Bacsik József
Bacsik József

2022. január 19. Szerda

Bacsik József

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1899. május 16.

Miskolc

Halálozási adatok

1978. október 11.

Nyíregyháza


Család

Sz: apja vasgyári munkás volt Diósgyőrött. Két gyermekük közül csak ő érte meg a felnőttkort. Második házasságából három leánya született: Bacsik Éva (1940–) gyors- és gépírónő, Bacsik Ibolya (1942–) banktisztviselő és Bacsik Irén (1945–).

Iskola

A négy polgári után cukrász szakképesítést szerzett.

Életút

A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szolgált (1919), a harcok során súlyosan megsebesült, bár munkaképességét visszanyerte, egész életében rokkant maradt. – Bécsben cukrász (1920–1935), szakszervezeti tag, ausztriai tartózkodása idején belépett az Osztrák Szociáldemokrata Pártba. Hazatérése után az MSZDP tagja (1935-től), a miskolci cukrászokból megszervezte az élelmezési munkások helyi szakszervezetét. Nyíregyházán cukrászdát nyitott, majd egy szárító- és konzervüzemet létesített. A II. vh.-t követően a Szabolcs vm.-i Nemzeti Bizottság (1944. dec.–1945. márc.) és a városi képviselőtestület (1945–1948), a Szabad Szakszervezetek küldötteként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Nyíregyháza, 1944. dec.–1945. nov.). Az SZDP nyíregyházi szervezetének vezetőségi tagjaként (1945–1948) ellenezte a két munkáspárt egyesülését (1948), ezért kizárták a pártból (1948. ápr.). Visszavonult a közélettől, egyénileg gazdálkodott (1949), rendszerellenes izgatásért öt évi börtönre ítélték (1953; szabadult: 1956. júl. 11.). A forradalom idején az SZDP helyi csoportjának újjászervezője, a párt városi intézőbizottságának tagja és az ipartestület titkára (1956. okt.), a forradalom leverését követően ismét szakmájában (több községi cukrászdában és a nyíregyházi konzervgyárban) dolgozott.

Irodalom

Irod.: H. L.: B. J. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanchja. Bp., 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője