Auer István
Auer István

2024. október 11. Péntek

Auer István

író, újságíró

Születési adatok

1872. december 31.

Bácsordas, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1938. február 6.

Magyarürög, Baranya vármegye


Iskola

Kalocsán teológiát, Budapesten jogot és filozófiát hallgatott, tanulmányait nem fejezte be.

Életút

Az Alkotmány c. napilap belső munkatársa (1894–1908) és segédszerkesztője (1905–1908), a kassai tanfelügyelőség tollnoka, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) számvevőségének tisztviselője (1908–1924), a VKM-ben a hitoktatói ügyek központi előadója (1924–1930). Nyugdíjazása után Soroksárott élt (1930-tól).

Politikai cikkei elsősorban német; versei, elbeszélései és regényfordításai magyar, katolikus szellemiségű lapokban jelentek meg.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1916).

 

Az Országos Pázmány Egyesület titkára (1905–1908).

Szerkesztés

A Christlisches Volksblatt c. hetilap szerkesztője (1896–1905), az Alkotmány segédszerkesztője (1905–1908).

Főbb művei

F. m.: Wie soll man wirtschaften? (Bp., 1897)
Gründet katholische Volksbibliotheken. (Bp., 1897)
Der Sozialismus in Ungarn. (Bp., 1897)
Vergődés. Versek. (Bp., 1901)
Amerre én járok. Versek. (Bp., 1905)
Gólyafészek. Gyermekversek. (Kalocsa, 1929)

 

ford.: Handel-Marzetti, E.: Jesse és Mária. I–II. köt. Regény. (Bp., 1907)
Handel-Marzetti, E.: Játszótársak. I–II. köt. Regény. (Bp., 1914)
Keller, P.: Idegen tükörben. Regény. (Bp., 1921)
Emonts, J.: A bahirok varázslója. (Kalocsa, 1927)
Schmidt Kristóf meséi. Az istenfélő nővér és más apró mesék. (Bp., 1927).

Irodalom

Irod.: Várdai Béla gyászbeszédei. 2. A. I. (Bp., 1943).

Megjegyzések

Gulyás I. köt. és ÚMIL téves születési év: 1877 és téves halálozási nap: febr. 8.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője