Asztalos Sándor
Asztalos Sándor

2024. december 13. Péntek

Asztalos Sándor

író, újságíró

Születési adatok

1890. augusztus 31.

Nagyvárad

Halálozási adatok

1959. augusztus 14.

Budapest


Életút

Nagyváradon magántisztviselő (1908–1914), majd újságíróként nagyváradi, temesvári és kolozsvári lapok munkatársa (1914–1918), a nagyváradi Munkás Ujság szerkesztője (1918). Az I. vh. után Kolozsvárott újságíró (1918–1924), majd a Temesvári Hírlap (1924– 1931), A Nap (1931–1933), A Világ (1933), az Új Élet szerkesztője (1945–1948). Áttelepült Mo.-ra, ahol írásaiból élt (1948). Avantgárd verseket, novellákat közölt elsősorban a Geniusban és erdélyi napilapokban, dokumentumregényt írt Ágoston Péterről. Kritikáiban támadta a transzilvanizmus ideológiáját.

Szerkesztés

Újságíróként nagyváradi, temesvári és kolozsvári lapok munkatársa (1914–1918), a nagyváradi Munkás Ujság szerkesztője (1918). Az I. vh. után Kolozsvárott újságíró (1918–1924), majd a Temesvári Hírlap (1924–1931), A Nap (1931–1933), A Világ (1933), az Új Élet szerkesztője (1945–1948).

Főbb művei

F. m.: Nincs kegyelem. Dokumentumregény. (Temesvár, 1929)
Bíró Lajos, a nagy magyar utazó. (Bp., 1953).

Megjegyzések

Díjasok és kitüntetettek adattára. (Kaposvár, 1984) adatai összekeverve Asztalos Sándor (1919–1970) zenekritikus, költő, esztéta adataival!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője