Család

Sz: Babodi János (1879–1919), Dóczi Hedvig (1884–1974). Szülei 5 kh-on gazdálkodtak. F: 1925-től Pál Ilona (1907–1993). Leánya: Babodi Ibolya (1928–); fia: Babodi János (1930–).

Iskola

Hat elemit végzett.

Életút

A két vh. között 11 kh. földjén gazdálkodott. Az FKgP tagja (1935-től) és a párt helyi szervezetének elnöke, járási titkára. Az 1939. évi ogy.-i választásokon Kovács Béla mellett korteskedett (a sásdi választókerületben). A II. vh. után a Hegyháti járás kormánymegbízottja és a Vásárosdombói Nemzeti Bizottság elnöke (1945. jan.–márc.), a Baranya vm.-i törvényhatósági bizottság tagja (1945-től). Az FKgP Országos Intéző Bizottsága és a Magyar Parasztszövetség országos vezetőségének tagja (1945. aug.–1947), a párt ngy.-i képviselője (Baranya-Tolna vármegyék Pécs törvényhatósági jogú várossal, 1945–1947). Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után kilépett az FKgP-ből (1947 nyara), a Magyar Függetlenségi Párt ogy.- i képviselőjévé választották (1947. aug.), a választási bíróság azonban mandátumát hamis ajánlásokra hivatkozva – a párt többi képviselőjével együtt – megsemmisítette (1947. nov.). Visszavonult a közélettől, szülőfalujában gazdálkodott. Az 1950-es évek elején kuláklistára tették, kénytelen volt felhagyni a mezőgazdasági tevékenységgel. Ózdon, Sztálinvárosban, majd Bp.-en alkalmi munkákat vállalat (1951–1956). A forradalom idején részt vett az FKgP Baranya m.-i újjászervezésében (1956. okt.), a megtorlások során többször is őrizetbe vették, súlyosan bántalmazták. Az ott szerzett sérüléseibe rövidesen belehalt.