Asbóth János
Asbóth János

2024. december 8. Vasárnap

Asbóth János

író, szerkesztő, politikus

Születési adatok

1845. június 7.

Szatumik, Krassó vármegye

Halálozási adatok

1911. június 28.

Videfalva, Nógrád vármegye


Család

Sz: Asbóth Lajos (1803–1882) hadtörténész, hadtudományi író, honvéd tábornok, az MTA tagja. Nagybátyja Asbóth Sándor (1810– 1868) honvédtiszt, az emigrációban az USA tábornoka, majd diplomatája.

Iskola

A pesti József Ipartanoda hallgatója (1862–1863), összeesküvésben való részvétel miatt haditörvényszék elé állították, tanulmányait a zürichi műszaki egyetemen fejezte be (1865). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.).

Életút

Párizsban parancsőri minőségben a Klapka-légió tagja (1866–1867), hazatérése után Krassó vm. szolgálatába lépett esküdt, aljegyző, főjegyző (1867–1870), a Pénzügyminisztérium fogalmazója (1870–1872), a Honvédelmi Minisztérium (HM) elnöki titkára (1872). A Kelet Népe (1872–1875), a Magyar Politika (1875), a Magyarország c. lapok főmunkatársa (1878–1880); egyúttal a kolozsvári Ébredés szerkesztője (1878–1881). Egyiptomba utazott (1880), majd Kállay Béni közös külügyminiszter állandó bosznia- hercegovinai kísérője (osztálytanácsosi rangban, 1882–1887). A Szabadelvű Párt ogy.-i képviselője (Nagymartoni választóker., 1887–1896 és 1899–1901; közben pártonkívüli, 1896-1899; lemondott mandátumáról: 1901). A 19. sz. végének egyik jelentős társadalomkritikusa; nézeteiben fellelhetők br. Eötvös József, J. S. Mill és A. Schopenhauer hatása. Több nagyobb utazást tett a Közel-Keleten és Afrikában, élményeiről népszerű útirajzokban számolt be (A ‘’Zaharától az Arábiáhig, 1883). Álmok álmodója (1878) c. regénye a század végén felnövő új nemzedék egyik legismertebb olvasmányélménye lett. Néprajzi és etnológiai kérdésekkel is fogl.

Szerkesztés

A Kelet Népe (1872–1875), a Magyar Politika (1875), a Magyarország c. lapok főmunkatársa (1878–1880); egyúttal a kolozsvári Ébredés szerkesztője (1878–1881).

Főbb művei

F. m.: Egy bolyongó tárcájából. I–II. (Pest, 1866)
Baloldal és szabadelvűség. X Y. név alatt. (Pest, 1868)
1849–1866. A kényuralomellenes mozgalmak történetéhez. Az Asbóth-család irataiból. (Pest, 1872)
A szabadság. A politikai és egyéni szabadság fejlődésének története. (Pest, 1872)
A m. kir. honvédelmi ministerium működése. 1867–1872. (Bp., 1873)
Három nemzedék. (Pest, 1873)
Magyar conservativ politika. (Bp., 1875)
Irodalmi és politikai arczképek. (Bp., 1876)
Álmok álmodója. Reg. (Bp., 1878
új kiad. Bev. Németh G. Béla. 1990
új kiad. Bev. Pozsvai Györgyi. 1994)
Új Magyarország. Magyar jelenről, magyar jövőről. Tanulmányok. (Bp., 1880)
A ‘’Zaharától az Arábiáhig. Utazás Egyptomban és Palaestinában. (Bp., 1883)
Báró Sennyey Pál és gróf Apponyi Albert. Írta egy magyar conservativ. (Bp., 1884)
Bosznia és Hercegovina. Úti rajzok és tanulmányok. I–II. (Bp., 1887
németül: Wien, 1888
angolul: London, 1890)
Beszédei és nyilatkozatai a munkáskérdéshez. (Bp., 1890)
Jellemrajzok és tanulmányok korunk történetéhez. (Bp., 1892)
Valláspolitikai beszédei Csáky rendeletétől Wekerle programmjáig. (Bp., 1893)
Korunk uralkodó eszméi. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1895. okt. 14.
Értekezések a társadalomtudományok köréből. 11. köt. 11. Bp., 1896)
Társadalompolitikai beszédei. (Bp., 1898)
Ausgleich ider Auflösung. (Wien, 1898)
A föld mint társadalompolitikai és nemzetiségi kérdés. (Bp., 1900)
Az őslakók hatása a bosnyák faj alakulására. (Bp., 1901)
Vizsgálódások a Balkán-népek eredetéről. Kézirat. (Bp., 1903)
Munkapárt és választójog. (Bp., 1910).

Irodalom

Irod.: Borsodi Bevilaqua Béla–Agárdi Ferenc: Régi magyar világjárók. (Bp., 1969)
Illényi Domonkos: Konzervatív politika Magyarországon. A. J. konzervativizmusa. (Világosság, 1991)
Lánczi András: Eszmék kora. A. J. és a modernség. (Holmi, 1992)
Gángó Gábor: A. J. és Eötvös József. (Világosság, 1995)
Pozsvai Györgyi: Visszanéző tükörben. Az Álmok álmodója ezredvégi olvasata. (Bp., 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője