Asztalos István
író
Születési adatok
1909. augusztus 28.
Mikeszásza, Kisküküllő vármegye
Halálozási adatok
1960. március 5.
Kolozsvár
Iskola
Szegény sorban élő vasutas családból származott. Elemi iskoláit Kolozsvárott végezte, majd a kolozsvári ref. kollégiumban folytatott tanulmányait családi körülményei miatt kénytelen volt félbehagyni (1922), végül Gyergyóalfaluban fejezte be a polgári iskola 3. osztályát (1923–1924).Életút
A Brassó–Bodzafordulói vasúti építés munkása (1925–1928), Keresztváron (Háromszék) favágó (1928–1933), majd uo. kőbányában, ill. Kolozsvárott cinkográfiai műhelyben (1933–1934) és a Belga–Román Szövőgyárban dolgozott (1934–1938). Első írásával (Történt az utcán, Ellenzék, 1938. ápr. 1.) azonnal kivívta a kortársak elismerését, lektori szerződést kapott az Erdélyi Szépműves Céhtől, amely lehetővé tette számára, hogy elhagyja a gyárat és csak az írásnak éljen (1938-tól). A II. vh. idején a Termés szerkesztője (1942–1944), katonaként Bp.-en élte át az ostromot (1944), fogságba esett, ahonnan visszatérve (1945. máj.) Kolozsvárott a Képes Újság munkatársa (1945-től), egyúttal a Falvak Népe főszerkesztője (1945–1948), az Utunk szerkesztője (1948–1957), az induló Napsugár c. gyermeklap szerkesztőbiz. tagja (1957–1959). A Román Kommunista Párt tagja (1945-től), a Kolozs tartományi néptanács képviselője (1953). Írásainak többnyire sematikus témáját a szegénység köréből, s korának történelmi hátteréből hozta, a sorsukba beletörődő hőseinek keserű történetét népi eredetű humorral, anekdotákkal enyhíti. Életművének legjelentősebb részei az anekdotán alapuló, de az anekdotizáláson túlmutató elbeszélései. Prózáján leginkább Tamási Áron és Móricz Zsigmond hatása érződik.Elismertség
A Kemény Zsigmond Társaság tagja (1941-től). Részt vett és felszólalt a szárszói találkozón (1943).Elismerés
Baumgarten-díj (1943), Román Állami Díj (Szél fúvatlan nem indul c. regényéért, 1949; közéleti tevékenységéért, 1953).Szerkesztés
A II. vh. idején a Termés szerkesztője (1942–1944). Kolozsvárott a Képes Újság munkatársa (1945-től), egyúttal a Falvak Népe főszerkesztője (1945–1948), az Utunk szerkesztője (1948–1957), az induló Napsugár c. gyermeklap szerkesztőbiz. tagja (1957– 1959).Főbb művei
F. m.: Elmondja János. Reg. (Kolozsvár, 1939)Újesztendő. Reg. (Kolozsvár, 1940)
Üröm. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1941)
A más kenyerén. Reg. (Bp., 1943)
A fekete macska. Elb.-ek. (Bp., 1944)
A szakáll. Reg. (Kolozsvár, 1946)
Író a hadak útján. Krónika. (Kolozsvár, 1947
új kiad. Bp., 1983)
A szamár. Elb.-ek. (Bp., 1948)
Balog olvasni kezd. Kisreg. (Bukarest, 1949)
Szél fúvatlan nem indul. Reg. (Bukarest, 1949)
Tizennégyökrös gazdák. Riportok. (Bukarest, 1951)
Fiatal szívvel. Reg. (Bukarest, 1952
Bp., 1954)
Vád és panasz. (Bukarest, 1953)
Miért kerek az alma? Történetek állatokról és növényekről gyermekeknek. (Bukarest, 1954)
Jóska. Elb.-ek. (Bukarest, 1954)
Házunk tája. Riportok. (Bukarest, 1956)
A vidámság embere. Elb.-ek. (Kincses Könyvtár. Bukarest, 1956)
Emberség. Elb.-ek. (Bukarest, 1957)
Megszépült öregség. Elb.-ek. (Kincses Könyvtár. Bukarest, 1958)
Emberség. Elb.-ek. (Bukarest, 1958)
Bátor fiúk. Elb.-ek. (Bukarest, 1959)
Mátyás, a jégtörő. Ifj. elb.-ek. (Bukarest, 1960)
A kis piros tehén. Elb.-ek. (Bukarest, 1963)
A megmaradt becsület. Elb.-ek. (Bukarest, 1968)
Történetek az utcán. Elb.-ek. (Bukarest, 1969)
Tarisznyás királyok. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1972)
A. I. művei. I–V. Sajtó alá rend. szerk. Bonyháti Jolán. (Bukarest, 1961– 1962.)
Táltos ökrök. Elb.-ek. Vál. és szerk. Szakolczay Lajos. (Bp., 1985)
„Vándorlom a világot…” (Aszód, 1985)
Hurcolkodás. Elb.-ek. Vál., előszó Bálint Tibor. (Bp., 1987)
ford.: Tolsztoj, Leo: Gyermekmesék. (Bukarest, 1947)
Prisvin: A rókák kenyere. (Bukarest, 1947)
színművei: A fekete macska. Színmű. (Bp., Nemzeti Színház, 1943, rendezte: Lehotay Árpád
Kolozsvár, Állami Magyar Színház, 1975, rendezte: Harag György)
Feleselj, kisfiam. – A tejes. Két egyfelvonásos játék. (Kolozsvár, 1946)
Vidámság embere. Egyfelvonásos. (Marosvásárhely, 1959).
Irodalom
Irod.: Bölöni György: A. I. (B. Gy.: Magyarság, emberség. Bp., 1959)Diószegi András: Búcsú A. I.-tól. (Élet és Irodalom, 1960)
Antal Gábor: Író és mű. (A Könyv, 1962)
Sőni Pál: A szerkezeti felépítés kérdése A. I. kisregényeiben. (Bukarest, 1965)
Izsák József: A. I. Monográfia. (Bukarest, 1967)
Balogh László: A. I. Monográfia. (Bp., 1969)
Szabó István: Találkozásaim A. I.-nal. (Művelődés, 1973)
Balogh Edgár: Hatvanöt éve születetett A. I. (A Hét, 1974. 35.)
Marosi Péter: Mitől fekete az a macska? (Utunk, 1975. 26.)
Szász János: Aki még köztünk lehetne. A. I. (Utunk, 1979. 35.)
Czine Mihály: A. I. művei. (C. M.: Nép és irodalom. Bp., 1981)
Czine Mihály: Táltos ökrök. A. I. kisregényei, elbeszélései. (Forrás, 1986)
Szakolczay Lajos: A. I. életműve. (Sz. L.: A csavargó esztétikája. Bp., 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)