Babos Ernő
Babos Ernő

2024. december 9. Hétfő

Babos Ernő

nyelvész

Névváltozatok

Baboss Rezső Ernő 

Születési adatok

1911. június 3.

Rákosszentmihály, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1969. július 19.

Budapest


Család

Sz: Kruppa Mária.

Iskola

A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1929), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–olasz szakos tanári okl. (1936), bölcsészdoktori okl. (1938), orosz szakos tanári okl. szerzett (1948). MLEE-t végzett (1964).

Életút

A pestszentlőrinci Női Felsőkereskedelmi Iskola óraadó (1936–1937), a pestszentlőrinci Fiú Felsőkereskedelmi Iskola helyettes tanára (1937–1938), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar Nyelvtud. Intézet belföldi kutatói ösztöndíjasa (1936– 1937) és az MTA Nagyszótári Bizottságának óradíjasa (1936–1938). A bp.-i Szent László Gimnázium helyettes tanára, r. tanára (1938–1948), igazgatója (1948–1950), az Oktatásügyi Minisztérium Nevelésügyi Főosztály Módszertani Osztályának főelőadója (1950–1952). A Makszim Gorkij Magyar–Orosz Iskola igazgatója (1952–1954), az ELTE BTK Lenin Intézet Orosz Nyelvi Tanszék egy. docense (1954–1956), az ELTE BTK Orosz Tanszék egy. docense (1956–1959), a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ún. főtanára (1959– 1969).

Finnugor nyelvésznek indult, majd az idegennyelvek, különösen az orosz nyelv tanításának metodológiájával fogl. A II. vh. után vezető szerepet játszott az idegennyelv-oktatás magyarországi átalakításában. Orosz nyelvi tanterveket és módszertani utasításokat készített elő, az első szocialista orosz nyelvi tanterv kidolgozója.

Elismertség

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Nyelvoktatási Szakosztályának alapító elnöke és a választmány tagja (1962–1969). A TIT alapító tagja és az országos választmány tagja. A Fédération Internationale des Professeurs des Langues Vivantes központi bizottságának tagja.

Elismerés

Szily-jutalom (Magyar Nyelv folyóirat díja, 1939).

Szerkesztés

A Magyarosan c. folyóirat segédszerkesztője (1935–1938). A Russzkoje Szlovo c. lap főszerkesztője (1957–1969), az Idegen Nyelvek Tanítása szerkesztőbiz. tagja (1958–1969). Nyelvészeti dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban a Nyelvtudományi Közleményekben (1935–1938), a Magyar Nyelvben (1936–1957) és a Köznevelésben jelentek meg (1951-től).

Főbb művei

F. m.: A pesti utca magyarsága. (Magyarosan, 1935)
A „gyújt-gyűjt-féle” egytagú causativumok alaktanához. (Magyar Nyelv, 1938)
A causativ igeképzés. Egy. doktori értek. Baboss R. Ernő néven. (Bp., 1938)
Az emberfogalom kifejezése az uráli nyelvekben. (Magyar Nyelv, 1940)
Az uráli „k”-lativus rag. Baboss R. Ernő néven. (Bp., 1942)
Az orosz ige alakjai. Igeszótár. Zsinka Istvánnal. (Bp., 1951)
Az orosz nyelvi művelődés útja. (Magyar Nyelvőr, 1955)
A magyar népnév ősmagyarkori hangalakjához. (Magyar Nyelv, 1957)
Az első magyar nyelvtudományi folyóirat. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Az idegennyelvek oktatásának elmélete és módszere. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1964)
tankönyvei: Orosz nyelvkönyv a gimnázium I. osztálya számára. Balogh Istvánnal, Tóvölgyi Henrikkel. (Bp., 1952
12. kiad. 1964)
Orosz nyelvkönyv a gimnázium II. osztálya számára. Balogh Istvánnal, Tóvölgyi Henrikkel. (Bp., 1953
12. kiad. 1963)
Rendszeres orosz nyelvtan. Alaktan. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
Orosz nyelvkönyv. Egy. tankönyv. (Bp., 1964)
szerk.: Dévay Leó: Magyar–olasz nagyszótár. Átd. és sajtó alá rend. (Bp., 1942)
Pázmány Péter válogatott munkái. Összeáll., előszó. (Bp., 1942)
Idegen nyelv. Anyanyelv. A nyelvészet és a nyelvoktatás kölcsönhatása. Károly Sándorral. (Bp., 1970).

Irodalom

Irod.: B. E. (Idegen Nyelvek Tanítása, 1969).

Megjegyzések

MÉL III. köt. téves születési hely: Bp.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője