Bácskai Tamás
közgazdász
Névváltozatok
1945-ig Burger Tamás
Születési adatok
1925. május 30.
Budapest
Halálozási adatok
2007. november 22.
Budapest
Temetési adatok
2007. december 21.
Budapest
Fiumei út (szóróparcella)
Család
Dédszülei, anyai: Wohl József, Schön Emma; Spitzer József, Schön Terézia.
Nagyszülei: Burger Vilmos, Rothman Rozália; Wohl Károly (1874–1951. máj. 13. Bp.) államvasúti felügyelő, Spitzer Erzsébet (= Spitzer Elza, 1880–1946. okt. 15. Bp.).
Szülei: Burger Dénes (1893. szept. 10. Ungvár–1962. dec. 20. Bp.) ügyvéd, Wohl Ibolya (1902. aug. 8. Dombóvár, Tolna vm.–1993. Bp.).
Testvére: Bácskai Veronika (1930. máj. 1. Bp.–2018. jan. 19. Bp.) történész, egyetemi tanár, az MTA doktora.
Felesége:
1. 1947–1948: Gál Éva (1928. márc. 12. Bp.) történész, levéltáros, kandidátus. Elvált.
Gál Éva 2. férje: Litván György (1929. febr. 19. Bp.–2006. nov. 8. Bp.) történész.
2. 1949– Bárkány Júlia általános iskolai tanár. Gyermekei, leánya: Markó Béláné Bácskai Anna (1952. okt. 20.) orosz–német szakos középiskolai tanár és Bácskai Julianna (1957. ápr. 8.).
Iskola
A budapesti V. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1943), gimnáziumi osztálytársa volt Aczél János (= Aczél, John [1924–2020]) matematikus, az MTA külső tagja.
A Színművészeti Akadémia hallgatója (1945–1947), kéthónapos pártiskolát végzett (1948).
Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1959), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1973).
Életút
A MADISZ kulturális előadója (1945), a Szikra Könyvkiadó munkatársa (1946–1947), a Jóvátételi Hivatal orosz nyelvű kereskedelmi levelezője és tolmácsa (1947–1948). A Gazdasági Főtanács Sajtóosztályának vezetője (1948–1949), a Külügyminisztérium Politikai Főosztályának szovjet referense (1949), a Pénzügyminisztérium (PM) munkatársa, miniszteri titkára (1949–1950).
A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Pénzügyi Tanszéke egy. adjunktusa (1950–1958), egy. docense (1958–1985), egy. tanára (1985–1995) és a Tanszék vezetője (1984–1995). A Béke Világtanács titkára (1962–1968), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tanácsadója (1968. ápr. 1.–1968. szept. 1.), az MNB Közgazdasági Főosztályának mb. vezetője (1968. szept. 1.–1968. dec. 31.), vezetője (1969. jan. 1-jétől), egyúttal az MNB ügyvezető igazgatója (1972. jún. 15.–1984), majd ismét az elnök tanácsadója (1990–1995).
A Nemzetközi Bankárképző Intézet oktatási igazgatója (1988–1992). Az Indiana Egyetem (1988) és a St. Gallen-i Főiskola (Svájc) vendégprofesszora (1990).
Bácskai Tamás színésznek és rendezőnek készült, a Vajda János Társaság színházi kollégiumában ismerkedett meg Jákó Pállal és Major Tamással, illetve került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal. Az ország megszállása után deportálták: Ács községnél (Komárom vm.) megszökött, és a szovjet csapatok bevonulásáig elrejtőzött. Főiskolai hallgatóként kisebb darabokban szerepelt és néhány szovjet regényt is tolmácsolt, majd érdeklődése a gazdaságpolitikai kérdések felé fordult.
Pénzügypolitikával, a pénzügyi rendszer fejlődésével foglalkozott, a legismertebb magyarországi reformközgazdászok közé tartozott. Elsők között tárta fel a hazai pénzügyi politika ellentmondásait, bírálta az állam monetáris restrikciós politikáját és a jegybank inflációs stratégiáját. A rendszerváltás éveiben új jogállású jegybankot sürgetett, amely képes a saját eszközeivel gátat szabni a kormány túlköltekezésének, ezzel elsők között vetette fel a Magyar Nemzeti Banknak a kormánytól való függetlenségét – úgy vélte, hogy az MNB-nek a parlament alá kell tartoznia, és évenként az országgyűlésnek kell beszámolnia. Pénzreformot, tartós, értékálló, konvertibilis magyar valutát sürgetett, ill. elsők között szállt síkra az euró magyarországi bevezetéséért. Számos népszerű közgazdasági és gazdaságtörténeti tanulmányt is írt és több gazdasági, és pénzügyi ismeretterjesztő kézikönyvet, lexikont szerkesztett.
Újabb kutatások szerint együttműködött a titkosszolgálatokkal (1956. nov. 29. és 1961. aug. 16. között, ügynöki jelentései halála előtt néhány évvel váltak ismertté és kutathatóvá).
Elismertség
Az MTA Pénzügytani Bizottsága tagja.
A TIT budapesti szervezete közgazdasági szakosztályának elnöke, a Magyar Tőzsdealapítvány Bizottság elnöke (1988-tól).
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) kuratóriumának alapító elnöke (1994–1996).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munka Érdemrend (ezüst, 1966 és 1972), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat, 1999).
A Magyar Közgazdasági Társaság jubileumi aranyérme (1995) és Közgazdász Díja (életművéért, 2000), Popovics Sándor-díj (elsők között, 1993).
Szerkesztés
A Pénzügyi Szemle szerkesztője (1952–1958), az Acta Oeconomica (1992–1997) és a Hitelintézeti Szemle szerkesztőbizottságának tagja (2001–2005). A Figyelő szerkesztőbizottságának elnöke (1997–2007).
Az Élet és Tudomány és a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: önálló művei és könyvfejezetei: A kormányprogram végrehajtásának hatása a pénzforgalomra. (Gazdasági életünk egyes kérdései. Bp., 1954)
A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség törvénye. (Az MKKE Évkönyve, 1955)
Az adózás alapkérdései. Többekkel. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1959)
A tőkés valutaválság: háttere, kiútja és kihatásai. (A Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági Főosztálya Közleményei. 30. Bp., 1971)
Gazdaságpolitika. (A Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági Főosztálya Közleményei. 34. Bp., 1972)
Pénzáru és pénzérték a jelenlegi kapitalizmusban. Részben kand. értek. is. (A Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági Főosztálya Közleményei. 35. Bp., 1972)
Reform of the Economic Mechanism in Hungary. Development. 1968–1971. Szerk. Gadó Ottó. Írta. Többekkel. (Bp., 1972)
A pénz. Huszti Ernővel és Simon Péternével. (Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára. Bp., 1974)
A pénz. (A mi világunk. 31. Bp., 1976)
A gazdasági kockázat és mérésének módszerei. Többekkel. (Korszerű matematikai ismeretek gazdasági szakemberek számára. 4. Bp., Közgazdasági és Jogi, 1976
oroszul: Moszkva, 1979)
Struktur des Bankwesens in Ungarn. Monográfia. Fogaras Istvánnal. (Struktur ausländischer Bankensysteme. 15. Frankfurt am Main, 1980)
Az áru- és pénzviszonyok állapota, fejlesztése és kísérő jelenségei Magyarországon. Várhegyi Évával. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1984)
Értékpapírok és értékpapírpiacok. Többekkel. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1989
2. jav. kiad. 1991)
A drágaságról. A századforduló vitái és állásfoglalásai. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Bánfi Tamással. (Tőzsdeelméleti tanulmányok. 5. A Magyar Tőzsdealapítvány kiadványa. Bp., 1990)
Hogyan gazdálkodjunk a tőkénkkel? (Vállalkozói ABC. Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda kiadványa. Bp., 1991)
Euróország és Magyarország. Az euró bevezetésének hatása a pénzpiacokra és Magyarországra. (Európai Uniós Füzetek. A Magyar Posta kiadványa. Bp., 1999)
A pénz a kaori kagylótól az euróig. Huszti Ernővel és Simon Péternével. (2. bőv. és átd. kiad. Bp., 2003).
F. m.: jegyzetei, tankönyvei: Pénzügytan. A magyar devizagazdálkodás szervezete. Jegyzet. (Bp., 1952)
Költségvetési és adórendszer. Az MKKE jegyzete. (Bp., 1952)
Hitel a szocializmusban. Az MDP Pártfőiskola jegyzete. (Bp., 1953)
A pénz a szocializmusban. Jegyzet. (Bp., 1955)
Költségvetés és adórendszer. 1–6. füz. Az MKKE jegyzete. (Bp., 1955–1956)
A belkereskedelem pénzügyei. Tankönyv. Szerk. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1956)
Pénzügyi alapismeretek. Tankönyv. Szerk. (Bp., 1956
2. kiad. 1958)
Költségvetés és vállalati finanszírozás. Az MKKE jegyzete. (Bp., 1957–1958)
A szocializmus politikai gazdaságtana. Egy. és főisk. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1958)
Pénzügygazdaságtan. 1–4. füz. Az MKKE jegyzete. (Bp., 1958)
A pénz, a költségvetés, a hitel és a pénzforgalom a szocializmusban. (Bp., Kossuth, 1959)
Költségvetés és ágazati pénzügyek. Az MKKE jegyzete. (Bp., 1959 és utánnyomások 1960-tól)
Pénzügyek elmélete. Dobrovits Ivánnal és Hagelmayer Istvánnal. Az MKKE jegyzete. (Bp., 1959 és utánnyomások 1960-tól)
Szocialista pénzügyi és hitelrendszer. Dobrovits Ivánnal és Riesz Miklóssal. Az MKKE jegyzete. (Bp., 1959 és utánnyomások 1960-tól)
A pénz értékének alakulása a kapitalizmusban és a szocializmusban. (Bp., Kossuth, 1961)
A nyereségrészesedés szerepe az anyagi érdekeltség rendszerében. (Bp., Kossuth, 1961)
A vállalatok bank- és hitelügyletei. A Magyar Jogász Szövetség vállalati jogtanácsosi tanfolyamának jegyzete. (Bp., 1982–1983)
Devizagazdálkodás Egy. tankönyv. Bánfi Tamással és Hagelmayer Istvánnal. (Bp., Aula, 1990)
Pénzügytan. Egy. tankönyv. Baka Istvánnéval és Bánfi Tamással. (Bp., Aula, 1992
2. kiad. 1993).
F. m.: szerk.: Boldirjev, Borisz Grigorjevics: Pénzügyek az európai népi demokráciákban. Sajtó alá rend. B. T. Ford. Kleszki István és Takács Ferenc. (A Pénzügyminisztérium kiadványa. Bp., 1952)
Pénzügyi fogalomtár. Szerk. Brüll Máriával és Ligeti Sándorral. Az előszót írta Medgyessy Péter. (Interinvest kisenciklopédia. 1. Bp., 1986)
Pénzügyi és kereskedelmi enciklopédia. Főszerk. (Bp., Novotrade, 1988)
Ötnyelvű pénzügyi értelmező szótár. Szerk. Többekkel. (Bp., Novotrade, 1990)
A Magyar Nemzeti Bank története. II. köt. Az önálló jegybank. 1924–1948. Szerk. (Bp., 1993)
Bankról, pénzről, tőzsdéről. Válogatott előadások a Bankárképzőben. Szerk. Többekkel. (A Bankárképző kiadványa. Bp., 1998)
Rabár Ferenc: A kötéltáncos magányossága. Vál. írások. R. F. műveinek bibliográfiájával. Szerk., az előszót írta B. T., sajtó alá rend. Juhász Angéla. (Bp., Osiris, 2002).
F. m.: ford.: Versigora, Pjotr Petrovics: Tiszta lelkiismeretű emberek. Regény. Ford. Mándi Stefániával. (Bp., Szikra, 1950
I–II. köt. 2. kiad. 1953)
Atlasz, Zaharij Venjaminovics: Pénzforgalom és hitel a Szovjetunióban. Ford. B. T. (A Pénzügyminisztérium kiadványa. Bp., 1951)
Dmitrijev, Mihail Vasziljevics: Iparvállalatok finanszírozása és hitelellátása. Ford. B. T. (Bp., Népszava, 1951)
Szakszaganszkij, T. D.: A termelés megszervezése a gépiparban. Ford. B. T. (A nehézipar könyvei. 58. Bp., 1951)
Rovinszkij, Nyikolaj Nyikolajevics: A Szovjetunió állami költségvetése. I–II. köt. Ford. Gallyas Ferenccel. (A Pénzügyminisztérium kiadványa. Bp., 1952)
Arakeljan, Artasesz Arkagyijevics: Állóeszköz-gazdálkodás a szovjet iparban. Ford. B. T. (Bp., Nehézipari Kiadó, 1952)
Arkadakszkaja, Marija Alekszandrovna–Sziluanov, M. A.: Az önálló elszámolás alapján működő üzemek tervezése és operatív számvitele. Ford. B. T. (Bp., 1952)
A szocialista újratermelés kérdései. Szerk. Kronrod, Jakov Abramovics. Ford. B. T. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1960)
Aaronovitch, Sam: A brit uralkodó osztály. Tanulmány a brit finánctőkéről. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1963).
F. m.: tanulmányai: A Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetése. Gerő Tamásnével. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1953. 1-6.)
A takarékosságról. Dobrovits Ivánnal. (Állam és Igazgatás, 1953. 6.)
A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetése. (Társadalmi Szemle, 1954. 7.)
A szocialista társadalom pénzének néhány elméleti kérdéséhez. Gerő Tamásnével. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1954. 2.)
Az életszínvonal mérése. (Statisztikai Szemle, 1954)
Az önköltségcsökkentés néhány kérdése. (Pénzügyi Szemle, 1954)
Hitelgazdálkodásunk új feladatai. (Közgazdasági Szemle, 1954. 2.)
Fokozzuk a pénzügyi ellenőrzés hatékonyságát! Riesz Miklóssal. (Társadalmi Szemle, 1955. 10.)
Tegyük ésszerűbbé a pénzgazdálkodást! (Pénzügyi Szemle, 1956)
A krónikus infláció okai a fő tőkés országokban. (Közgazdasági Szemle, 1961. 4.)
A tőkés nemzetközi pénzügyi rendszer strukturális zavarai. (Pénzügyi Szemle, 1969)
A valutakonvertibilitás problémái a nyugati világban. Borbély Lászlóval. (Közgazdasági Szemle, 1970. 1.)
A tőkésvilág pénzügyi rendszerének aktuális problémái. (Közgazdasági Szemle, 1971. 7-8.)
New Developments in State Enterprise Taxation in Hungary. (Acta Oeconomica, 1971. 1-2.)
A gazdasági kockázatról. Huszti Ernővel. (Közgazdasági Szemle, 1973. 1.)
The Experience of Saving Banks in Socialist Economies and Its Applicability to Developing Countries. (Acta Oeconomica, 1973. 2.)
A A tőkés nemzetközi pénzügyi rendszer és a hitelpiacok várható helyzete. Balázs Bélánéval. (Külgazdaság, 1980. 7.)
A nemzetközi monetáris rendszer egyetemességéről. Bartha Ferenccel. (Külgazdaság, 1980. 10.)
A működőtőke behozatalának kérdéséhez. (Külgazdaság, 1982. 10.)
A magyar gazdaság monetizálása. Várhegyi Évával. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1983. 2.)
A növekedés, a tőkeszerkezet és a nemzetközi adósságválság. (Külgazdaság, 1986. 7.)
A magyar bankrendszer az átalakítás útján. (Társadalmi Szemle, 1986. 11.)
Új hang a politikai gazdaságtanban. (Közgazdasági Szemle, 1986. 4.)
Újabb bankalapítás. (Közgazdasági Szemle, 1987. 7-8.)
New Phenomena in the Field of Domestic and International Finance in Central and Eastern Europe. (Aula [folyóirat], 1991. 2.)
Az átalakulása útja – tapogatózó útkeresés. (Külgazdaság, 1995. 11.)
Shadow Boxing over Economic Policy. Contradictory Phenomena in and Diverging Presciptions for the Hungarian Economy. (Társadalom és Gazdaság, 1995)
A forint fél évszázada. (Pénzügyi Szemle, 1996. 7.)
A bankok arculata. (Bankszemle, 1997. 3-4.)
Az euró kilátásai. (Külgazdaság, 2006. 7-8.).
F. m.: népszerű írásai: Az értéktörvény jobb felhasználása. (Népszabadság, 1957. aug. 14.)
A televízióban láttuk. A valutaválságról. (Élet és Tudomány, 1972. 8.)
Thomas Balogh on Hungarian Television. (The New Hungarian Quarterly, 1979)
Mit hoznak a nyolcvanas évek? Hitel, Világ, Stádium. (Heti VG, 1980. 39.)
Gazdasági gondolkodásunk kezdetei. (Élet és Tudomány, 1983. 8.)
Egy magyar merkantilista. [br. Skerlecz Miklós.] (Élet és Tudomány, 1983. 21.)
Ciklusok a gazdaságban. (Élet és Tudomány, 1984. 10.)
Hungarian Rate of Exchange Policy. (The New Hungarian Quaterly, 1984)
Lassuló vagy gyorsuló idő? (Népszabadság, 1984. márc. 6.)
The Reorganization of the Banking System. (The New Hungarian Quarterly, 1987)
Mi a konvertibilitás? (Élet és Tudomány, 1989. 48.)
Az álmegoldás veszélye. (Heti VG, 1994. 44.)
A jegybank függetlensége. (Cégvezetés, 1995. 4.)
A pénzügyi közvetítés fejlesztése. (Cégvezetés, 1996. 1.)
Az euró. Visszatérés a valódi pénzhez. (Európa Fórum, 1997. 2.)
Kultúra és pénz. (Korunk, 1997. 3.)
Hogyan készül a költségvetés? Az alku. (Élet és Tudomány, 1999. 47.)
Hogyan készül a költségvetés? Keretek – sarokszámok. (Élet és Tudomány, 1999. 48.)
A kis- és középvállalkozások helyzete. 1–2. Fónagy Jánossal és Kállay Lászlóval. (Gépgyártástechnológia, 2000. 5.)
A kockázatitőke-finanszírozás. (Vezetéstudomány, 2000. 10.)
Árfolyam és árfolyam-politika. 1. A forint átváltható valuta. 2. Mit ér a forint? (Élet és Tudomány, 2001. 26–27.)
Az argentin államcsőd. (Heti VG, 2002. 4.)
A bába szerepét játszottam. Beszélgetés Lámfalussy Sándor professzorral. Kerner Istvánnal. (Élet és Tudomány, 2004. 13.)
Bolyai János „Pénztanáról”. Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai. (Holmi, 2004. 4.).
Irodalom
Irod. és források: Az 1945. szept. 1-től 15-ig sikeresen levizsgázott gyakorlatos színészek névsora. (Színház, 1945. szept. 26.)
Bácskai Tamás és Gál Éva házasságot kötöttek. (Világ, 1947. szept. 16.)
Bácskai Tamás és Bárkány Julika elvtársak házasságot kötöttek. (Népszava, 1949. márc. 6.)
Bródy Lili: Tiszta lelkiismeretű emberek. Versigora könyve. [Bácskai Tamás fordításában és Mándi Stefánia átdolgozásában.] (Magyar Nemzet, 1950. okt. 19.)
Kovács Dénes: Mi az infáció és mi nem az? Beszélgetés Bácskai Tamással, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójával. (Népszabadság, 1976. szept. 4.)
Beke Miklós: Árfolyam és gazdasági szerkezet. Beszélgetés Bácskai Tamással, az MNB ügyvezető igazgatójával. (Magyar Nemzet, 1979. febr. 18.)
Kovács Dénes: A fegyverkezés ára. Beszélgetés Bácskai Tamás közgazdásszal a leszerelés és a gazdasági fejlődés néhány összefüggéséről. (Népszabadság, 1979. okt. 12.)
Keszthelyi: Házhoz megy a TIT. Beszélgetés Bácskai Tamással a közgazdasági ismeretterjesztésről. (Magyar Nemzet, 1979. okt. 5.)
Bácskai Tamás. (Heti VG, 1985. 4.)
Kovács Dénes: Bankóprések Magyarországon. Bácskai professzor pénzreformot sürget. (Népszabadság, 1990. febr. 28.)
Magyar bankárok elismerése. A Popovics-díj és első kitüntetettjei. [Bácskai Tamásról.] (Magyar Nemzet, 1993. nov. 1.)
Füzi Piroska: „Az ÁSZ csak a francia kártyában üt mindent.” Bácskai Tamás, az MVA új elnöke a kuratóriumról és a lobbizásról. (Magyar Nemzet, 1994. nov. 12.)
Gergely László: A bankok gazdasági környezetünk pontos tükörképei. Bácskai Tamás a felértékelődő lakossági megtakarításokról, a jó ötletét rosszul megvalósító államról és a titkok titkairól. (Magyar Nemzet, 1995. máj. 27.)
Bácskai Tamás nyugalmazott egyetemi tanár arról, hogyan született a Pénzügyi Szemle? (Pénzügyi Szemle, 2004. 5.)
Laczik Erika: Egy besúgó tisztikereszttel. [Bácskai Tamás a Kádár-rendszer idején együttműködött a titkosszolgálatokkal.] (Magyar Nemzet, 2005. jan. 29.)
Bácskai Tamás bevallotta ügynökmúltját. (Magyar Nemzet, 2005. jan. 31.)
Laczik Erika: Az ügynök kései félelme. Bácskai Tamás antiszemitizmussal vádolja a forradalmat. (Magyar Nemzet, 2005. febr. 1.)
Meghalt Bácskai Tamás. (Népszabadság, 2007. nov. 24.)
Halálhír. (Népszava, 2007. dec. 8.).
Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2007. (Bp., 1999–2006)
Ki kicsoda a magyar gazdasági életben? A szerkesztőbizottság elnöke Kupa Mihály. (Bp., 2001)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2010. (Zug, 2003–2011).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBS-1QB9 (Wohl Ibolya születési anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRQQ-3Y7?i=114&cc=1452460 (Dr. Burger Dénes és Wohl Ibolya házassági anyakönyve, 1923)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VW-XD7?i=142&cc=1452460 (Wohl Károlyné Spitzer Erzsébet halotti anyakönyve, 1946)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XCSS-YBK?i=76&cc=1452460 (Wohl Károly halotti anyakönyve, 1951)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTC1-P8?i=290&wc=92QN-166%3A40678301%2C54933001%2C1077298503&cc=1452460 (Dr. Burger Dénes halotti anyakönyve, 1962)
https://www.bankszovetseg.hu/Content/Hitelintezeti/HSZ6_bacskai.pdf (In memoriam Bácskai Tamás, 2007)
https://www.mkt.hu/hu/2007/11/24/elhunyt-bcskai-tams/ (Elhunyt Bácskai Tamás, 2007)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2022
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)