
Vas megye várostörténeti munkáinak módszertani kérdései. (Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 2003)
Elkülönülés és közeledés. A nyugat-dunántúli városi elitek átalakulása a 18–19. században. (Soproni Szemle, 2008. 2.)
Vadászat férjre és hozományra. Jelenetek egy házasságból. (Korall, 2008. 32.)
Egy jómódú pesti polgárcsalád lakásviszonyainak stációi. – Egy úriház és lakói Pesten. (Házak, lakások, emberek. Szerk. is. Budapesti Negyed, 2009. 1.)
Hitelviszonyok Pesten és Budán a 19. század első felében. (Aetas, 2010. 2.)
Öt nemzedék. A Manno család története. Életút-értelmezések. (Korall, 2011. 44.)
A magyar várostörténet-írás a 21. század elején. (Szabolcs-szatmár-beregi levéltári évkönyv, 2011)
A hitelszűke évei. (Aetas, 2014. 4.)
Egy kalandor gyáros és egy spekuláló tőkepénzes esete. Lichtl Károly és Kappel Frigyes. (Korall, 2015. 61.).
F. m.: népszerű írásai: Dózsa György. (Élet és Tudomány, 1954. 18.)
Magyar mezővárosok. (Élet és Tudomány, 1962. 47.)
Az 1514. évi parasztháború. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1964)
Régi pesti házak – régi pesti lakások. (Élet és Tudomány, 1964. 44.)
Husz. János. (Élet és Tudomány, 1965. 27.)
Irinyi János. (Élet és Tudomány, 1967. 25.)
„Túlnépesedési gondok” a XVIII. századi Pesten. (Budapest [folyóirat], 1967. 8.)
Az 1838. évi árvíz. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1968)
A követ jelentette. Angol diplomáciai iratok. 1860–1861. (Magyarország [hetilap], 1969. márc. 2.)
A mezővárosok kialakulásának történeti folyamata. (Városépítés, 1971. 3.)
„Szellemét a tűz nem égeté meg…” [Dózsa Györgyről.] (Új Írás, 1972. 6.)
Pest társadalma 1848-ban. (Élet és Tudomány, 1973. 1.)
Mitől vált várossá a város? (Élet és Tudomány, 1983. 30.)
Az ipari forradalom küszöbén: Bécs, Prága és Budapest példája. (Világosság, 1985. 2.)
Széchenyi, Pest-Buda szépítője. (História, 1985. 2.)
Egy főváros rendhagyó születése. Pest-Budáról. (Rubicon, 1993)
„…a királyi városok által palléroztatnak az országok…” (Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, 2006)
A görög kereskedők szerepe a főváros polgárosodásában. (Barátság, 2006. 2.)
Polgári vagyon, polgári tőke a 19. század első felében. (Rubicon, 2010. 8.).
Irodalom
Irod. és források: Diákok őszinte kritikája a középosztályról és önmagukról. [Bácskai Veráról, a Ráskai Lea Gimnázium tanulójáról.] (Népszava, 1946. dec. 20.)
Beszélgetés a fizikussal, a történésszel és a közgazdásszal, akik elindulnak a Szovjetunióba. [Bácskai Vera ösztöndíjasról.] (Szabadság, 1948. okt. 1.)
Levél Leningrádból. (Új Világ, 1950. febr. 10.)
Csató István: Ólomszárnyak, üvegkalicka. Ifjú történészeink gondjairól, vágyairól. [Bácskai Vera első, meg nem jelent Dózsa-könyvéről.] (Szabad Ifjúság, 1956. máj. 20.)
Hajdú Éva: História pillanatképekben. Beszélgetés a helytörténetről. (Magyar Nemzet, 1976. dec. 12.)
Szilágyi Sándor: Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy koncepciós pert fognak összehozni. Beszélő-beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal. (Beszélő, 1988. 2.)
Ember Judit: Menedékjog. 1956. (Bp., 1989)
Arató Lajos: A nagyhatalmak játékszerei voltunk… Bácskai Vera Jaltáról, 1956-ról és napjaink korkérdéseiről. (Zalai Hírlap, 1991. febr. 9.)
Németh Ferenc: Zsidó kereskedő szerepe a magyar polgárosodásban. Beszélgetés Bácskai Vera gazdaságtörténésszel. (Szombat, 1991. 3.)
Tóth Árpád: Interjú Bácska Verával. (Sic itur ad astra, 1991)
Táncos Gábor-emlékkönyv. Szerk. Ember Mária és Hegedűs B. András. (Bp., 1997)
Keszei András: „Én kíváncsi történész vagyok.” Interjú Bácskai Verával. (Korall, 2000. 1.)
Gyáni Gábor: In memoriam Bácskai Vera. (Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, 2018)
In memoriam Bácskai Vera. (Korall, 2018. 71.)
Kövér György: In memoriam Bácskai Vera. (Századok, 2018. 2.).
Irod.: műveiről: Beszámolók Bartha Antal, Bácskai Vera, Merényi László és Petrák Katalin kandidátusi disszertációinak vitájáról. (Századok, 1965)
Gecsényi Lajos: B. V.: Magyar mezővárosok a XV. században. (Agrártörténeti Szemle, 1966. 4.)
Maksay Ferenc: B. V.: Magyar mezővárosok a XV. században. (Századok, 1968)
Erdmann Gyula: B. V.–Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. (Békési Élet, 1985. 4.)
Sibinger János: Városok és piacok. Beszélgetés Bácskai Vera történésszel. (Vas Népe, 1986. máj. 12.)
Dankó Imre: B. V.–Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. (Ethnographia, 1987)
Kovács Zoltán: B. V.–Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. (Földrajzi Értesítő, 1987)
Kövér György: B. V.: A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. (BUKSZ – Budapesti Könyvszemle, 1989. 1.)
Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok. (Századvég, 1997. 4.)
Buskó Tibor László: B. V.–Gyáni Gábor–Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig. (Korall, 2001. 3-4.)
Sonkoly Gábor: B. V.: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. (Korall, 2003. 11-12.). Bakonyi Péter: A magyar városfejlődés tendenciáiról. B. V.: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. (Jogtörténeti Szemle, 2004. 4.)
Tóth Árpád: B. V.: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. (Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, 2006)
Czoch Gábor: B. V.: Városok és polgárok Magyarországon. I–II. köt. (Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, 2009)
Sonkoly Gábor: B. V.: Városok és polgárok Magyarországon. I–II. köt. (Korall, 2009. 35.).
Irod.: emlékkötetek: Vera – nem csak – a városban. Tanulmányok a 65 éves B. V. tiszteletére. Szerk. Á. Varga László. (Debrecen, 1995)
A mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Szerk. Bódy Zsombor, Mátay Melinda, Tóth Árpád. (Bp., 2000)
A város és társadalma. Tanulmányok B. V. tiszteletére. Szerk. H. Németh István, Szívós Erika, Tóth Árpád. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2010. évi, Kőszegen megrendezett konferenciájának kötete. (Bp., 2011).
Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBS-1QB9 (Wohl Ibolya születési anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRQQ-3Y7?i=114&cc=1452460 (Dr. Burger Dénes és Wohl Ibolya házassági anyakönyve, 1923)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VW-XD7?i=142&cc=1452460 (Wohl Károlyné Spitzer Erzsébet halotti anyakönyve, 1946)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XCSS-YBK?i=76&cc=1452460 (Wohl Károly halotti anyakönyve, 1951)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTC1-P8?i=290&wc=92QN-166%3A40678301%2C54933001%2C1077298503&cc=1452460 (Dr. Burger Dénes halotti anyakönyve, 1962)
https://bparchiv.hu/hirek/elhunyt-bacskai-vera (Elhunyt Bácskai Vera, 2018)
https://www.btk.elte.hu/content/elhunyt-bacskai-vera.t.2613 (Elhunyt Bácskai Vera, 2018)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2022
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)