Asbóth Oszkár
Asbóth Oszkár

2022. január 22. Szombat

Asbóth Oszkár, hegyfoki és nemeskéri

nyelvész, szlavista

Születési adatok

1852. augusztus 10.

Újarad, Temesi bánság

Halálozási adatok

1920. augusztus 24.

Budapest


Család

Nagyapja: Asbóth János (1782–1823) mezőgazda, a keszthelyi Georgicon ig.-ja. Testvére: Asbóth Emil (1854–1935) gépészmérnök.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen (1871–1872), a lipcsei (1872–1873), a berlini (1873–1874), a göttingeni egyetemeken tanult (1874– 1875), a göttingeni egyetemen bölcsészdoktori okl. (1875), szláv nyelvek és irodalmak tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.; r.: 1907.; kizárták: 1919. dec. 2.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen a szláv nyelvek és irodalmak magántanára (1880–1881), a szláv nyelvészet h. tanára (1881–1885), ny. rk. tanára (1885–1892), ny. r. tanára (1892–1919); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1908–1909 és 1919. márc.–júl.). A Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt állását vesztette és az MTA tagjai közül is kizárták (1919). Oroszországban járt hosszabb tanulmányúton (1882, 1889). A Budapesti Kereskedelmi Akadémián a német nyelv (1881–1893), a keleti kereskedelmi tanfolyamon a szerb és a bolgár nyelv előadó tanára (1893–1919). A magyarországi szlavisztika, ill. a russzisztika megalapítója, első tudományos művelője, elsőként kutatta tudományos alapon a magyar nyelv szláv jövevényszavait. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző keleti szláv nyelvek hangsúlyviszonyainak tisztázása és a magyarországi szláv nyelvjárások kutatása terén.

Szerkesztés

A Nyelvtudomány c. lap szerkesztője (1906–1919). A Magyarországi szláv nyelvjárások c. sorozat szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Die Umwandlung der Themen im Lateinischen. Eine sprachwissenschaftliche Untersuchung. Egy. doktori értek. (Göttingen, 1875)
Szlávság a magyar keresztény terminológiában. (Bp., 1884)
Rövid gyakorlati orosz nyelvtan. (Bp., 1888)
Kurze russische Grammatik. (Leipzig, 1889
5. bőv. kiad. 1915)
Russische Chrestomathie für Anfänger. (Leipzig, 1890
2. bőv. kiad. 1903)
A hangsúly a szláv nyelvekben. (Bp., 1891)
A szláv szók a magyar nyelvben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1893. ápr. 10.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 16. köt. 3. Bp., 1893
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1893)
Venäjän kielioppi. (Helsinki, 1897)
A magyar nyelvbe került szláv szók átvételének helye és kora. (Bp., 1900)
A magyar nyelv árja és kaukázusi elemei. (Nyelvtudományi Közlemények, 1903)
Refleksz szlov trut-trit i tlut-tlit v madjarszkih zaimsztvovanyijah iz szlavjanszkago jazika. (Szanktpetyerburg, 1906)
Szláv jövevényszavaink. I. Bevezetés és a különböző rétegek kérdése. (Bp., 1907)
A j > gy változás a hazai szlovének nyelvében és a dunántúli magyar nyelvjárásokban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1908. márc. 23.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 20. köt. 10. Bp., 1908
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, Bp., 1908).

Irodalom

Irod.: Alföldi Mihály: A. O. (Magyar Nyelvőr, 1920)
Angyal Endre: A. O. (Magyar Nyelvőr, 1952)
Bihari József: A. O. néhány nyelvészeti megjegyzése. (Eger, 1964)
Sebjanic, Franc: Slovenska pisma madzarskega slavista Oskarja Asbótha. (Muraszombat, 1964)
Angyal Endre: Oskár Asbóth und die slowenische Gelehrtenwelt. (Studia Slavica, 1967)
Bihari József–H. Tóth Imre: A. O. orosz tudósokhoz írt levelei. (Eger, 1970)
H. Tóth Imre: A magyar–orosz tudományos kapcsolatok történetéből. (Magyar Nyelv, 1972)
Petrus, Pavel: Z korespondencie Oszkára Asbótha s Jozefom Skultétym a Svetozarem Hurbanom Vajanskym. (Turócszentmárton, 1974)
H. Tóth Imre: A. O. kapcsolata bolgár nyelvészekkel. (Magyar Nyelv, 1976)
Póth István: Hundert Jahre Slawistik in Ungarn. 1849–1945. (Hungaro–Slavica. Bp., 1978)
Kiss Lajos: A. O. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője