Babinszky Mihály
Babinszky Mihály

2024. december 6. Péntek

Babinszky Mihály

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1924. augusztus 17.

Nagyszénás, Békés vármegye

Halálozási adatok

1992. november 24.

Kaposvár


Család

Sz: Vaskor Anna. Apja ács- és kőművessegéd volt. Fia: Babinszky László (1950–) mezőgazdasági mérnök, leányai: Babinszky Márta és Babinszky Ágnes.

Iskola

A bp.-i Mezőgazdasági Középiskolában éretts. (1942), a Magyar Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnöki okl. (1949), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Továbbképző Intézete Tanárképző Szakán gazdasági tanári okl. szerzett (1958), az ATE-n doktorált (1965), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1988).

Életút

Geist Gáspár és örökösei uradalmának uradalmi segédtisztje (1942–1945), majd tanulmányai idején Gruber Ferenc gyepnemesítő telepének kisegítő munkása (1945–1949). Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum és Tangazdaság szaktanára (1950–1952), igh.-e (1952–1955), ig.-ja (1955–1973). A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, ill. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK), 1989-től PATE Állattenyésztési Kar Üzemtani Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1973–1991). Tudományos pályafutásának kezdetén agrárökonómiai és mezőgazdasági üzemszervezési kérdésekkel fogl., majd érdeklődése a szarvasmarha-tenyésztés felé fordult. Irányításával az orosházi tangazdaság – elsősorban a magyartarka tenyészete alapján – országosan elismertté vált: 1958-ban 4000 literes tehenészetté fejlődött, 1960-ban az állományt törzstenyészetté minősítették. Elsőként kísérletezte ki és oldotta meg az állványos szénakészítés nagyüzemi módszerét, az itatóállásos borjúnevelést, az ún. kötetlen intenzív marhahízlalást, ill. a tehenek takarmányozását mesterségesen szárított takarmányokkal. Technikumigazgatóként vezető szerepet játszott a középfokú oktatásban újszerű kabinetrendszerű oktatás bevezetésében. Kaposvárott elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés és a szántóföld- és gyepterület-hasznosítás összefüggéseit vizsgálta és részt vett a KAHUS és a KATEJ termelési rendszerek kidolgozásában és bevezetésében. Kidolgozta és bevezette továbbá a mezőgazdasági gyakorlati oktatás új rendszerét, amelyet később több felsőfokú agrárintézmény is átvett. Fejlesztési tervet dolgozott ki a somogyi Zselic gyepterületeinek hasznosítására, ill. a gyepre alapozott tejtermelési technológia bevezetésére.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1958), Munka Érdemrend (ezüst, 1972; arany: 1991). Újhelyi Imre-emlékérem (1973), Nagyváthy János-emlékérem (1979).

Főbb művei

F. m.: Üzemen belüli szállítások szervezése. (Agrártudomány, 1954)
Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága Tehenészetének évkönyve. 1951–1965. Szerk. (Orosháza, 1966)
Tizenötéves tenyésztői munka eredményei az Orosházi Tangazdaságban. (Magyar Mezőgazdaság, 1968)
A tejtermelés ökonómiai problémái. (Magyar Mezőgazdaság, 1975)
A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola szarvasmarha hústermelési rendszere. Tamás Károllyal. (Kaposvár, 1975)
A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola szarvasmarha tejtermelési rendszere. Tamás Károllyal. (Kaposvár, 1976)
A szántóföldi melléktermékek felhasználása a szarvasmarha-takarmányozásban. Guba Sándorral. (Állattenyésztés, 1976)
A tömegtakarmány-termesztés és -gazdálkodás helyzete. (Magyar Mezőgazdaság, 1976)
Az ivari ciklus. Horváth Miklóssal, Kállai Lászlóval. (Kaposvár, 1978)
A vemhes állat. Horváth Miklóssal, Kállai Lászlóval. (Kaposvár, 1979)
A nagyüzem által integrált tej- és hústermelés a háztáji gazdaságokban. Guba Sándorral. (Szarvasmarha-tenyésztők kézikönyve. Szerk. is. Bp., 1979)
Az üsző-előhasznosítás üzemi feltételei és lehetőségei. Stefler J.-vel. (Vágóállat és hústermelés, 1980)
Szarvasmarha a kisgazdaságban. (Házunk, kertünk, otthonunk. Bp., 1984)
A szarvasmarha-ágazat fejlesztésének összefüggései, kapcsolati rendszere. Kand. értek. (Kaposvár, 1987)
A gyepre alapozott tejtermelési rendszer előnye. Széles Gyulával. (Gazdálkodás, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője